Klasszikus

A bizonytalan hosszúságú kör

2014.12.23. 08:08
Ajánlom
2014-ben ünnepelte hetvenedik születésnapját az egyetlen Kossuth-díjas rézfúvós hangszeres művész, Geiger György. Januárban koncerttel köszöntik, a kerek évforduló kapcsán gazdag, fél évszázados pályájáról, hangszerének titkairól kérdeztük. INTERJÚ

- Hogyan került kapcsolatba a trombitával?

- Soroksáron nevelkedtem, ahol a rézfúvós zenén kívül a harmonikának is nagy kultusza volt. Én már tíz-tizenkét évesen kívülről játszottam A bagdadi kalifa nyitányt. Farkas Antal, aki akkortájt telepedett le Soroksáron, rengeteget tudott a zenéről, ő tanított harmonikázni. Negyvenen-ötvenen is jártunk hozzá, harmonika zenekart alakítottunk. Jól ment, szólókat is játszottam, de továbbtanulni akkor még nem lehetett ezzel a hangszerrel. Aztán jött a véletlen: apám cipőfelsőrész-készítő és -javító műhelyébe betévedt Galambos János, a Rádiózenekar soroksári születésű híres trombitása. Meggyőzte apámat, hogy ez a hangszer a jó választás, a harmonika mellé pedig különösen, mert ha majd lagziban fogok játszani, és kifáraszt a trombitálás, pihenésképen átvehetem a harmonikát.

- Hogyan indult a pályája?

- Húszéves koromban, hét év trombitálás után, csupán tapasztalatszerzés céljából mentem el egy operaházi próbajátékra, és csodák csodájára felvettek, első trombitásnak. Nálam csak a tanárom, Borst Rudolf ijedt meg jobban, aki mint a zsűri tagja és a zenekar szólamvezető trombitása, egyedüliként ellenezte - mert korainak tartotta - felvételemet, ezt évekkel később elárulta nekem. Azelőtt csak amatőr fúvószenekarban játszottam, ahol a trombita az „elsőhegedű", az ember ott szinte le sem veszi a szájáról a hangszert. A szimfonikus zenekarban, de különösen operákban ez másképp van. Sokszor tíz-húsz percig sincs dolga a trombitásnak, de utána kényes szóló következhet. Történt egyszer, hogy egy Wagner-operában idősebb kollégámra hagyatkoztam: ne aggódjak, ő majd figyelmeztet, ha be kell lépnem. Nyugodtan vártam a jelzésére, de amikor ez már gyanúsan hosszú ideje nem jött, ránéztem: csendesen szunyókált.

- Mi kell ahhoz, hogy valaki trombitás legyen?

- Csak a fiziológiai adottságoknál maradva: például szabályos fogazat. Ahogy emlékszem, egyik osztálytársam megdobott kővel, ezért az egyik szemfogam befele állt. Első tanárom, Galambos János elvitt fogorvoshoz, aki fogszabályzó szerkezettel megoldotta, hogy újra egy síkba kerüljön a négy metszőfogam. Másik fontos adottság a megfelelő szájforma: a húsosabb ajak inkább a harsonára és tubára predesztinál, a trombitához vékony száj az ideális, erős szájizmokkal. A tüdőkapacitás szintén fontos, én 196 centiméteresre nőttem, így nekem ez is megadatott. Persze, vannak szabályerősítő kivételek: a leghíresebb osztrák jazztrombitás fogai nem szabályosak, Louis Armstrongot játékosan táskaszájúnak becézték, a tömzsi termetű Maurice André pedig gyönyörű hosszú kantilénákat tudott játszani egy levegővel.

- Hogyan került az Operaházból a Magyar Rádió zenekarába?

-Az Operazenekarnak 1964-ben lettem tagja, majd négy év múlva - miután Arutjunján híres trombitaversenyéből készítettem felvételt a Rádiózenekarral, Pál Tamás vezényletével - delegáció érkezett a Rádióból, hogy felkérjenek elsőtrombitásnak. Kórodi András, aki felvételemkor bennem látta a jövőt, nagyvonalúan elengedett. Hatvanöt évesen mentem nyugdíjba, tehát négy és fél évtizedet töltöttem el zenekarban. Ez idő alatt szólistaként is tevékenykedtem, szoros kapcsolatba kerültem a kortárs zenével. Többek között tíz trombitaversenyt mutattam be és játszottam lemezre. Megalapítottam a Modern Rézfúvós Együttest, amely szintén számos kortárs művet mutatott be, és többször turnézott az Egyesült Államokban. Maros Éva hárfaművésszel megalakult duónk számára is születtek művek, melyek CD-n is megjelentek illetve az EAR együttesben is játszom a mai napig, ahogy a duónk is működik.

- Mire a legbüszkébb?

- Erre a kézenfekvő, rövid válasz: a Kossuth-díjra, mivel trombitás, de egyáltalán rézfúvós zenész se kapott még ilyen kiemelkedő elismerést Magyarországon. Ezzel egy baj van: csak az kaphatja, akinek adják - valakik -, és hogy kinek, az sok mindentől függhet, a szerencsétől is. Ezért az igazi válaszom az, hogy az eltelt ötven évre lehetek a legbüszkébb, amelyet szigorú fegyelemmel, mintegy sportolóként teljesítettem. Mert a trombitálás kicsit sport is, amennyiben az ajkak izomzatának erőállapota, átlagon felüli tüdőkapacitás és a mindennapi "edzések" nélkül elképzelhetetlen a kiemelkedő művészi munka. Hosszútávfutónak tartom magam, aki rengeteg részhajrával nehezítette, színesítette hosszú futását (a szólókoncertekre, lemezfelvételekre, ősbemutatókra gondolok).  Megjegyzem, még most sem szeretném úthenger alá dobni a hangszeremet, mert bár lehet, hogy megszólalt már az utolsó kört jelző csengő, még érzek magamban kedvet és erőt arra, hogy néhány rövid sprintet közbeiktatva még egy - bizonytalan hosszúságú - kört teljesítsek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Zenés színház

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Vizuál

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.