Klasszikus

A Danubia hullámain

2015.06.04. 06:58
Ajánlom
Az ODZ és karmesterük, Hámori Máté nagyon ügyes műsor-összeállítással készült május 22-ei zeneakadémiai koncertjére. A darabok kivétel nélkül hazai szerzők alkotásai, de az utolsó szám - Bartók Concertója - kivételével alig-alig szólalnak meg a hangversenytermekben. Pedig - főképpen a szünet előtti művet hallgatva - többször is műsorra tűzhetnék némelyiket. KRITIKA

Az újjávarázsolt Nagyterem akusztikája nagy változásokon ment keresztül - köszönhetően a nézőtéri széksorok megritkításának is, mindenképpen homogénebb hangzást, hosszabb lecsengést hallhatunk. Ez kedvez azoknak a nagyzenekari műveknek, amelyeknek az előadása differenciált hangzásképet, sokféle hangszínt igényel. A hangverseny első számaként bemutatott Mosonyi Mihály-mű, a Gyászhangok Széchenyi István halálára mindenképpen idetartozik, és talán sokan hallgattuk ezt a zenetörténeti ritkaságot izgalommal, mint a tankönyvek állandóan emlegetett, de műsorra szinte soha nem tűzött példáját. Ismerős lehetett a mű egyik fő motívuma, amelyet Liszt egyik kései zongoraművének ostinato basszusában idéz (Teleki László halálára, Magyar Történelmi Arcképek No. 4.), és a romantikus nagyzenekarra írott, 8-10 perces alkotás valóban elég kontrasztos, jellegzetes hangzású, magán hordozva a kor minden hangszerelési és motivikus eszköztárát.

A hatalmas, disszonáns akkorddal induló darab gazdagon és fényesen szól, két üstdobost, hárfát, harangjátékot is felvonultat a hangszínek palettáján, gyásza azonban nem annyira fekete és kilátástalan, mint ahogyan a címből az kitűnne. Hámori Máté pálcája alatt a zenekar hajlékonyságot, nagyfokú érzékenységet mutatott arra, hogy minél többet megmutasson a mű jóhangzásából: a szép fafúvós színek, a legato dallamok maradéktalanul érvényesültek a második témában. A kissé töredezett forma jellegzetesen rapszodikus karakterrel párosul, ilyenkor - kivált egy ritkán hallott mű esetében - még nehezebb egységben tartani a kereteket. A Danubia Zenekarnak azonban sikerült; már e darab hallgatása közben felfigyeltem muzikalitásukra, igényességükre, a vonósok és főképp a fafúvók telt, kiérlelt hangzására. A darab - reményt, továbbgondolást mutatva - egy nagyon szép hangzású, halk és éteri tisztaságú dúr akkorddal végződik, és bizony jogos volt a hangos tetszésnyilvánítás.

Amikor vagy 30 évvel ezelőtt Liszt összes szimfonikus költeményét Joó Árpád lemezre vezényelte a Rádiózenekarral, a Nikolaus Lenau Faustjához írott két Liszt-epizód, az Éji menet és a Tánc a falu kocsmájában (I. Mefisztó-keringő) már kezdettől fogva az egyik kedvencemmé vált - bár szinte soha nem hallottam pódiumon, a Mefisztó-keringőt is csak elvétve. Ráadásul a szerző eredeti szándéka szerint a két darabot egymás után kell eljátszani, és ezen az estén az is nyilvánvalóvá lett, hogy miért. Az Éji menet bevezetésének különös, mély hangzásai a Mosonyi-darab pompázatos hangszerelése után azonnal ködbe burkolták a koncerttermet. Ezután a természet ébredésének roppant kényes és kristályos hegedűhangzatai következtek, majd az erdőben lassan közeledő emberek lépéseit hallhattuk a zenekar rendkívül egységes, precíz pizzicato-játékában; a tompított kürtök-klarinétok vészjósló akkordjai alatt pedig már teljes csend honolt a nézőtéren, s a fagott váltóhangos, apró motívuma is kellően hangsúlyozott volt ahhoz, hogy a feszültség szinte tapinthatóvá váljon.

Hámori Máté ezt a ritka darabot nagyon koherensen, világos koncepcióval építette fel egészen a Pange lingua gregorián himnusz rézfúvós akkordjaiig, ahol nem nagy hangerőt, hanem fényes, telt hangzást csalt ki a kiválóan játszó muzsikusokból. A nagy kontraszt, a Mefisztó-keringő sodró lendülete viszont egyetlen pillanatra sem hagyott alább: a dirigens félelmetes tempót diktált, ám nem csupán sebessége, hanem összeszokott, tiszta hangzása is volt ennek a táncnak, amelynek középrészében ki kell emelnem a csellószólam szonórus, fájdalmas-melankolikus megjelenését, és az erdőzsongás fuvoláit-klarinétjait. A darab végén azonban a várt és gyakrabban eljátszott, ostorcsapásszerű forte befejezés helyett - nagyon helyesen - a ritkábban hallható, de az Éji menet hangulatát idéző, poétikus pp kódát választotta a karmester, ahogyan a kocsmában kialszanak a fények, és Faust ismét egyedül marad.

Bartók örökzölddé vált zenekari Concertója, a szünet utáni záró szám, egyedülállóan ötvözi a legszélesebb közönség számára is világos dallam- és formavilágot, valamint a modern zenekar teljes eszköztárát. Értelmezései pedig mára igen széles skálán mozognak, a romantikus-monumentális színvilág teljes felvonultatásától kezdve a szinte barokkos, minimális zenekarral előadott változatig. A Danubia ezen az estén teljesen megérdemelten játszhatta el a XX. század egyik legnagyobb alkotását, sallangoktól és maníroktól mentesen, s ami a legfontosabb: a zenekar szemmel láthatóan élvezte, amit saját maga is hall a dobogón. A fafúvósok egyszerűen remekeltek a Párok játéka-tételben, az Elégia-tétel Könnyek tava-idézete szinte a bőrünk alá mászott be, borzongató és vibráló volt a hangzás - az egész este egyik legszebb pillanataként. Az epizódok gyakorlatilag szünet nélkül követték egymást, a zárótételben pedig okosan, csak akkora volt a száguldás, hogy a Nagyterem kissé zengőbbé vált hangzó terében maradéktalanul érvényesülhessenek a hegedűk észbontóan fürge figurái. A hárfákat pedig külön dicséret illeti: megszólalásaik a mű kényes és fontos pontjain mindig precízek voltak. Az utolsó, fényes kisterc után - Bartók-védjegyként áll a mű végén - megérdemelt volt a zúgó vastaps és az ünneplés.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.
Klasszikus cselló

Yo-Yo Ma követte Joshua Bell példáját, és egy montreali metróban adott koncertet

Egy Bach-darab mellett Leonard Cohen Hallelujah című dalát is eljátszotta, a közönség vele énekelt.
Klasszikus koncert

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Klasszikus hír

Kormányzati támogatással dolgozzák fel Szokolay Sándor hagyatékát

Kormányzati támogatással dolgozza fel Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző hagyatékát családja. Az eddigi eredmények és a további tervek között szerepel kották digitalizálása és kiadása, koncertek és emlékprogramok szervezése.