Klasszikus

A Figaro nulladik felvonása

2005.12.13. 00:00
Ajánlom
Mozart L’oca del Cairo (A kairói lúd) című operatöredéke a műjegyzékben a Szöktetés a szerájból és a Színigazgató között aludta Csipkerózsika-álmát. A hiányos zenekari anyagot Gyöngyösi Levente kiegészítette, Vashegyi György pedig betanította. A két muzsikussal Molnár Szabolcs beszélgetett a rendhagyó vállalkozásról.

A L’oca del Cairo nem egyszerűen hiányos vagy befejezetlen: valóban töredékes maradt. Tudomásom szerint Mozart mindössze hét számot komponált meg belőle, három áriát, két duettet, egy kvartettet és egy finálét.

Gyöngyösi Levente: Fennmaradt egy nyolcadik szám is, igaz, csak vázlatosan. Ez egy ária a tenor főhős, Biondello számára (ő leginkább Belmontéhoz hasonlítható). Mozart csak az énekelt dallamot írta le, basszus nélkül, egy-két hangszeres motívummal. Ebben az esetben sokat kellett hozzákomponálni. Az első felvonás librettója a kvartett és a finálé közötti részt leszámítva komplett. A második és a harmadik felvonásnak viszont a librettója is hiányzik. Az első felvonás hét tételében az énekszólamok és a zenekari basszus teljesen elkészült, végső soron az én feladatom a hangszerelés volt. Az énekszólamokhoz nem kellett hozzáírni egyetlen hangot sem. Így az én verzióm ötven százalékát Mozart komponálta.

Vashegyi György: Hadd jegyezzem meg, hogy Mozart csak annyit írt le, amennyi neki elegendő volt a teljes képhez, ennek alapján elégedett is volt a zene minőségével. Ez viszont egy mai halandónak felettébb kevés, hiszen a partitúra hangjainak néhol kilencven százaléka is hiányzott: ezeket megírni rendkívüli feladat, melynek megoldására ilyen színvonalon – nem teljesen elfogulatlan véleményem szerint – ma a világon csupán néhány ember képes. Gyöngyösi Levente ezen „happy few” egyike.

Stanley Sadie szerint Mozart valószínűleg azért nem fejezte be a darabot, mert időközben rájött, hogy Giambattista Varesco librettója nagyon gyenge.

Gy.L.: Pontosan így van. Varescóval már az Idomeneo közben is bajok voltak; hiú volt és beképzelt, ezen kívül gyenge librettista. Mozart élete első nagy olasz buffájában csak szükségmegoldásból fanyalodott rá. Csakhogy – mint apjának írja – Da Ponte, akivel épp akkortájt ismerkedett össze, éppen Salierinek írt szövegkönyvet…

Ha már az Idomeneo szóba jött, hogyan viszonyul a L’oca del Cairo Mozart más színpadi zenéihez?

Gy.L.: Csak az énekszólamból és a basszusból nehéz megítélni. Mindenesetre a Szöktetés és a L’oca kvartettje között komoly párhuzam látszik. Azt hiszem, egyébként a figurák tipológiája jelentősen különbözik mind a Szöktetésétől, mind pedig az Idomeneóétól, Don Pippo életkora okán is, ráadásul ő a hatalom egyedüli képviselője, nincsenek szövetségesei, segítői, gyakorlatilag mindenki ellene fordul. Odáig nem jutunk el a darabban, hogy a másik kulcsszereplő, a halottnak hitt feleség, Donna Pantea feltűnjék a színen. Ezenkívül három pár szerepel, két viszonylag magas (nemesi) társadalmi pozícióban (vagy közelebbről nézve Biondello-Celidora magasabb, Calandrino-Lavina picit alacsonyabb rangú), egy pedig szolgapáros (Auretta-Chichibio).

V.Gy.: Én úgy szoktam fogalmazni, leginkább egy Figaro „nulladik” felvonást képzeljünk el, amelynek végén – ez nagyon fontos! – Mozart első „teljesértékű”, olasz stílusú, nagy operafináléja (hét szólista, kórus plusz zenekar, kb. tizenöt perc) található.

Egy töredékmű kiegészítésére – gondoljunk csak Mozart Requiemjére, Mahler X. szimfóniájára vagy Bartók Brácsaversenyére – számos példát ismerünk a zenetörténetből. A zeneszerző számára van példamutató kiegészítés?

Gy.L.: Nincsen. Ez mindig drámaian nehéz feladat, szükségszerűen tökéletlen és igencsak magán viseli az adott kor (amikor a kiegészítés történt) és a zeneszerző zenei ízlését – amely még akkor is távol áll a kiegészítendő mű szerzőjének zenei ízlésétől és stílusának sajátosságaitól, ha a kiegészítő az illetőnek tanítványa volt.

V.Gy.: Éppen ezért úgy döntöttünk Leventével, hogy a már létező két-három L’oca-kiegészítés egyikével sem foglalkozik, hogy más ne befolyásolja, csak Mozart zenéjéről már eddig szerzett ismeretei, valamint saját invenciója.

