Klasszikus

A gyerekkor vége

2003.12.13. 00:00
Ajánlom
Tíz éve Héja Domonkos tizenkilenc éves volt, a Zeneakadémiára járt, és szinte véletlenül alapított egy zenekart. Ma huszonkilenc éves, karmester, és a Danubia Ifjúsági Zenekarnak megjelent az első nagylemeze.

- Jól emlékszem, hogy az ön nevét már olvastam Hungaroton-lemezek borítóján? Ugye, szoprán szerepeket énekelt kisfiúként?

– Nem jól emlékszik. Az az öcsém volt, Benedek.

- Akkor hát muzikális családból jött.

– Az édesapám brácsázik az Operában, édesanyám pedig hegedűtanár. De több muzsikus nincs a családban.

- Gondolom, kora gyermekkorától karmesternek készült, és hurkapálcával vezényelt a rádió előtt.

– Mondják, de szerintem minden gyerek kalimpál a rádió előtt. Később viszont valóban úgy írattak be hangszert tanulni, hogy valamennyire mindegyikhez értsek. Először elkezdtem ütőhangszereken játszani, aztán zongorázni, utána hegedülni. Két év múlva fölvettem a trombitát, később pedig egy évig brácsáztam is.

- És ha nem jön össze a karmesterség, akkor most semmilyen hangszeren nem tud rendesen játszani?

– Zongorázni elég jól tudtam, és ütőhangszeresként, azt hiszem, meg tudnám keresni a kenyerem.

- De karmester lett, sőt művészeti vezető. Nem korai? Mások ebben a korban asszisztensek.

– Voltam én is egy évig a Fesztiválzenekarban, sőt tovább is.

- Valóban olyan nehéz megkapni ezt a pozíciót?

– Nagyon kemény volt a felvételi. Egy hétig zajlott reggeltől estig, és szúrópróbaszerűen kaptuk a kérdéseket, hogy na, most ki játszott hamisan, na, most mi volt a baj, na, most vezényelj. Hatan voltunk kiválasztottak, és a végén én kaptam meg az ösztöndíjat.

- Mint egy karmesterverseny.

– Sokkal keményebb volt.

- Ez az egy évad volt a mesteriskola?

– Szó sincs arról, hogy nem kellene ma is tanulnom. Most is tervezem, hogy valaki mellé elmegyek külföldre, hiszen rengeteget kellene fejlődnöm.

- Csak közben ideszorult egy zenekar élére, ahonnan nem lehet elmenni.

– Véletlenül alakult így.

- Valahol játszani kellett, összegyűjtötte az embereket, és hopp, zenekar lett belőle?

– Pontosan így történt. Ez a zenekar minden előnyével és hátrányával együtt közös munka. Ha úgy tetszik, az én munkám. Ha valahová elmegyek, akkor készen kapok valamit, ami lehet, hogy százötven éves, csodálatos dolog, de mégis mások hozták létre.

- Lenne ereje ellenállni? Ha a Bécsi Filharmonikusok hívnák, azt mondaná, hogy köszönöm, de nekem megvan a saját zenekarom?

– A gyakorlatban ez nem így történik.

- De ha így lenne?

– Egyeztetnék.

- Megjelent az első lemez, amelyen szimfonikus táncokat vezényel. Ez valaminek a kezdete vagy a vége?

– Miért lenne a vége?

- Mert fölveszik a kesztyűt, beszállnak a versenybe a hazai felnőtt szimfonikus zenekarok közé.

– Eddig is ott voltunk. Jelenleg Nemzeti Ifjúsági Zenekar vagyunk, de ez a cím lejár, három évre kaptuk meg, és nem akarjuk újra megpályázni.

- A lemezen Bartók Táncszvitjét is vezényli, ami már nagy falat, nemcsak a hazai zenekarokkal kell versenyezni, hanem a világ legjobbjaival is.

– Ezzel nem szabad foglalkozni. Ki kell ebből nőni, nem lehet folyton összehasonlítgatni magunkat másokkal. Mi így játszszuk, ők másképpen.

- A tempók miatt. Azt érzem, hogy becsületes a lemez, nem hajszolja a tempókat a hatás kedvéért, inkább mindent kijátszanak, de lehetne gyorsabb is itt-ott. Úgy zenélnek, ahogy akarnak vagy ahogy tudnak?

– Én csak egyetlen darabnál érzem, hogy gyorsabb is lehetne, Dohnányi Prestójánál. De az sem technikai okokból lett ilyen. Azóta másfélszeres tempóban adjuk elő.

- Meg szokta hallgatni a felvételt?

– Nem.

- A karmesterség a kompromisszumok művészete?

– Miért lenne?

- Mert semmi sem pont az, aminek lennie kellene. Nem ez a világ legjobb zenekara, nem ez a legjobb lemez…

– De vállalható.

- Nem a Danubiában játszanak a világ legjobb muzsikusai…

– Vannak egyéb szempontok is. Például hogy ki hogyan illeszkedik az együttesbe. Mindig azt mondom, hogy nem kötelező nálunk játszani. Tényleg nem. Aki készületlenül jön a próbára vagy nem gyakorol, nyugodtan elmehet. Minket az tart össze, hogy szeretjük, amit csinálunk, és szeretjük egymást. Biztos vagyok abban, hogy ez hallatszik is.

- Furcsa, hogy nem mondja: szeretjük a zenét, és szolgálni akarjuk a zeneszerzőt.

– Mert az evidens.

- Mitől?

– Mert a zeneszerző alkot, az előadó pedig csak interpretál.

- De ha végiggondolja, kik voltak az elmúlt fél évszázad nagy muzsikusai: csupa előadó. Többnyire karmester.

– Ennek már vége.

- Rossz, hogy ma a karmester nem akkora sztár?

– Persze. De biztosan hazabeszélek. Látom, hogy az embereknek ma is szükségük van sztárokra, csak most nem a nagy karmesterek azok, hanem Beckham vagy a tévésorozatok szereplői.

- Vállalná a sztárságot?

– Azt hiszem, igen.

- Azzal együtt, hogy folyton meglesnék, lefényképeznék, belenéznének a szemetesvödrébe, kihallgatnák, miről beszélgetett ebéd közben?

– Nem szívesen, de ha ez hozzájárulna, hogy az emberek hangversenyre járjanak, talán megérné.

- Miért? Nem jobb, ha a zene megmarad a boldog keveseknek?

– A közönség most is fogékony lenne, megvan benne az érdeklődés meg a rajongás, csak rossz irányba fordul, nem az érték felé.

- Talán nem is hiányzik neki. Miért pont ön lenne az, aki eldönti, hogy mi az érték?

– Nem én döntöm el. De az emberek hasonlók, ugyanarra a dologra többnyire ugyanúgy reagálnak. A penicillin kilencven százalékunknak jót tesz, és van tíz százalék, akinek rosszul reagál rá a szervezete. Ugyanígy van a zenével is, de az ízlést ma pont az a tíz százalék határozza meg, amelyiknek tényleg fölösleges zenét hallgatnia, mert nincs rá hatással. Azok döntenek, akik elzáratják a rádiót, ha klasszikus zene megy.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.