Klasszikus

A hangzásfelfedező

2013.01.18. 11:35
Ajánlom
Nem mind orgonadarab, amiben pedálszólam van, vallja történeti kutatásokra is alapozva napjaink talán legjelentősebb szlovén orgonistája, Dalibor Miklavčič. A legendás virtuóz és tanár, aki autójában – mint afféle zenetörténeti csigaházban – viszi magával turnéira különleges hangszereit, budapesti koncertje előtt nyilatkozott a Müpa Magazinnak.

- Miért fontos számodra, hogy megismerd a különféle billentyűs hangszereket?

- A billentyűs hangszerek sokfélesége a kifejezési lehetőségek sokféleségét jelenti. A múltban mindig megvolt ez a sokszínűség, míg manapság nagyon uniformizált a helyzet. Ha zongorázom, nyilván Steinwayn, ha orgonálok, nyilván elektromos működtetésű orgonán. Engem sokkal inkább lenyűgöz, hogy minden egyes hangszer egy különleges, sajátos nyelvet kínál. Például Bachnak két Lautenwerk, úgynevezett lant-csembaló volt a birtokában, amelyeket barátja, Zacharias Hildebrand épített számára - Lipcsében alig volt másnak ilyen, tehát ezeket a hangzásokat csak ő tudta létrehozni. Sokat kísérletezett, klavikorddal, pedálos csembalóval, orgonával. Idősebb korában még árusított is Silbermann fortepianókat. Nekem is ez a sokféleség okoz örömet: megnézni, az adott hangszer mit tud nekem mint előadóművésznek, sőt, mint rögtönzőnek mondani. Mert ha meg akarok ismerni egy hangszert, előbb improvizálok rajta, és csak utána játszom a zeneirodalmat.

- Fennmaradtak a Hildebrand-féle hangszerek? 

- Nem, csak leírásokból ismerjük őket. Ezek a különleges hangszerek általában gyorsan eltűntek, ami nagy kár. Például Mozart pedálzongorája is. Tudjuk, hogy szerette, és számos művét ezen adta elő. Mihelyt azonban a hangszer eltűnik, már alig tudunk róla valamit. Bach, Buxtehude és a többi más nagy barokk mesternél ugyanez a helyzet - nem maradtak fenn a hangszereik.

- Ezek valójában orgonista gyakorlóeszközök, vagy "igazi" hangszerek voltak? 

- Soha nem póthangszerek! Lehet persze gyakorolni rajtuk az orgonadarabokat - de saját hangzásviláguk volt. Egészen másféle, különleges játéktechnikák kapcsolódtak hozzájuk, a rögtönzésnél tehát újfajta ötleteket inspiráltak. Úgy tűnik, hogy ezek elsősorban nem a leírt zene megszólaltatását szolgálták, sokkal inkább az improvizáció szerzett örömet rajtuk. Ne felejtsük el, hogy amikor Bach odaült egy billentyűs hangszerhez, akkor többnyire rögtönzött. Ez Mozartra és Beethovenre is érvényes, sőt, még Chopinre is: amikor Bécsben bemutatkozott vagy szalonokban játszott, nemcsak a kompozícióit adta elő, hanem mindig improvizált is.

- Budapesti koncerteden Chopint is fogsz játszani - pedálzongorán. Van ennek történeti alapja?