A műemlékvédelemben manapság elfogadott elv, hogy az épületrészek kiegészítésekor valamilyen módon láthatóvá kell tenni a kiegészített részt. Ez a lehetőség felmerült a komponálás során? Stílusimitációról vagy pedig egy ma érvényes zenei nyelven történő kiegészítésről beszélhetünk inkább?

Gy.L.: Én annyira próbáltam „mozartos” lenni, amennyire csak saját stílusérzékem, valamint a minket elválasztó kétszáz év és tehetségbeli különbség egyáltalán lehetővé tette. Természetesen stílusimitációról van szó. Ha a közönség úgy érzi, a felhangzó zene idegen Mozart stílusától és szellemiségétől: vesztettem. Ha nehezen tudja megkülönböztetni egy zárt számban, hogy mi belőle Mozart és mi az enyém, de alapvetően „mozartosnak” hallja: győztem, és nagyon boldog vagyok.

V.Gy.: Amikor előkészítettem a próbákra Levente rekonstrukciójának zenekari anyagát (vonások, kijelölések stb.), ez egybeesett a Don Giovanni-anyag előkészítésével, így akaratlanul is alkalmam nyílt az összehasonlításra: megállapítottam, hogy Levente egészen (mondjuk 85-90 százalékban) közel jár a stílus lényegéhez.

Elsősorban mi vonzotta a zeneszerzőt ebben a munkában?

Gy.L.: Maga a Mozart-stílus, amelyet gyerekkoromtól kezdve imádok, és mint zenei kifejezési forma nagyon közel áll hozzám. Nagyon vonzónak találtam, hogy ezen a nyelven kell megszólalnom.

NÉVJEGY
Vashegyi György

A Zeneakadémia karmesterképző szakán végzett Lukács Ervin tanítványaként 1993-ban. Több alkalommal részt vett John Eliot Gardiner és Helmuth Rilling karmester mesterkurzusain; 1994 és 1997 között John Toll posztgraduális continuo-növendéke volt a Drezdai Régi Zenei Akadémián. 1990-ben zeneakadémistaként megalapította a Purcell Kórust (a Dido&Aeneas koncertszerű előadására), egy évvel később pedig az Orfeo Zenekart is, mely nevet Monteverdi L'Orfeo-jának első teljes magyarországi előadása után vette fel. A két együttes azóta is folyamatosan működik. Saját együtteseivel adott hangversenyein a 17-18. század számos zenetörténetileg fontos kompozícióját első ízben szólaltatta meg Magyarországon. A reneszánsz alkatú muzsikus négy nyelven beszél, tanulmányokat, lemezkritikákat, koncertjeihez műismertetőket ír, szövegkönyveket fordít. Produkciói számára előadói kottakiadásokat készít, amelyek alapjául általában a művek egy-egy, néha több jelentős korabeli forrása – kézirat vagy korabeli nyomtatás – szolgál. Vendégkarmesterként Magyarország legjelentősebb szimfonikus zenekaraival, kamarazenekaraival és kórusaival dolgozott. Előadóként, tanárként és szervezőként a hazai régi zenei fesztiválok megkerülhetetlen közreműködője. Több mint tíz éve tanít a Zeneakadémián.

Hobbi: történelem és nyelvek, illetve kirándulás és borok
Kedvenc előadók: Furtwängler, Gardiner, Malcolm Bilson
Kedvenc zeneszerzők: Bach, Brahms, Gesualdo, Händel, Haydn, Mozart, Purcell, Rameau
Zenemű a „lakatlan szigetre”: Máté-passió, Händel: Theodora, Gesualdo: Responzóriumok
Lemezek a „lakatlan szigetre”: Mozart: Idomeneo (Gardiner); zongoraversenyek (Bilson-Gardiner), Rameau: Les Boréades (Gardiner), Brahms: IV. szimfónia (Furtwängler 1942-es koncert)
Kedvenc filmrendező: Pedro Almodovar
Kedvenc író: Robert Merle

NÉVJEGY
Gyöngyösi Levente

1975. június 8-án született Kolozsvárott. Zenei tanulmányait Demény Piroskánál kezdte. 1989-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés (Fekete-Győr István), majd zongora (Schweitzer Katalin) szakos tanulója volt. 1993-ban vették fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakának II. évfolyamba, ahol tanára Orbán György volt. 1999-ben végzett. Szerzeményeivel számos zeneszerzőversenyt nyert, többek között 1997-ben a Zeneakadémia háziversenyét, idén pedig a Vántus István zeneszerzőversenyt. 2000 és 2002 között Kodály Zoltán-ösztöndíjas volt, 2005-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki. A Millenniumi Operapályázat „egész estés” kategóriájában II. helyezést elért A gólyakalifa című operáját 2005 májusában mutatta be a Magyar Állami Operaház.

Hobbi: foci, fényképezés
Kedvenc könyv: A gyűrűk ura, A Mester és Margarita
Kedvenc film: A gyűrűk ura
Kedvenc előadó: Bryn Terfel (bariton), Aerosmith együttes
Kedvenc karmester: John Eliot Gardiner, Vashegyi György
Kedvenc lemez: Mozart: Figaro házassága Gardiner vezényletével

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.