Klasszikus

A csend tekintete

2005.03.17. 00:00
Ajánlom
Éles fény csak a zongora kottatartóján lévő kottalapokat világítja meg, szakadt olvasólámpa a fény forrása, a terem félhomályban. Csalog Gábor művészi magatartásának szimbóluma is lehetne ez a kép: nem számít a közönség, az előadó még kevésbé, csak a zene fontos. Jelen esetben a francia – Couperintől Messiaenig.

Március 4-én a Francia Intézet rokonszenves méretű és hangulatú termében Csalog Gábor monumentális, két szünettel tagolt francia koncertet adott, s bár világos volt a műsor összeállításából, hogy a koncert felépítésekor a francia billentyűs zene töretlen hagyományának bemutatása vezette, nem kis feladat elé állította a jelenlévőket azzal, hogy több mint kétórányi koncentrált figyelmet várt el a közönségétől – s természetesen önmagától. Hogy Csalog Gábor végig teljes összpontosítással játszott-e, nem tudom megállapítani, mert én képtelen voltam minden művet teljes koncentrációval hallgatni.

A koncert második részében bizony kihagyott olykor-olykor a figyelmem, bár ez talán nem az előadó, hanem a zeneszerzők miatt lehetett: Cézar Franck hátborzongatóan virtuóz, ám kevéssé tartalmas Prelúdium, ária és finálé című műve és az azt követő néhány Fauré-darab számomra kilógott a sorból. No, nem az előadás miatt, hiszen Csalog, különösen a Franck-műben bravúrosan zongorázott, de az első rész Couperin- és Ravel-darabjai, illetve a harmadik rész Messiaen-zenéi mellett ezek a teuton szellemet francia szalonok divatos ruháiba öltöztető 19. századi művek valahogy furcsának hatottak.

Viszont a koncertet indító, minden porcikájukban csembaló után kiáltó Couperin-karakterdarabok olyan varázslatos hangszínen, olyan kristálytiszta polifóniával és olyan természetességgel szólaltak meg a zongorán, hogy az volt az érzésem, ezt nehéz lesz felülmúlni a továbbiakban. És a második számban Csalog sajnos valóban nem tudta átvinni a saját maga által magasra tett lécet. Gyönyörűen szólt a keze alatt Ravel zenéje, és nagyon jó volt a Couperin sírját Couperin zenéjével a fülünkben hallani, de a hattételes mű koncerten elhangzott három tétele (Prélude, Fugue, Forlane) mintha egyetlen színnel lett volna megfestve: s bár ez a szín nagyon szép volt, változatlansága egy idő után monotonná tette az előadást.

Az első szünet után következett a már említett 19. századi blokk, amelyből kiderült, hogy Csalog nem csak kitűnő zenész, de kivételesen virtuóz zongorista is, és lehet, hogy bennem van a hiba, de az előbbi engem jobban érdekel, mint az utóbbi. A kettő persze nem zárja ki egymást, és részben erről szólt a koncert harmadik része. A Húsz tekintet a gyermek Jézusra, ez a majd’ két órás, elképesztő zenei és technikai virtuozitást igénylő Messiaen-mű a 20. századi zongorairodalom egyik legjelentősebb darabja, s szomorú, hogy a teljes ciklust koncerten többször is eljátszó Csalogon kívül nem hallani sokakról kis hazánkban, akiket foglalkoztatna Messiaen zenéje.

Március 4-én négy tétel szólalt meg a sorozatból, s ekkor vált nyilvánvalóvá a koncert folyamán, hogy Csalog a legjelentősebb zongoristáink egyike. Nem azért, mert zeneileg és fizikailag is képes mindenre a hangszerén, hanem mert a zajos siker melegágyának számító koncerttermek helyett szívesebben játszik néhány embernek egy kamarateremben, mert a zongoristákat megillető reflektorfényt ő inkább a kottáira fordíttatja, és mert vállalja azt a mérhetetlen és sikerben nem feltétlenül megtérülő munkát, amit például Messiaen zenéjének megközelítése igényel. Persze, ez a befektetés a végelszámolásnál sokszorosan megtérül: mert csak ez a fajta aszkézis vezethet el arra a magaslatra, ahova a koncert harmadik részében Csalog is eljutott. Hiszen mit számít bármilyen taps, ováció és dicsőség, mit számít a közönség vagy a kritikus véleménye, mit számít bármi ezen a világon, ha az ember képes Messiaen segítségével a gyermek Jézusra pillantó csend tekintetét megidézni, s ha csak egy pillanatra is, de szembenézni e tekintettel?

(2004. március 4. Francia Intézet – Csalog Gábor zongoraestje; F. Couperin: Pièces de clavecin (részletek); Ravel: Le tombeau de Couperin (Prélude, Fugue, Forlane); C. Franck: Prélude; Aria et Final; Fauré: Nocturne, op. [op.104. no.1.], No. 2; Prélude, op. 3 No. 8; Nocturne, op. 119; Messiaen: Vingt regards sur l’enfant Jésus (X. Regard de l’Esprit de joie; XVII. Regard du silence; XIX. Je dors, mais mon coeur veille; XX. Regard de l’Eglise d’amour)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.