Sárosi Bálint népzenekutató könyvének az a címe, hogy A cigányzenekar múltja 1776-tól 1903-ig a korabeli sajtó tükrében. Miről szól ez a könyv tulajdonképpen?

- Amint a címe is mutatja, a cigányzenekar kialakulásáról, és az első másfél évszázadról. Hogy jutottam el idáig? Elkezdtem foglalkozni a hangszeres zenével, pillanatok alatt eljutottam a cigányzenészekig. A könyv történetileg ott indul, ahol a magyar nemzeti mozgalmak is indulnak. Magyar tánc nincs magyar zene nélkül. Kiderült, hogy Nyugaton, Bécsben már Mozart van, Haydn van, Beethoven van, és nekünk nincs senkink. Az első híres cigányzenész egy Cinka Panna nevű volt, aki 1772-ben halt meg, neki már cigánybandája volt. Őt írták meg 1776-ban, és azért kezdődik a könyvem ezzel a dátummal. Aztán az első nagy és országos hírű cigányzenész Bihari János volt. Bihari János Beethoven kortársa, tehát a nyugat-európai zenének, az európai zenének, az akkori színvonalas európai zenének volt Mozartja, Beethovenje, nekünk volt Bihari Jánosunk. Egy cigányzenész, aki kottázni sem tudott, de virtuóz hegedűs volt. Lépésről lépésre követni kellett a cigányzenészek történetét, onnantól kezdve, hogy a XVIII. század végén már megkövetelték az igényesebb magyar urak, hogy tessék nekünk olyan zenét játszani, ami azért európai fülnek is elfogadható. Ezért vonós alapú a mi cigányzenénk, és ezért van cimbalom benne, hogy akkordot is kell benne játszani, tehát megharmonizálva játszani a dallamot. Így jött létre a verbunkos zene, és így alakultak az első bandák, és innentől kezdve követi a zenészek világát a könyvem. Végül is ezek a cigányzenészek odáig fejlődtek, hogy Európában is kedveltté váltak, és a XIX. század második felében beszórtuk egész Európát jó cigányzenével, mert valóban európai módon hangzott, de volt benne annyi egzotikum, amiért az európaiak is szívesen, érdekességként is hallgatták.

- Ezt mind végigköveti a könyvében, lépésről lépésre?

- Ezt úgy követem lépésről lépésre, hogy nem elmondom, hanem megmutatom a dokumentumokat. Végig idézem az egész XIX. századi sajtót.

- Miért 1903-ig nézte csak?

- Mert akkor volt egy úgynevezett országos cigányverseny, vagyis a legjobb cigányzenekarokat az akkori nagy Magyarországról összegyűjtötték Budapestre, és itt egy hétig tartó nagy verseny volt, nagy műsorral, cigányzenei műsorral, és ez az országos szemle tulajdonképpen egy ilyen betetőzése volt a XIX. századi fejlődésnek.