Klasszikus

A búcsú szimfóniája

2004.04.07. 00:00
Ajánlom
Képzeljünk el egy zenekart. Tagjai legyenek fiatalabbak 26 évesnél, legyenek korosztályuk legjobb hangszeresei. Képzeljük el, hogy nem csak a zenét, de egymást és karmesterüket (Claudio Abbadót) is rajongva szeretik. Képzeljük azt, hogy szeretetük lelkesedésre váltható, hogy lelkesedésük képes életre kelteni Mahler IX. szimfóniáját. Képzeljük az egészet Budapestre és nevezzük meg őket: Gustav Mahler Jugendorchester.

Vasárnap este két alkalommal is attól tartottam, hogy a Zeneakadémia felújításra váró nagyterme összeomlik: először a terembe lépve, amikor megláttam, hogy legalább 130 hangszeres ül a rozzant színpadon, másodszor a koncert végén, amikor a zsúfolásig telt nézőtér elragadtatásában egy emberként kezdett heveny lábdobogásba. Talán azt a feszültséget kívánta oldani a közönség, mely a szimfónia záró lassú tételének végtelen befejezését követte. Ahogy Claudio Abbado karja lassan ereszkedni kezdett, és az utolsó Desz-dúr akkord is fokozatosan elhalt a vonósokon, a teljes csendben kővé vált zenekar és karmester a hallgatókat is megdermesztette. Elviselhetetlenül hosszú ideig, talán egy percnél is tovább tartott a csönd: a Zeneakadémia nagytermében a tételszüneteket krákogással és öklendezéssel megtöltő nagyérdemű egyszerűen nem kapott levegőt. És ez nem a terem, hanem az előadás hőfokának volt köszönhető.

Claudio Abbado élő legenda. Vannak, akik nem szeretik érzelmes – de sohasem szentimentális – interpretációit, elmélyültségéhez, zeneiségéhez és hallatlan szakmai tudásához azonban nem férhet kétség. 18 évig volt igazgató a Milánói Scalában, 5 évig – Mahler utódaként – a Bécsi Staatsoperben, 1989-ben a Berlini Filharmonikus Zenekar első karmesterévé választották. Súlyos betegségből felépülve ma már gyakorlatilag csak az általa létrehívott Gustav Mahler Jugendorchesterrel foglalkozik. Ez a zenekar a legjobb 26 évnél fiatalabb európai hangszereseket hozza össze, s a szigorú korhatárnak köszönhetően a kontinens talán legdinamikusabb és legfrissebb zenekarának számít. A professzionális szervezőgárda és művészi vezetés megóvja a fiatalokat attól, hogy zenekaruk nevében a „jugend” az „orchester” fölé nőjön. Abbado legendájának is köszönhetően Európa egyik legkomolyabb szimfonikus zenekara adta tehát elő a Tavaszi Fesztivál záró koncertjén Mahler utolsó befejezett szimfóniáját.

A kilencediket. Mert a sors nem elkerülhető: a 19. század nagy szimfonistái képtelenek voltak túllépni a beethoveni példán. Bruckner után Mahlernek is torkán akadt a 10. szimfónia, pedig a Dal a Földről egyik deklarált célja volt a végzetes kilences szám megkerülése: ha a dalciklust szimfóniának tekintjük, a Kilencedik valójában a Tizedik. A dalciklus azonban nem szimfónia, a Kilencedik pedig a Kilencedik. És ezt talán Mahler is sejtette, mert egyetlen művét sem árnyékolja be oly mértékben a búcsú gondolata, mint ezt a szimfóniáját. A kezdőtétel melankóliája, az egész szimfóniát átható, lehajló nagyszekund-motívum, a zenei gesztusok lemondó jellege egy olyan ember vallomásává állnak össze, akinek volt ereje beletörődni sorsába, volt ereje feldolgozni az élet feldolgozhatatlanságát. A szimfónia megírásának évében, 1909-ben a következőképpen fogalmaz Mahler egy levelében: „Különös, hogy ha zenét hallok – vezénylés közben is –, minden kérdésemre hallom a határozott választ, minden világos és bizonyos. Vagyis valójában egészen pontosan érzem, hogy egyáltalán nincsenek is kérdések.” Mahler kilencedik szimfóniája a bizonytalanság bizonyosságának zenéje.

Claudio Abbado keze alatt az összes apró részlet kirajzolódott, s a zenekar csillogó szemekkel követte minden rezdülését. Az első tétel varázslatos – olykor Debussyt idéző – hangszín-kavalkádja, a második tétel vaskos népiessége, a Rondo-Burleske töredezettsége és kegyetlen iróniája, a mennyeien lassú zárótétel belső gyásza olyan intenzitással szólalt meg, hogy kifejezetten rövidnek tűnt a négy tételre szánt másfél óra. És megrendítő, hogy ilyen fiatal kezekben szólalt meg egy par exellence kései mű, melynek minden pillanatát belengi a halál közelsége, melynek minden gesztusa a búcsúról szól, az élet végéről, minden fájdalom megszűntéről, a boldogságról tehát. Mert Mahler zenéje nem pesszimista. Adorno szavaival: „Mahler világában, mint Kafkáéban, honfitársáéban, végtelenül sok a remény, csak – nem a mi számunkra.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Klasszikus

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus zeneoktatás

Már jelentkezhetsz a Crescendo Nyári Akadémiára

Elindult a kedvezményes jelentkezés a 2020-as Crescendo Nyári Akadémia és Fesztiválra. A nemzetközi komolyzenei rendezvényre 17. alkalommal kerül sor, július 22-étől augusztus 3-áig Tokajban.
Klasszikus riport

Amikor korrepetitor, jogász, csellista és orvos dirigál

Hogy a február 2-i Beethoven-maratonon amatőrök vezényelhetik a Budapesti Fesztiválzenekart, megint csak azt bizonyítja: a karmester tényleg nem csinál semmit. Vagy igen?
Klasszikus magazin

Ő volt Shakespeare korának legnépszerűbb dalszerzője

Virtuóz játékosa a lantnak, képzett énekes, korának egyik leghíresebb zenésze. Az utóbbi időben újra felfedezték, talán azért, mert az a szépség, ami a dalaiban megjelenik, nem öregedhet el. Ha azt mondjuk, John Dowland korának popzenésze volt, nem kisebbítjük érdemeit, ahogy a nagy kortárs, Shakespeare sem az elit számára írta műveit.
Klasszikus aukció

Pénzt gyűjt a Fesztiválzenekar, akár sakkpartira is licitálhat Fischer Ivánnal

Adománygyűjtő bált rendez a Budapesti Fesztiválzenekar, ahol az aukción olyan élményekre lehet licitálni, mint egy turné a zenekarral vagy sakkparti a karmesterével.
Klasszikus magazin

A karmester, aki zenekari állással mentett meg zsidókat a lengyel holokauszt idején

A rettegett Hans Frank, a lengyelek hentese rajongott a zenéért. Hans Swarowsky karmester pedig a tűzzel játszott, amikor kihasználta ezt a rajongást, hogy zsidó és lengyel életeket mentsen meg a világháború alatt.