Klasszikus

A hatvan éves ifjú

2007.05.20. 00:00
Ajánlom
Szinte hihetetlen, de Gidon Kremer 60 éves. Vagy csak az én "köztudatomban" él ő örök ifjúként, szinte gyerekként? Nem tudom – talán az az oka tévhitemnek, hogy Kremert már nem mint szovjet művészt ismertem meg, hanem „nyugati” sztárként. Megkésve, hiszen a Szovjetuniót 1975-ben elhagyó hegedűművész "valamiért" hallhatatlan volt a nyolcvanas években idehaza – tehát a kilencvenes évekig kellett várnom, hogy felvételeivel megismerkedhessek.

Kremer elhagyta a Szovjetuniót, holott nyitva állt előtte a karrier lehetősége odahaza is. Nyolc évig volt David Ojsztrah tanítványa, pályakezdését mestere egyengette, aki gyakran vezényelt versenyműveket, amelyekben Kremer játszotta a szólót. Ha a fiatal talentum Moszkvában marad, tanítási, koncertezési, lemezfelvételi lehetősége bőven akadt volna. Ő a távozás mellett döntött – mégis hű maradt. Nem a rendszerhez: hazájához. Mint látni fogjuk, nem is akárhogy.

Kremer mentalitásában mind a mai napig van valami elképesztően fiatalos. Egész életében kiemeltenül fontosnak tartotta, hogy a kortársak (különösen a szovjet szerzők) műveit népszerűsítse. Ma már nincs olyan zeneértő, aki ne ismerné Schnittke, Arvo Pärt, Szofija Gubajdulina nevét; a hetvenes években nagyon nem volt mindegy, hogy egy hirtelen felkapott hegedűs – akit Herbert von Karajan nemes egyszerűséggel "a világ legjobb hegedűsének" nevezett, amikor felvette vele Brahms Hegedűversenyét (na igen, Karajan a marketinghez is értett!) – melyik kortársa műveit próbálja lenyeletni a Nagyérdeművel.

Az efféle hazaszeretet, kultúrmisszió mindenképp tiszteletre méltó. Kremer más vonatkozásokban is ragaszkodó típus: választott hazája ugyan a nagyvilág lett (pesti fellépése előtt többek közt Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Kanadában, majd ismét az USA-ban turnézik), ebben mégis megtalálta azokat az apró, kitüntetett helyeket, ahol otthon lehet. Az ausztriai Lockenhaus az egyik ilyen, ahol 1981-ben kamarazenei fesztivált alapított fiatal tehetségek számára (1992 óta KREMERata MUSICA a fesztivál neve), 1996-ban pedig eredeti hazájában, a lettországi Rigában megalapította a KREMERata Baltica kamarazenekart, amelybe a három balti államból toborzott fiatal kiválóságokat. Kremer tehát sosem tagadta meg, honnan jött, mindvégig a köztudatban tartotta, hogy Riga – ahol szülei zenekari hegedűsként, nagyapja, Georg Bruckner pedig koncertmesterként élte le életét – a zenei világnak nem a vége, hanem egyik központja. A hegedűművész nem azt az utat választotta, hogy előkelő idegenként néha hazalátogat, magát ünnepeltetni, épp ellenkezőleg: a KREMERata Balticával utazza körbe a világot, hogy Uruguaytól a Carnegie Hallig mindenki tudja, kik laknak a Baltikumban.

