Klasszikus

A fiókból elővett fúvóka karrierje

2008.09.08. 00:00
Ajánlom
Amikor külföldön valaki a magyar fociról beszél, rögtön Puskás Ferenc neve hangzik el, az ő tehetségét és nemzetközi elismertségét rögtön Magyarországgal azonosítják. Tarjáni Ferenc a zenei életben ugyanilyen nemzetközi hírnévre tett szert, Magyarország kapcsán a rézfúvós társadalomban mindenki rá asszociál. A kiváló kürtös és professzor idén szeptember 11-én 70 éves.

Tarjáni Ferenc 1938. szeptember 11-én született Dorogon. A „rézszeretetét” harsonás édesapjától örökölte, aki a zenekarban szükség esetén tubán és euphoniumon is játszott. (A dorogi katonazenekar abban az időben komoly szerepet játszott a magyar zenei életben, ők szolgáltatták az esztergomi hercegprímási egyház zenéjét.) Édesapja nem akarta, hogy Tarjáni Ferenc fúvós legyen, inkább hegedűst akart faragni belőle. Nyolc éves korában egy bányász-zenekari hegedűs kezdte tanítani, emellett kórusban is énekelt, furulyázott. Nyolcadikos korában úgy döntött, hegedűművész vagy karmester szeretne lenni. 17 éves koráig hegedült a Békés-Tarhosi Énekiskolában, mely Kodály Zoltán elképzelései szerint működött, s a mai zeneiskolát és konzervatóriumot foglalta magába. Ez az iskola ebben az időben meghatározó zenei intézményként működött, budapesti zenekarok zenészei jártak le tanítani, így a magyar operaház első kürtöse, a rádiózenekar fuvolistája, oboistája.

Tarjáni Ferencet kollégiumi lakótársai beszélték rá, hogy kezdjen kürtölni, így bement Balogh Károly kürttanárhoz, aki kihúzott a fiókból egy fúvókát – melyen mai napig játszik -, egy felesleges kürtöt, és a kezébe nyomta. Az első héten már el is játszotta Oscar Franz kürtiskolájának első kötetét. Ansatzára a többi kürtöst figyelve saját maga talált rá, addig próbálkozott, míg nem ment minden tökéletesen. Tanára így hagyta, hogy vigyék az ösztönei.

1956-ban a kommunista kormány veszélyt látott az iskola működésében, így egyik napról a másikra bezáratták, a diákokat szélnek eresztették. Sokak életét döntően befolyásolta, hogy abba kellett hagyniuk zenei tanulmányaikat. Tarjáni Ferenc ekkor felkerült Budapestre, a Bartók Zeneművészeti Szakiskolában kürt tanszakon végzett, és különböző amatőr zenekarokban játszott. Két éves tanulmány után 19 évesen bekerült a budapesti Postás Zenekarhoz, egy évvel később pedig elhívták a Magyar Rádiózenekarba kisegíteni. Egy rádiófelvétel volt, Weber C-dúr szimfóniája (tele kürtszólóval). A próba végén a karmester Bródy Tamás odament a zenekari felügyelőhöz, és közölte: „nekem ez az ember kell!” Így minden szükséges papírt gyorsan elintéztek, 1958-tól már a Rádiózenekar első kürtöseként dolgozhatott. Tarjáni Ferenc így emlékszik az itt töltött évekre: „Nagyon jó zenekar volt, az első évben nagy áhítattal hallgattam minden megmozdulásukat. Próbáltam beilleszkedni a képbe, ami nem volt könnyű, először is hangot kellett váltanom, ahogy korábban játszottam, az itt nem volt elég.”

Pár évvel később már hozzá lehetett jutni külföldi hanglemezekhez, így lassan Magyarországon is megismerték, hogyan fújnak „odakinn nyugaton”. Ebben az időben Tarjáni Ferenc elhatározta, hogy nemzetközi szinten is megméretteti magát, ennek eredményeként 1964-ben a müncheni ARD nemzetközi kürtversenyen Hermann Baumann mögött a második lett. 1962-ben alapított fúvósötösükkel a genfi nemzetközi versenyen is második díjat nyertek, mellyel elindult a karrierjük, egy német impresszárió felfigyelt az együttesre. Tarjáni Ferenc így a Rádiózenekar mellett egyre többet koncertezett a fúvósötössel, illetve szólistaként is gyakran fellépett, a Liszt Ferenc Kamarazenekar állandó tagja volt, a Budapesti Kamaraegyüttessel körbeutazták európát és a rengeteg koncert mellett számos lemezt is készítettek. A fúvósötös tagjai: Lajos Attila (fuvola), Pongrácz Péter (oboa), Kovács Béla (klarinét), Fülemile Tibor (fagott), és Tarjáni Ferenc (kürt).

„Ebben a szakmában az a nehéz, hogy elsősorban nekünk, kürtösöknek többféle arculatunk kell, hogy legyen. Akár egy színész, akire azt mondják: drámai színész, epizodista, vagy karakterszínész... Ezt nekünk mind tudni kell. Máshogyan kell fújnunk szólóban, máshogy zenekarban, a fúvósötösben, vagy a rézfúvós együttesben, szóval egy „több arcú színésznek”, azaz nagyon képzettnek kell lenni, ha valaki jól akarja művelni a szakmáját.” - mondta Tarjáni.

