Klasszikus

A Figaro nulladik felvonása

2005.12.13. 00:00
Ajánlom
Mozart L’oca del Cairo (A kairói lúd) című operatöredéke a műjegyzékben a Szöktetés a szerájból és a Színigazgató között aludta Csipkerózsika-álmát. A hiányos zenekari anyagot Gyöngyösi Levente kiegészítette, Vashegyi György pedig betanította. A két muzsikussal Molnár Szabolcs beszélgetett a rendhagyó vállalkozásról.

A L’oca del Cairo nem egyszerűen hiányos vagy befejezetlen: valóban töredékes maradt. Tudomásom szerint Mozart mindössze hét számot komponált meg belőle, három áriát, két duettet, egy kvartettet és egy finálét.

Gyöngyösi Levente: Fennmaradt egy nyolcadik szám is, igaz, csak vázlatosan. Ez egy ária a tenor főhős, Biondello számára (ő leginkább Belmontéhoz hasonlítható). Mozart csak az énekelt dallamot írta le, basszus nélkül, egy-két hangszeres motívummal. Ebben az esetben sokat kellett hozzákomponálni. Az első felvonás librettója a kvartett és a finálé közötti részt leszámítva komplett. A második és a harmadik felvonásnak viszont a librettója is hiányzik. Az első felvonás hét tételében az énekszólamok és a zenekari basszus teljesen elkészült, végső soron az én feladatom a hangszerelés volt. Az énekszólamokhoz nem kellett hozzáírni egyetlen hangot sem. Így az én verzióm ötven százalékát Mozart komponálta.

Vashegyi György: Hadd jegyezzem meg, hogy Mozart csak annyit írt le, amennyi neki elegendő volt a teljes képhez, ennek alapján elégedett is volt a zene minőségével. Ez viszont egy mai halandónak felettébb kevés, hiszen a partitúra hangjainak néhol kilencven százaléka is hiányzott: ezeket megírni rendkívüli feladat, melynek megoldására ilyen színvonalon – nem teljesen elfogulatlan véleményem szerint – ma a világon csupán néhány ember képes. Gyöngyösi Levente ezen „happy few” egyike.

Stanley Sadie szerint Mozart valószínűleg azért nem fejezte be a darabot, mert időközben rájött, hogy Giambattista Varesco librettója nagyon gyenge.

Gy.L.: Pontosan így van. Varescóval már az Idomeneo közben is bajok voltak; hiú volt és beképzelt, ezen kívül gyenge librettista. Mozart élete első nagy olasz buffájában csak szükségmegoldásból fanyalodott rá. Csakhogy – mint apjának írja – Da Ponte, akivel épp akkortájt ismerkedett össze, éppen Salierinek írt szövegkönyvet…

Ha már az Idomeneo szóba jött, hogyan viszonyul a L’oca del Cairo Mozart más színpadi zenéihez?

Gy.L.: Csak az énekszólamból és a basszusból nehéz megítélni. Mindenesetre a Szöktetés és a L’oca kvartettje között komoly párhuzam látszik. Azt hiszem, egyébként a figurák tipológiája jelentősen különbözik mind a Szöktetésétől, mind pedig az Idomeneóétól, Don Pippo életkora okán is, ráadásul ő a hatalom egyedüli képviselője, nincsenek szövetségesei, segítői, gyakorlatilag mindenki ellene fordul. Odáig nem jutunk el a darabban, hogy a másik kulcsszereplő, a halottnak hitt feleség, Donna Pantea feltűnjék a színen. Ezenkívül három pár szerepel, két viszonylag magas (nemesi) társadalmi pozícióban (vagy közelebbről nézve Biondello-Celidora magasabb, Calandrino-Lavina picit alacsonyabb rangú), egy pedig szolgapáros (Auretta-Chichibio).

V.Gy.: Én úgy szoktam fogalmazni, leginkább egy Figaro „nulladik” felvonást képzeljünk el, amelynek végén – ez nagyon fontos! – Mozart első „teljesértékű”, olasz stílusú, nagy operafináléja (hét szólista, kórus plusz zenekar, kb. tizenöt perc) található.

Egy töredékmű kiegészítésére – gondoljunk csak Mozart Requiemjére, Mahler X. szimfóniájára vagy Bartók Brácsaversenyére – számos példát ismerünk a zenetörténetből. A zeneszerző számára van példamutató kiegészítés?

Gy.L.: Nincsen. Ez mindig drámaian nehéz feladat, szükségszerűen tökéletlen és igencsak magán viseli az adott kor (amikor a kiegészítés történt) és a zeneszerző zenei ízlését – amely még akkor is távol áll a kiegészítendő mű szerzőjének zenei ízlésétől és stílusának sajátosságaitól, ha a kiegészítő az illetőnek tanítványa volt.

V.Gy.: Éppen ezért úgy döntöttünk Leventével, hogy a már létező két-három L’oca-kiegészítés egyikével sem foglalkozik, hogy más ne befolyásolja, csak Mozart zenéjéről már eddig szerzett ismeretei, valamint saját invenciója.

