Klasszikus

A dal lelke

2008.05.06. 00:00
Ajánlom
Bartók, Kodály és a két éve elhunyt Ligeti György dalaiból állította össze új lemezének anyagát a kiváló lírai szoprán. A világjáró operaénekes produkciójában nincs semmi operás és nincs mímelt népiesség sem, van ellenben kulturált, szép okosság.

Rost Andrea nyilvánvalóan túl van énekesi karrierjének első nagy szakaszán: nemzetközi felfedeztetésének és dicsteljes debütálásainak verőfényes korszaka immár jó pár éve lezárult. A felívelés etapját mindazonáltal nem a stagnálás, vagy épp a hanyatlás vigasztalan fázisa követte a rokonszenves szoprán pályáján, hanem a közhelyesen, ám egyszersmind helytálló módon művészi kiteljesedésnek keresztelt állomás. Operaszínpadi alakításai elmélyültek, bocsánatos modorosságai stílussá nemesedtek, a szépséges hanganyag hajszálrepedéseit pedig egykönnyen elfedi a mesterségbeli tudás és az ízlés biztonsága. A kiteljesedés része és ékes bizonysága az új lemezfelvétel is, amelyen magyar dalokat vezet elő Rost Andrea Simon Izabella figyelmes, művészileg egyenrangú zongorakíséretével.

Alighanem az a kevésbé meglepő, hogy Rost Andrea mily hamvas tisztasággal és művészemberi hitellel intonálja a lírai hangvételű darabokat. Ám ha nem is meglepő, azért bízvást csodálnivaló a - Magyar népdalok II. füzetébe szánt - Tíz magyar népdal megszólaltatása, legyen elég csak példaképp Bartók felsőireghi gyűjtésének három parasztdallamát említenünk. A Tiszán innen, Tiszán túl elvágyódása, az Erdők, völgyek, szűk ligetek poétikus bánata és az utóbb a Gyermekeknek sorozatába is beillesztett Fehér László lovat lopott balladisztikus szerepváltásai egyaránt megindító élményt jelentenek a hallgató számára. Az már kevésbé magától értetődő, de annál inkább üdvözlést érdemel, hogy lírai szopránunk a duhaj (pl. Megittam a piros bort, Ha bemegyek a csárdába) és a leányosan heves (mint az Asszonyok, asszonyok, had’ legyek társatok a Nyolc magyar népdal sorozatából) szólamokat is érzékletes dinamikával és jó ízléssel formálja. Arányérzéke és lendülete nem hagyja cserben Kodály itt-ott már a közhelyig koptatott dalainak előadása során sem, s így a Kitrákotty mese ravaszkás derűje és az A csitári hegyek alatt könnyes szerelmi fájdalma egyként érvényre juthat e felvételen.

A sztenderdnek tekinthető Bartók- és Kodály-dalfeldolgozások mellett, Rost Andrea lemeze frappírozó felfedezéssel is szolgál, hiszen Ligeti György nyolc szerzeménye is gazdagítja a hangzó kínálatot. A Három Weöres-dal és az Öt Arany-dal 1946/47-es, illetve 1952-es keltezésű, s e korai művek alkalmasint Ligeti György elkötelezett híveire is az újdonság erejével hatnak majd. Első hallgatásra a korábban jegyzett Weöres-megzenésítések bizonyultak izgalmasabbnak, s merészebbnek (pl. a Gyümölcs-fürt távol-keleti motívumai). Rost Andrea e számokban is meggyőzően teljesített, s a Kalmár jött nagy madarakkal című dalban még a hangtorzítás, mi több a “rikácsolás” is fényesen sikerült az énekesnőnek.

Tudott dolog, miszerint az előadóművészet zenei válfajában az énekhang és a zongorakíséret párosítása nemcsak méltán közkedvelt, de egyúttal a legkockázatosabb társítások egyike. (Legyen elég csak a korszakos álomkísérő, Gerald Moore visszaemlékezéseihez irányítanunk az e kijelentésben netán kétkedő olvasót.) Nos, Rost Andreának nagy szerencséje volt kísérőjével: Simon Izabella ugyanis nem egyszerűen elsőrangú pianista, de valódi partner is. A Tíz magyar népdal előadása során szerény megszólaltatója a szolid zongoraletétnek ("a kíséret…nem más, mint keret, amibe a fődolgot: a parasztdallamot beléillesztjük, mint drágakövet a foglalatába." - írta Bartók), majd utóbb, elsősorban Kodály feldolgozásaiban él a lehetőséggel és előlép, hogy ahol kell, magára vegye a zenei ábrázolás főterhét. Kettősük összecsiszoltságán, az előadóművészi kémia működésén leginkább talán Kodály táncos-gunyoros balladáját, A rossz feleséget hallgatva ámulhatunk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.