Klasszikus

A csend tekintete

2005.03.17. 00:00
Ajánlom
Éles fény csak a zongora kottatartóján lévő kottalapokat világítja meg, szakadt olvasólámpa a fény forrása, a terem félhomályban. Csalog Gábor művészi magatartásának szimbóluma is lehetne ez a kép: nem számít a közönség, az előadó még kevésbé, csak a zene fontos. Jelen esetben a francia – Couperintől Messiaenig.

Március 4-én a Francia Intézet rokonszenves méretű és hangulatú termében Csalog Gábor monumentális, két szünettel tagolt francia koncertet adott, s bár világos volt a műsor összeállításából, hogy a koncert felépítésekor a francia billentyűs zene töretlen hagyományának bemutatása vezette, nem kis feladat elé állította a jelenlévőket azzal, hogy több mint kétórányi koncentrált figyelmet várt el a közönségétől – s természetesen önmagától. Hogy Csalog Gábor végig teljes összpontosítással játszott-e, nem tudom megállapítani, mert én képtelen voltam minden művet teljes koncentrációval hallgatni.

A koncert második részében bizony kihagyott olykor-olykor a figyelmem, bár ez talán nem az előadó, hanem a zeneszerzők miatt lehetett: Cézar Franck hátborzongatóan virtuóz, ám kevéssé tartalmas Prelúdium, ária és finálé című műve és az azt követő néhány Fauré-darab számomra kilógott a sorból. No, nem az előadás miatt, hiszen Csalog, különösen a Franck-műben bravúrosan zongorázott, de az első rész Couperin- és Ravel-darabjai, illetve a harmadik rész Messiaen-zenéi mellett ezek a teuton szellemet francia szalonok divatos ruháiba öltöztető 19. századi művek valahogy furcsának hatottak.

Viszont a koncertet indító, minden porcikájukban csembaló után kiáltó Couperin-karakterdarabok olyan varázslatos hangszínen, olyan kristálytiszta polifóniával és olyan természetességgel szólaltak meg a zongorán, hogy az volt az érzésem, ezt nehéz lesz felülmúlni a továbbiakban. És a második számban Csalog sajnos valóban nem tudta átvinni a saját maga által magasra tett lécet. Gyönyörűen szólt a keze alatt Ravel zenéje, és nagyon jó volt a Couperin sírját Couperin zenéjével a fülünkben hallani, de a hattételes mű koncerten elhangzott három tétele (Prélude, Fugue, Forlane) mintha egyetlen színnel lett volna megfestve: s bár ez a szín nagyon szép volt, változatlansága egy idő után monotonná tette az előadást.

Az első szünet után következett a már említett 19. századi blokk, amelyből kiderült, hogy Csalog nem csak kitűnő zenész, de kivételesen virtuóz zongorista is, és lehet, hogy bennem van a hiba, de az előbbi engem jobban érdekel, mint az utóbbi. A kettő persze nem zárja ki egymást, és részben erről szólt a koncert harmadik része. A Húsz tekintet a gyermek Jézusra, ez a majd’ két órás, elképesztő zenei és technikai virtuozitást igénylő Messiaen-mű a 20. századi zongorairodalom egyik legjelentősebb darabja, s szomorú, hogy a teljes ciklust koncerten többször is eljátszó Csalogon kívül nem hallani sokakról kis hazánkban, akiket foglalkoztatna Messiaen zenéje.

Március 4-én négy tétel szólalt meg a sorozatból, s ekkor vált nyilvánvalóvá a koncert folyamán, hogy Csalog a legjelentősebb zongoristáink egyike. Nem azért, mert zeneileg és fizikailag is képes mindenre a hangszerén, hanem mert a zajos siker melegágyának számító koncerttermek helyett szívesebben játszik néhány embernek egy kamarateremben, mert a zongoristákat megillető reflektorfényt ő inkább a kottáira fordíttatja, és mert vállalja azt a mérhetetlen és sikerben nem feltétlenül megtérülő munkát, amit például Messiaen zenéjének megközelítése igényel. Persze, ez a befektetés a végelszámolásnál sokszorosan megtérül: mert csak ez a fajta aszkézis vezethet el arra a magaslatra, ahova a koncert harmadik részében Csalog is eljutott. Hiszen mit számít bármilyen taps, ováció és dicsőség, mit számít a közönség vagy a kritikus véleménye, mit számít bármi ezen a világon, ha az ember képes Messiaen segítségével a gyermek Jézusra pillantó csend tekintetét megidézni, s ha csak egy pillanatra is, de szembenézni e tekintettel?

(2004. március 4. Francia Intézet – Csalog Gábor zongoraestje; F. Couperin: Pièces de clavecin (részletek); Ravel: Le tombeau de Couperin (Prélude, Fugue, Forlane); C. Franck: Prélude; Aria et Final; Fauré: Nocturne, op. [op.104. no.1.], No. 2; Prélude, op. 3 No. 8; Nocturne, op. 119; Messiaen: Vingt regards sur l’enfant Jésus (X. Regard de l’Esprit de joie; XVII. Regard du silence; XIX. Je dors, mais mon coeur veille; XX. Regard de l’Eglise d’amour)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.