A magyar zeneszerzők is felfigyeltek Tarjáni különleges tudására, elkezdtek műveket írni neki. Dávid Gyula, Hidas Frigyes, Farkas Ferenc, Soproni József, Láng István is komponált kürtversenyt. Szólistaként játszott szinte minden komoly zenekarral, a Royal Filharmonikusoktól a Berlini Filharmonikusokat beleértve, a Moszkvai Szimfonikus Zenekarig, fellépett többek között a New York-i Carnegie Hallban is, ahol Richard Strauss második kürtversenyét játszotta (előtte csak Dennis Brain lépett fel ott ezzel a művel). Szólózott Leopold Stokowski, Charles Münch vezénylete alatt, ő volt Ferencsik János első rézfúvós szólistája. Lehel György karmesterrel háromszor utazták végig Amerikát Strauss második-, Mozart harmadik kürtversenyével, Láng Kürtkoncertjével.

A kedvenc darabjáról így nyilatkozott: „Azt a darabot szeretem a leginkább, amivel a kürtösök kegyeit sikerült megnyernem, ami – mondanom sem kell – nem volt könnyű dolog. Nagyon sokat jártam kürtfesztiválokra, és amikor a bécsiek ünnepelték a kürttársaság 100. évfordulóját, én is jelen voltam. Ennek a fesztiválnak a gálakoncertjén játszottam a bécsi rádiózenekarral a Hidas Kürtversenyt.” (Ugyanezen a koncerten Hermann Baumann O. Schöck koncertjét, Hans Pizka Britten Szerenádját játszotta.) Rengeteg darabot, köztük R. Strauss második kürtversenyét is Tarjáni Ferenc előtt senki sem játszott még Magyarországon. Kuriózum, hogy felvette Mozart duóit önmagával, playback technikával. Lemezei közül kiemelkedik Brahms Triója Ránki Dezsővel és Takács-Nagy Gáborral.

S hogy Tarjáni Ferenc mit tart kiemelkedően fontosnak ehhez a szakmához: „Hogy valaki szólókürtös legyen... azt nagyon akarni kell! Úgy gondolom nagyon fontos, hogy nagyon korán el kell kezdeni együttesekben játszani. Ha az ember korán kezdi, akkor megtanulja a koncertpódiumot: megtanul például fejből játszani, aminek az az előnye, hogy sokkal felszabadultabban tud zenélni. Mindenképpen kell egy jó tanár is, aki feldob, aki bízik benned, aki azt mondja, van benned tehetség, dolgoznod kell, mert érdemes. Sok zenészre jellemző, hogy nem áll közel a szívükhöz a zene, inkább „fejjel” művelik a hangszeres játékot. Ez tulajdonképpen jó dolog, mert nagyon koncentráltan, virtuózan tudnak játszani, de nincs elég melegség a zenéjükben. Pedig sok hangszerrel, köztük a kürttel is lehet olyat tenni, hogy megáll a levegő... Nem elég rácsodálkozni valakire, hogy milyen magassága, őrületes technikája van... csak hallgatja az ember, és érzi, hogy a művész nem tud belefeledkezni egy gyönyörű Brahms frázisba, nincsenek képei róla. Nekem szerencsém volt, hogy olyan nagy mesterekkel találkoztam és játszottam, mint Ojsztrah, Szvjatoszlav Richter, Gilelsz és olyan nagy karmesterekkel mint Stokowski, Charles Münch, Sir John Barbirolli, aki életem legnagyobb élményei közé tartozik. Brahms második szimfóniáját játszottam az ő vezényletével, amikor megszólalt a csodálatos kürtszóló, megállt a levegő, mindenki libabőrös lett. Ezek a zenei pillanatok, amelyek megérintik az embert, nem mindennaposak, nem egyenértékűek azzal, mint mikor az ember belefeledkezik a szerelem vagy a gyönyör pillanataiba. Ezek mind mulandók, mert megismételhetők, azonban az a gyönyörű, néha hátborzongató érzés, amit a zene képes kiváltani belőlünk, megismételhetetlen.”

Tarjáni Ferenc több mint 30 éve a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Professzora, emellett számos kurzust tartott Trossingenben, Detmoldban, Brno-ban, osztályáról olyan kürtösök kerültek ki, mint Endrődy Sándor (a Magyar Operaház első kürtöse), Kubina Barnabás (a Deutsche Sinfonie Orchester szólókürtöse), Zempléni Szabolcs (ARD-Versenygyőztes, a Bambergi Szimfonikusok szólókürtöse). Egy amerikai kürttalálkozó után meghívták, hogy legyen a New York-i Julliard Egyetem professzora, ő azonban inkább Budapesten maradt.

A kétszeres Liszt-díjas Tarjáni Ferenc egyetlen gyermeke ifj. Tarjáni Ferenc édesapja nyomdokaiba lépve immár 25 éve a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar kürtöse.

Az idén 32. alkalommal megrendezett Békés-Tarhosi Zenei Napok kürtkurzusán a hallgatók, tanárok és családja köszöntötték Tarjáni Ferencet 70. születésnapja alkalmából. Ezúton gratulálunk minden kürtös nevében nemcsak hetvenedik születésnapjához, hanem ehhez a kivételes pályához, mellyel nemcsak Magyarország, hanem a egész világ zenei életét színesítette.

További jó egészséget Tanár Úr!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.