- Ismereteink szerint Chopin nem játszott a hangszeren. A halála előtti években ütötte fel a fejét a gondolat, hogy a zongora mellett - vagy helyett - pedálzongorán is lehetne játszani. Úgy tűnik, az ötlet Liszttől származott, aki zongoraépítőjét, Érard-t is igyekezett rábeszélni, hogy építsen ilyeneket. A 19. század második felében számos pedálzongora jelent meg Párizsban, és csaknem minden szerző, aki írt orgonára, játszott is ezen a hangszeren: Charles-Marie Widor, Louis Vierne, César Franck (aki vett is egyet), Léon Boëllmann, Camille Saint-Saëns, Charles Gounod... Chopin jó barátja, a billentyűs virtuóz Charles-Valentin Alkan kora legnagyobb pedálzongora-játékosa volt. Úgyhogy én csak kicsit eljátszom a gondolattal, hogy milyen lehetett, amikor Alkan néhány Chopin-darabot ezen a hangszeren adott elő (ha egyáltalán). Schumann hangszeréről többet tudunk. Őt annyira lenyűgözték ennek hangzási lehetőségei, hogy komponált műveket kifejezetten pedálzongorára. Mendelssohn is lelkesedett érte - a lipcsei konzervatóriumban igazgatósága idején pedálzongora-osztályt is indított. Orgonaműveit pedálzongorán komponálta, ezzel magyarázható, hogy olykor zongoraszerűek 

- Mikor kezdtél érdeklődni a pedálos hangszerek iránt?

- Zongorával kezdtem a tanulmányaimat, de már tinédzser koromban erősen vonzott az orgona. Martin Haselböcknél tanultam Bécsben, és az orgona mellett zeneszerzéssel is foglalkoztam. A pedálos csembaló felé azért fordultam, mert számos Bach előtti zeneszerző, Dietrich Buxtehude, Vincent Lübeck, Georg Böhm és mások darabjai jobban szólnak rajta, és nincs is bizonyíték rá, hogy orgonára írták volna őket; számos jel utal arra, hogy például Bach híres C-dúr toccata, adagio és fúga (BWV 564) című darabja is pedálos csembalóra született. Fontos tudni, hogy ha egy 17. századi műben van pedálszólam, az nem feltétlenül jelenti, hogy orgonadarabról van szó. Ami a pedálzongorát illeti, elsősorban azért kezdtem érdeklődni iránta, mert imádom azokat a műveket, amelyeket Schumann komponált a hangszerre. Pedálcsembalón, vagy pedálzongorán sok minden sokkal plasztikusabban szól, mint orgonán. Egyszerűen tisztábban hallani a szólamokat.

- Mennyire meghatározó számodra a koncertezés mellett a tanítás?

- Fontos a növendékeket lelkesíteni, és valószínűleg nekem magamnak is nagy szükségem van rá. Persze jó lenne, ha több időm lenne a tanításra, meg egyszerűen a gondolkodásra. És a sportra. No meg az improvizációra. Nagyon örülök, hogy a budapesti koncerten tíz percet rögtönözhetek majd: igyekszem majd olyan hangzásokat kicsalni a Müpa orgonájából, amelyek csak rá jellemzőek.

- Fontos számodra a közönség? Mit szeretnél megosztani velük?

- Az ember megérzi, ha a teremben történik valami. Nem ezoterikus értelemben, de egyfajta energiáról van szó. Ha ez találkozik a tieddel, abból a legihletőbb, legcsodálatosabb pillanatok jöhetnek létre. És akkor a rögtönzésben is csúcsokat lehet elérni. Elsősorban a billentyűs hangszerek sokfélesége fölötti örömömet szeretném megosztani velük. Meg a kora barokk és a modern orgonazene iránti szeretetemet. És a legfontosabb talán, hogy átéljék azt a boldogságot, amit a hangzások felfedezése jelent számomra.

Az interjút fordította: Rácz Judit

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Jazz/World

Idén is meghirdeti Fringe felhívását a Magyar Zene Háza

Mivel az intézmény kiemelt céljának tekinti a zenei tehetségek támogatását, a zenélés népszerűsítését kortól és zenei háttértől függetlenül, 2025-ben is meghirdeti a Fringe-t. Jelentkezési határidő: március 2., vasárnap éjfél.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.
Klasszikus ajánló

Dán szerelmi történettel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera

Több mint háromszáz fős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című, monumentális oratóriumát február 15-én az Erkel Színházban.
Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.