A műemlékvédelemben manapság elfogadott elv, hogy az épületrészek kiegészítésekor valamilyen módon láthatóvá kell tenni a kiegészített részt. Ez a lehetőség felmerült a komponálás során? Stílusimitációról vagy pedig egy ma érvényes zenei nyelven történő kiegészítésről beszélhetünk inkább?

Gy.L.: Én annyira próbáltam „mozartos” lenni, amennyire csak saját stílusérzékem, valamint a minket elválasztó kétszáz év és tehetségbeli különbség egyáltalán lehetővé tette. Természetesen stílusimitációról van szó. Ha a közönség úgy érzi, a felhangzó zene idegen Mozart stílusától és szellemiségétől: vesztettem. Ha nehezen tudja megkülönböztetni egy zárt számban, hogy mi belőle Mozart és mi az enyém, de alapvetően „mozartosnak” hallja: győztem, és nagyon boldog vagyok.

V.Gy.: Amikor előkészítettem a próbákra Levente rekonstrukciójának zenekari anyagát (vonások, kijelölések stb.), ez egybeesett a Don Giovanni-anyag előkészítésével, így akaratlanul is alkalmam nyílt az összehasonlításra: megállapítottam, hogy Levente egészen (mondjuk 85-90 százalékban) közel jár a stílus lényegéhez.

Elsősorban mi vonzotta a zeneszerzőt ebben a munkában?

Gy.L.: Maga a Mozart-stílus, amelyet gyerekkoromtól kezdve imádok, és mint zenei kifejezési forma nagyon közel áll hozzám. Nagyon vonzónak találtam, hogy ezen a nyelven kell megszólalnom.

NÉVJEGY
Vashegyi György

A Zeneakadémia karmesterképző szakán végzett Lukács Ervin tanítványaként 1993-ban. Több alkalommal részt vett John Eliot Gardiner és Helmuth Rilling karmester mesterkurzusain; 1994 és 1997 között John Toll posztgraduális continuo-növendéke volt a Drezdai Régi Zenei Akadémián. 1990-ben zeneakadémistaként megalapította a Purcell Kórust (a Dido&Aeneas koncertszerű előadására), egy évvel később pedig az Orfeo Zenekart is, mely nevet Monteverdi L'Orfeo-jának első teljes magyarországi előadása után vette fel. A két együttes azóta is folyamatosan működik. Saját együtteseivel adott hangversenyein a 17-18. század számos zenetörténetileg fontos kompozícióját első ízben szólaltatta meg Magyarországon. A reneszánsz alkatú muzsikus négy nyelven beszél, tanulmányokat, lemezkritikákat, koncertjeihez műismertetőket ír, szövegkönyveket fordít. Produkciói számára előadói kottakiadásokat készít, amelyek alapjául általában a művek egy-egy, néha több jelentős korabeli forrása – kézirat vagy korabeli nyomtatás – szolgál. Vendégkarmesterként Magyarország legjelentősebb szimfonikus zenekaraival, kamarazenekaraival és kórusaival dolgozott. Előadóként, tanárként és szervezőként a hazai régi zenei fesztiválok megkerülhetetlen közreműködője. Több mint tíz éve tanít a Zeneakadémián.

Hobbi: történelem és nyelvek, illetve kirándulás és borok
Kedvenc előadók: Furtwängler, Gardiner, Malcolm Bilson
Kedvenc zeneszerzők: Bach, Brahms, Gesualdo, Händel, Haydn, Mozart, Purcell, Rameau
Zenemű a „lakatlan szigetre”: Máté-passió, Händel: Theodora, Gesualdo: Responzóriumok
Lemezek a „lakatlan szigetre”: Mozart: Idomeneo (Gardiner); zongoraversenyek (Bilson-Gardiner), Rameau: Les Boréades (Gardiner), Brahms: IV. szimfónia (Furtwängler 1942-es koncert)
Kedvenc filmrendező: Pedro Almodovar
Kedvenc író: Robert Merle

NÉVJEGY
Gyöngyösi Levente

1975. június 8-án született Kolozsvárott. Zenei tanulmányait Demény Piroskánál kezdte. 1989-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés (Fekete-Győr István), majd zongora (Schweitzer Katalin) szakos tanulója volt. 1993-ban vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakának II. évfolyamba, ahol tanára Orbán György volt. 1999-ben végzett. Szerzeményeivel számos zeneszerzőversenyt nyert, többek között 1997-ben a Zeneakadémia háziversenyét, idén pedig a Vántus István zeneszerzőversenyt. 2000 és 2002 között Kodály Zoltán-ösztöndíjas volt, 2005-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. A Millenniumi Operapályázat „egész estés” kategóriájában II. helyezést elért A gólyakalifa című operáját 2005 májusában mutatta be a Magyar Állami Operaház.

Hobbi: foci, fényképezés
Kedvenc könyv: A gyűrűk ura, A Mester és Margarita
Kedvenc film: A gyűrűk ura
Kedvenc előadó: Bryn Terfel (bariton), Aerosmith együttes
Kedvenc karmester: John Eliot Gardiner, Vashegyi György
Kedvenc lemez: Mozart: Figaro házassága Gardiner vezényletével

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.