És miközben világossá teszi, hogy a Baltikum külön kultúrrégió, sosem tagadja, hogy képzését nagyrészt a nagy orosz hegedűsiskolának köszönheti. Egyéniségéhez azonban jobban illik Lettország, mint Oroszország. Kremer ugyanis az apró dolgokat szereti. Lockenhaus mellett a svájci "Musiksommer Gstaad" igazgatója – érzésem szerint jellemző, hogy nem valamely világváros fesztiváljának vezetését vállalta el. Hasonló mondható el repertoárjáról is. Bár a "nagy" műveket is szívesen játssza, a "kisebbek" felfedezésével-leporolásával legalább ennyire magára vonja a figyelmet. Példaként említeném Mendelssohn kevésbé ismert D-dúr hegedűversenyét és Kettősversenyét (partnere Martha Argerich, akivel – Valerij Afanaszijev, Oleg Majzenberg és Vagyim Szaharov mellett – számos nagyszerű lemezzel ajándékozta meg a zeneszeretőket): ezekről a korai, amúgy feledhető művekről is képes bebizonyítani, hogy nagyszerűek. Talán mert ezek is olyan gyermekiek, mint Kremer?

Ha lemezre is játszik nagy műveket, valami apró újdonsággal rendszerint megfűszerezi az előadást. Így járt el Beethoven Hegedűversenyével is, amikor Schnittke kadenciáival játszotta lemezre, a kritikusok nem kis megrökönyödésére. Nem kisebb felhördülést váltott ki, amikor a KREMERata Baltica Astor Piazzolla tangóival mutatkozott be. De mielőtt azt hinnénk, ez is csak egy a soros "crossover" -felvételek közül, hallgassuk meg és rájövünk, Karajannak alighanem mégis igaza volt: Kremer – aki 1970-ben a Csajkovszkij-versenyen Vlagyimir Szpivakovot utasította maga mögé – tényleg a világ (egyik) legjobb hegedűse. Arról nem is beszélve, hogy az efféle felvételek piacot nyitnak a hasonlók előtt – így kerül át Piazzolla lassan a "komoly" repertoárba. És így válik magától értetődővé, hogy Nono, Glass, Gubajdulina éppúgy nem maradhat le a koncertműsorokról, mint Sosztakovics. Érte harminc éve kellett megküzdeni, Piazzolláért tíz éve, de biztosra vehetjük, hogy Gidon Kremer öt év múlva is felfedez számunkra valaki vagy valami újat. És ha felfedezi, olyan színvonalon nyújtja elénk, hogy kénytelenek leszünk elfogadni. Ő ugyanis az a típus, aki abbahagy valamit, és újba vágja a fejszéjét, mielőtt unni kezdené, amit csinál – aminek az az eredménye, hogy mindig frissel, újjal, fiatalossal áll elő. Hatvan évesen is.

(2007. május 25.-26. 19:45 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest); A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje; R. Strauss: A rózsalovag - első keringősorozat; Bartók: I. hegedűverseny, op. posth. Sz. 36; Stravinsky: Tavaszi áldozat - képek a pogány Oroszország életéből; km.: Gidon Kremer (hegedű); vez.: Fischer Iván)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Könyv

Az író, akinél Vámos Miklós sem jön rá a fordulatokra

Ezúttal a méltatlanul előítéletesen kezelt orosz irodalom egy képviselőjét ajánlja Vámos Miklós, aki e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.
Klasszikus hír

Új magyar fejlesztés forradalmasítja a tubajátékot

Egy új magyar hangszerfejlesztésnek köszönhetően ezentúl állva is lehet játszani az ehhez átalakított tubán. A Szentpáli Roland és Juhász Zoltán által kifejlesztett mechanika lehetővé teszi, hogy a szólista szabadon mozogjon a színpadon.
Klasszikus hír

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Klasszikus ajánló

Forradalmi szimfóniával tiszteleg '56 hősei előtt az Óbudai Danubia Zenekar

Lajtha László VII. (Forradalmi) szimfóniáját játssza az Óbudai Danubia Zenekar és Hámori Máté karmester a Zeneakadémián. Utána Csajkovszkij Ötödikje csendül fel.
Klasszikus hír

Liszt Ferenc hangversenyzongorája is hallható lesz a doborjáni Liszt-fesztiválon

A helyreállított hangszer két koncerten is megszólal az október 16. és 26. között zajló doborjáni (Raiding) Liszt-fesztiválon.