Klasszikus

„A biennále opera-háborújában az előadás győzött”

2005.05.02. 00:00
Ajánlom
Zágrábi visszhangok a magyar dalszínház vendégjátékról A Magyar Állami Operaház társulata múlt szombaton, április 23-án vendégszerepelt a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban, s Petrovics C’est la guerre-jével és Vajda Mario és a varázsló című egyfelvonásos operáinak bemutatásával kezdődött meg a Zágrábi Magyar Napok egyhetes programsorozata is. A produkciókról megjelent zágrábi kritikák „magas színvonalú, professzionális előadásról, rendkívüli énekesi teljesítményekről, nagy ovációról, hosszas ünneplésről, a magyar opera drágaköveiről” számolnak be.

A VJESNIK esti kiadása „A magyar opera remekei” címmel tudósít az estről:
„...Petrovics Emil 1962-ben, Budapesten bemutatott C'est la guerre c. egyfelvonásos operáját a magyar operairodalom remekművei közé sorolhatjuk... A Mario és a varázsló szintén a Magyar Állami Operaház állandó repertoárdarabjai közé tartozik. Vajda János nagysikerű művét a bemutatót (1988) követő sorozat után kilenc évvel ismét műsorra tűzték… Két különböző alkotásról van szó, ennek megfelelően két csapat vállalkozott bemutatásukra. Két karmester, két rendező, két teljesen különböző előadógárda vitte színre a darabokat tiszteletet parancsoló, egészen magas, professzionális színvonalon… A második világháború utolsó szakaszában játszódó Petrovics-mű zenéjének természetes folyamata tele van szépséggel és világosan érthető. Hamar Zsolt karmester és Kerényi Miklós Gábor rendező megvalósította a szerző szándékát: a zene és az előadás örömet, élményt szerez, drámai és hatásos. A Thomas Mann elbeszélése nyomán készült Mariót Török Géza vezényelte és Békés András rendezte… Az énekesek kivétel nélkül rendkívüli teljesítményt nyújtottak… Xenia Detoni feliratozásra kerülő fordításai nyomán a közönség pontosan követhette az érdekfeszítő eseményeket..... Nagy lelkesedéssel, ovációval, hosszan ünnepelte a vendégeket.”

A JUTARNJI LIST esti kiadásában a magyar vendégjátékról „A háború és Mann Mario és a varázslója” címmel ír Ratko Cangalovic:
„Az operaműfaj virágzása – A zenedráma (C'est la guerre) nagyon megrázó, elejétől a végéig változatos, csodálatosan hangszín- és ritmusgazdag, csak olykor idézi fel Puccini hangszerelését és harmóniáit, ugyanakkor nem szorítkozik a kíséretre, hanem önálló dráma- és csúcspont-teremtő funkciót lát el. Petrovics egyfelvonásosa nemcsak a magyar opera műfajában iránymutató, hanem felhívja a figyelmet a kortárs zenés színpad új és nagy lehetőségeire is… Brillírozott Kerényi Miklós Gábor rendező és Csikós Attila díszlet-tervező, valamint Busa, Frankó, Fekete és Wiedemann. Hamar Zsolt a zenekarral kiváló tempókat vett, nagyszerűen kísért és hatalmas sikerre vitte a drámát. Vajda János Mariója, bár később készült, valójában a tradicionális hangzások modernizálásával dolgozik, s ezzel hoz létre új hangzásokat… Nagyon szórakoztató, lefoglalja a néző figyelmét, és – akárcsak az előző egyfelvonásos – hosszú tapsot kapott.... „

A NOVI LIST-ben Maja Hrgovic „A magyar opera drágakövei először a hazai közönség előtt” címmel számol be az előadásról:
„A biennále utolsó napján adták elő a Magyar Állami Operaház két egyfelvonásos zenedrámáját a Horvát Nemzeti Színházban. Ez egyúttal az ünnepi magyar kulturális hét nyitó rendezvénye volt… A C'est la guerre című zenedrámát a magyar operairodalom remekműveként tarthatjuk számon. Petrovics Emil a mai magyar zeneszerzés vezető egyénisége… A történet a második világháború utolsó szakaszában játszódik, súlyos ítéletet mond egy olyan világról, amelyikben a kiszolgáltatott emberben nem lehet azonosítani a pozitív és negatív jegyeket.. Vajda János Mario és a varázsló című operája Thomas Mann hasonló című novellája alapján készült, és Tóth János kiemelkedő alakítást nyújtott a varázsló szerepében.”

A VECERNJI LIST-ben Maja Stanetti kritikájának címe:
”A biennále opera-háborújában az előadás győzött” – „A Magyar Állami Operaház vendégjátékát, társulatának csúcsteljesítményekre képes produkcióit óriási érdeklődés előzte meg, hiszen nem feledhetjük Ligeti és Eötvös műveinek előadásait. Petrovics Emil, akit méltán neveznek magyar Puccini-nek, igazi fájdalmakról mesél, tragédiákról, egy polgári lakásban rejtőző Szökevény köré csoportosítva az eseményeket. A zene szuverén, nagyhatású, de nem egészen eredeti. Kerényi Miklós Gábor rendezése konvencionális, Hamar Zsolt viszont nagyszerűen irányította a kiváló énekeseket és az elsőrangú zenekart... A „rejtett” valcerokkal, tánczenével kacérkodó Vajda János-művet, ezt a monooperát, irónia és önirónia jellemzi. Tóth Jánosnak, akire emlékszem a Le Grand Macabre-ból, érdemes lenne írni egy show-off-operát is.”

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.