Klasszikus

„A díj a kortárs zenére is ráirányíthatja a figyelmet”

2016.03.15. 17:53
Ajánlom
Madarász Iván Erkel Ferenc-díjas zeneszerző azt reméli, hogy a Kossuth-díj a kortárs magyar zenére is ráirányítja a figyelmet.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként kapta a díjat.

Madarász Iván

Madarász Iván

A zeneszerző a Kossuth-díj odaítélésétől azt reméli, kifejeződik benne az a szándék is, hogy erőteljesebben fog megjelenni a társadalomban a kortárs magyar zene iránti érdeklődés. Madarász Iván rámutatott: az a tendencia, hogy kevesebb figyelem fordul a kortárs zene felé, a 18. század végén kezdődött. Akkor már a közönség nem fogadta azzal a természetességgel a kortárs zenét, ahogyan korábban tette. A kettéválás tehát, hogy a közízlés nem a kortárs zenét használja napi szükségleteinek kielégítésére, több mint 200 éves és egyre erősödő jelenség - hangsúlyozta.

Madarász Iván rámutatott:

törekedtem arra, hogy saját zenei nyelvemet kialakítva, rossz kompromisszumok nélkül írjak olyan zenét, amely a művelt, a mai zene iránt érdeklődőnek is értékes hallgatnivalót nyújt".

Lényeges pontnak nevezte életében azt, amikor érdeklődése a dramatikus zene és a vokális zene felé terelődött, majd a szimfonikus zenében felismerte a versenyművek felé tendáló vonzódását. Két zongora-, három fuvola-, egy cimbalom-, egy gitár- és egy tubaversenyt is írt - sorolta alkotásait, hozzátéve: minden művészeti pályán fontos, hogy az ember tudja, mi áll jól neki és mi nem, vagyis hogy felismerje, mi a dolga.

Írt pár musicalt is, amelyeket nem tagad meg és ezek vezetettek az opera iránti érdeklődéséhez: szerzett három egyfelvonásos operát is, az elsőt még főiskolás diplomamunkaként, a Lót címűt a Magyar Televízió, az Utolsó keringő címűt a Magyar Állami Operaház megrendelésére. "A drámai zene és a vokális zene alkalmas, testre szabott kifejezési terep volt számomra" - emelte ki.

Madarász Iván mindig zenész akart lenni, hat éves kora óta zongorázott és komponált. A konzervatóriumba is úgy járt, hogy nem zongorista akart lenni, hanem zeneszerző. A jelentkezését beadta ugyan a bölcsészkarra is, mert érdekelte a történelem, de nem ment el felvételizni, mert közben a Zeneakadémia hallgatója lett. Ha nem zenész, akkor műbútorasztalos lenne vagy szociológiával foglalkozna szívesen.

Művei közül fontosnak érzi az ISCM Yokohamai Világzenei Fesztiválra meghívást nyert Hímzett hangok című kamaradarabot, a svédországi fesztiválra meghívott Sheol címűt, valamint az Episodi concertanti címet viselő 3. fuvolaversenyt.

Jelenleg egy zenekari kompozíció előmunkálatain dolgozik, a darabban egy rock zenekar hangzásvilágát is belefoglalja egy szimfonikus zenei szövetbe.

Ők kaptak idén Kossuth-díjat

A további díjazottakról szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.