Klasszikus

A búcsú szimfóniája

2004.04.07. 00:00
Ajánlom
Képzeljünk el egy zenekart. Tagjai legyenek fiatalabbak 26 évesnél, legyenek korosztályuk legjobb hangszeresei. Képzeljük el, hogy nem csak a zenét, de egymást és karmesterüket (Claudio Abbadót) is rajongva szeretik. Képzeljük azt, hogy szeretetük lelkesedésre váltható, hogy lelkesedésük képes életre kelteni Mahler IX. szimfóniáját. Képzeljük az egészet Budapestre és nevezzük meg őket: Gustav Mahler Jugendorchester.

Vasárnap este két alkalommal is attól tartottam, hogy a Zeneakadémia felújításra váró nagyterme összeomlik: először a terembe lépve, amikor megláttam, hogy legalább 130 hangszeres ül a rozzant színpadon, másodszor a koncert végén, amikor a zsúfolásig telt nézőtér elragadtatásában egy emberként kezdett heveny lábdobogásba. Talán azt a feszültséget kívánta oldani a közönség, mely a szimfónia záró lassú tételének végtelen befejezését követte. Ahogy Claudio Abbado karja lassan ereszkedni kezdett, és az utolsó Desz-dúr akkord is fokozatosan elhalt a vonósokon, a teljes csendben kővé vált zenekar és karmester a hallgatókat is megdermesztette. Elviselhetetlenül hosszú ideig, talán egy percnél is tovább tartott a csönd: a Zeneakadémia nagytermében a tételszüneteket krákogással és öklendezéssel megtöltő nagyérdemű egyszerűen nem kapott levegőt. És ez nem a terem, hanem az előadás hőfokának volt köszönhető.

Claudio Abbado élő legenda. Vannak, akik nem szeretik érzelmes – de sohasem szentimentális – interpretációit, elmélyültségéhez, zeneiségéhez és hallatlan szakmai tudásához azonban nem férhet kétség. 18 évig volt igazgató a Milánói Scalában, 5 évig – Mahler utódaként – a Bécsi Staatsoperben, 1989-ben a Berlini Filharmonikus Zenekar első karmesterévé választották. Súlyos betegségből felépülve ma már gyakorlatilag csak az általa létrehívott Gustav Mahler Jugendorchesterrel foglalkozik. Ez a zenekar a legjobb 26 évnél fiatalabb európai hangszereseket hozza össze, s a szigorú korhatárnak köszönhetően a kontinens talán legdinamikusabb és legfrissebb zenekarának számít. A professzionális szervezőgárda és művészi vezetés megóvja a fiatalokat attól, hogy zenekaruk nevében a „jugend” az „orchester” fölé nőjön. Abbado legendájának is köszönhetően Európa egyik legkomolyabb szimfonikus zenekara adta tehát elő a Tavaszi Fesztivál záró koncertjén Mahler utolsó befejezett szimfóniáját.

A kilencediket. Mert a sors nem elkerülhető: a 19. század nagy szimfonistái képtelenek voltak túllépni a beethoveni példán. Bruckner után Mahlernek is torkán akadt a 10. szimfónia, pedig a Dal a Földről egyik deklarált célja volt a végzetes kilences szám megkerülése: ha a dalciklust szimfóniának tekintjük, a Kilencedik valójában a Tizedik. A dalciklus azonban nem szimfónia, a Kilencedik pedig a Kilencedik. És ezt talán Mahler is sejtette, mert egyetlen művét sem árnyékolja be oly mértékben a búcsú gondolata, mint ezt a szimfóniáját. A kezdőtétel melankóliája, az egész szimfóniát átható, lehajló nagyszekund-motívum, a zenei gesztusok lemondó jellege egy olyan ember vallomásává állnak össze, akinek volt ereje beletörődni sorsába, volt ereje feldolgozni az élet feldolgozhatatlanságát. A szimfónia megírásának évében, 1909-ben a következőképpen fogalmaz Mahler egy levelében: „Különös, hogy ha zenét hallok – vezénylés közben is –, minden kérdésemre hallom a határozott választ, minden világos és bizonyos. Vagyis valójában egészen pontosan érzem, hogy egyáltalán nincsenek is kérdések.” Mahler kilencedik szimfóniája a bizonytalanság bizonyosságának zenéje.

Claudio Abbado keze alatt az összes apró részlet kirajzolódott, s a zenekar csillogó szemekkel követte minden rezdülését. Az első tétel varázslatos – olykor Debussyt idéző – hangszín-kavalkádja, a második tétel vaskos népiessége, a Rondo-Burleske töredezettsége és kegyetlen iróniája, a mennyeien lassú zárótétel belső gyásza olyan intenzitással szólalt meg, hogy kifejezetten rövidnek tűnt a négy tételre szánt másfél óra. És megrendítő, hogy ilyen fiatal kezekben szólalt meg egy par exellence kései mű, melynek minden pillanatát belengi a halál közelsége, melynek minden gesztusa a búcsúról szól, az élet végéről, minden fájdalom megszűntéről, a boldogságról tehát. Mert Mahler zenéje nem pesszimista. Adorno szavaival: „Mahler világában, mint Kafkáéban, honfitársáéban, végtelenül sok a remény, csak – nem a mi számunkra.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Klasszikus hír

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Klasszikus zenehallgatás

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.