Klasszikus

A bizonytalan hosszúságú kör

2014.12.23. 08:08
Ajánlom
2014-ben ünnepelte hetvenedik születésnapját az egyetlen Kossuth-díjas rézfúvós hangszeres művész, Geiger György. Januárban koncerttel köszöntik, a kerek évforduló kapcsán gazdag, fél évszázados pályájáról, hangszerének titkairól kérdeztük. INTERJÚ

- Hogyan került kapcsolatba a trombitával?

- Soroksáron nevelkedtem, ahol a rézfúvós zenén kívül a harmonikának is nagy kultusza volt. Én már tíz-tizenkét évesen kívülről játszottam A bagdadi kalifa nyitányt. Farkas Antal, aki akkortájt telepedett le Soroksáron, rengeteget tudott a zenéről, ő tanított harmonikázni. Negyvenen-ötvenen is jártunk hozzá, harmonika zenekart alakítottunk. Jól ment, szólókat is játszottam, de továbbtanulni akkor még nem lehetett ezzel a hangszerrel. Aztán jött a véletlen: apám cipőfelsőrész-készítő és -javító műhelyébe betévedt Galambos János, a Rádiózenekar soroksári születésű híres trombitása. Meggyőzte apámat, hogy ez a hangszer a jó választás, a harmonika mellé pedig különösen, mert ha majd lagziban fogok játszani, és kifáraszt a trombitálás, pihenésképen átvehetem a harmonikát.

- Hogyan indult a pályája?

- Húszéves koromban, hét év trombitálás után, csupán tapasztalatszerzés céljából mentem el egy operaházi próbajátékra, és csodák csodájára felvettek, első trombitásnak. Nálam csak a tanárom, Borst Rudolf ijedt meg jobban, aki mint a zsűri tagja és a zenekar szólamvezető trombitása, egyedüliként ellenezte - mert korainak tartotta - felvételemet, ezt évekkel később elárulta nekem. Azelőtt csak amatőr fúvószenekarban játszottam, ahol a trombita az „elsőhegedű", az ember ott szinte le sem veszi a szájáról a hangszert. A szimfonikus zenekarban, de különösen operákban ez másképp van. Sokszor tíz-húsz percig sincs dolga a trombitásnak, de utána kényes szóló következhet. Történt egyszer, hogy egy Wagner-operában idősebb kollégámra hagyatkoztam: ne aggódjak, ő majd figyelmeztet, ha be kell lépnem. Nyugodtan vártam a jelzésére, de amikor ez már gyanúsan hosszú ideje nem jött, ránéztem: csendesen szunyókált.

- Mi kell ahhoz, hogy valaki trombitás legyen?

- Csak a fiziológiai adottságoknál maradva: például szabályos fogazat. Ahogy emlékszem, egyik osztálytársam megdobott kővel, ezért az egyik szemfogam befele állt. Első tanárom, Galambos János elvitt fogorvoshoz, aki fogszabályzó szerkezettel megoldotta, hogy újra egy síkba kerüljön a négy metszőfogam. Másik fontos adottság a megfelelő szájforma: a húsosabb ajak inkább a harsonára és tubára predesztinál, a trombitához vékony száj az ideális, erős szájizmokkal. A tüdőkapacitás szintén fontos, én 196 centiméteresre nőttem, így nekem ez is megadatott. Persze, vannak szabályerősítő kivételek: a leghíresebb osztrák jazztrombitás fogai nem szabályosak, Louis Armstrongot játékosan táskaszájúnak becézték, a tömzsi termetű Maurice André pedig gyönyörű hosszú kantilénákat tudott játszani egy levegővel.

- Hogyan került az Operaházból a Magyar Rádió zenekarába?

-Az Operazenekarnak 1964-ben lettem tagja, majd négy év múlva - miután Arutjunján híres trombitaversenyéből készítettem felvételt a Rádiózenekarral, Pál Tamás vezényletével - delegáció érkezett a Rádióból, hogy felkérjenek elsőtrombitásnak. Kórodi András, aki felvételemkor bennem látta a jövőt, nagyvonalúan elengedett. Hatvanöt évesen mentem nyugdíjba, tehát négy és fél évtizedet töltöttem el zenekarban. Ez idő alatt szólistaként is tevékenykedtem, szoros kapcsolatba kerültem a kortárs zenével. Többek között tíz trombitaversenyt mutattam be és játszottam lemezre. Megalapítottam a Modern Rézfúvós Együttest, amely szintén számos kortárs művet mutatott be, és többször turnézott az Egyesült Államokban. Maros Éva hárfaművésszel megalakult duónk számára is születtek művek, melyek CD-n is megjelentek illetve az EAR együttesben is játszom a mai napig, ahogy a duónk is működik.

- Mire a legbüszkébb?

- Erre a kézenfekvő, rövid válasz: a Kossuth-díjra, mivel trombitás, de egyáltalán rézfúvós zenész se kapott még ilyen kiemelkedő elismerést Magyarországon. Ezzel egy baj van: csak az kaphatja, akinek adják - valakik -, és hogy kinek, az sok mindentől függhet, a szerencsétől is. Ezért az igazi válaszom az, hogy az eltelt ötven évre lehetek a legbüszkébb, amelyet szigorú fegyelemmel, mintegy sportolóként teljesítettem. Mert a trombitálás kicsit sport is, amennyiben az ajkak izomzatának erőállapota, átlagon felüli tüdőkapacitás és a mindennapi "edzések" nélkül elképzelhetetlen a kiemelkedő művészi munka. Hosszútávfutónak tartom magam, aki rengeteg részhajrával nehezítette, színesítette hosszú futását (a szólókoncertekre, lemezfelvételekre, ősbemutatókra gondolok).  Megjegyzem, még most sem szeretném úthenger alá dobni a hangszeremet, mert bár lehet, hogy megszólalt már az utolsó kört jelző csengő, még érzek magamban kedvet és erőt arra, hogy néhány rövid sprintet közbeiktatva még egy - bizonytalan hosszúságú - kört teljesítsek.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

5+1 filmújdonság könnyű nyári estékre

Régen volt ilyen bőséges kínálat nyáron a mozikban, sőt őszre is számos filmbemutatót ígérnek a forgalmazók. Könnyű, nyári estékhez gyűjtöttünk össze néhány új filmet, amelyeket a kertmozik műsorán is érdemes keresgetni.
Zenés színház

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Klasszikus

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Könyv

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Zenés színház

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

María Granillo Reflejos-Tükröződések című művét hallgatva úgy érzékeltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.
Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.