Klasszikus

A hegedűművész, aki már az anyaméhben zenét hallgatott – Kelemen Barnabás

2018.11.01. 15:25
Ajánlom
Első hegedűjét másfél éves korában Rolla Jánostól kapta. Kelemen Barnabás a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Kelemen Barnabás nem kerülhette el, hogy muzsikus legyen, igaz, valószínűleg nem is nagyon akarta. Anyai nagyapja Pertis Pál világhírű prímás volt, édesapja csellista, csembalóművész édesanyja pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító tagja. A két zenész gyermeke már az anyaméhben zenét hallgatott, első, tizenhatodos hegedűjét az említett együttes vezetőjétől, Rolla Jánostól kapta. Hiába rohant ezzel a miniatűr hangszerrel rögtön tanárnőhöz, oktatását csak pár évvel később kezdték meg. De a hatéves kisfiú valószínűleg már ekkor több koncertet ült végig, mint mások egész életükben, nem beszélve a kamarazenekar próbáiról, ahova rendszeresen belógott.

A hegedűművész pályája – ahogy a kezdetektől, úgy egészen mostanáig – elválaszthatatlan a családi kötelékektől. Saját bevallása szerint karrierjét a szüleinek köszönheti, akik szigorú gyakorlásra fogták.

Apámmal úgy gyakoroltunk, hogy az etűdöket négyütemes egységekre bontottuk, és nekem ezeket az egységeket ötször hibátlanul el kellett játszanom. Ha az ötödiket elrontottam, kezdődött elölről a számolás”

– mesélte a Muzsika hasábjain. Viszont inspirálta a tudat, hogy a velük egy házban élő Rolla János bármikor hallhatja őt.

Tizenegy évesen felvették a Zeneakadémia rendkívüli tehetségeinek osztályába, első mestere Perényi Eszter volt. Ezekben az években kezdett érdeklődni a kamarazene és az improvizáció iránt, tudását pedig nemzetközi mesterkurzusokon mélyítette tovább. Többek között Isaac Stern óráin, akiről egyébként azt mondta, „igazi smafu” – kevésbé impulzív – volt szigorú és heves apja után.

FABWebFotóEmmerLászló-160954.jpg

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás (Fotó/Forrás: Emmer László)

Kokas Katalinnal már a Zeneakadémián egy iskolapadban ültek, és alig érte meg a tizennyolcat, amikor egymásra találtak. 2002 utolsó napjaiban kötöttek házasságot.

Felfelé húzzuk egymást. Szerelemben, barátságban, tanár–tanítvány kapcsolatban”

– mondta a Képmásnak a hegedűművész.

2001-ben diplomázott a Zeneakadémián, de nemcsak a papír volt a zsebében, hanem az egykor Kocsisról, Ránkiról is profetikus véleményt alkotó Kroó György dicsérete is: „Nagy jövő előtt áll, csak el ne kapassák, csak bírja testi-lelki erővel a felfelé vezető úton járókra váró külső-belső megpróbáltatásokat.” Kelemen pedig bírta – bírja –, bár azt nem mondhatjuk, hogy kíméli magát. Öt évet töltött el az Óbudai Danubia Zenekar koncertmestereként, tíz éven át alkalmanként a Nemzeti Filharmonikusoknál is ellátta ugyanezt a szerepet: „egy jó hegedűsnek nélkülözhetetlen, hogy ezt a területet is ismerje” – mondta a Fideliónak.

2005-től a Zeneakadémia tanára, de a tudására a tengerentúlon, Bloomingtonban is igényt tartanak. A következő évben megkapta Kovács Dénes egykori hegedűjét, egy, a magyar állam tulajdonában lévő, 1742-es Guarnerit. De nem ez volt az a hegedű, amivel 2010-ben – Joshua Bell híres performanszának mintájára – a Blaha Lujza téri aluljáróba merészkedett hegedülni. Az emberek felismerték őt, és fél óra alatt ötezer-ötszáz forintot, plusz egy bibliai szórólapot kalapozott össze.

A 2009-ben alakult Kelemen Kvartett kristálytiszta, eleven hangzásának titka alighanem a vonósnégyes alapító tagjainak – Kokas Katalin és húga, Kokas Dóra, Kelemen Barnabás és tanítványa, barátja, Homoki Gábor – személyében keresendő.

A szakmai célokon felül (...) jelentős érzelmi és emberi szálak is összefűznek bennünket, amik nagyon erős, már-már eltéphetetlen köteléket jelentenek.”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás kislányukkal, Olgával a tavalyi Fesztiválakadémia zárókoncertjén

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás kislányukkal, Olgával a tavalyi Fesztiválakadémia zárókoncertjén (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

Kocsis Zoltán 2016-ban Kelemen Barnabással készítette el az Hommage à Fritz Kreisler című lemezt, amely végül a nagy zongoraművész utolsó felvételének bizonyult. Ugyanebben az évben a hegedűművész és felesége elindította a Fesztiválakadémiát, amely – nevének megfelelően – a közönségnek szóló koncertekből, valamint gyerekeknek és tanároknak szánt kurzusokból álló rendezvénysorozat.

Kelemen Barnabás rendkívül sokoldalú tehetség a magyar zenei életben. Még csak negyvenéves, de már most a legjobbak között emlegetik, eddigi karrierje az állandó fejlődést, megújulást tükrözi. Bizonyos értelemben még mindig az a fiú, aki szüntelenül gyakorol, mert a legmagasabb minőséget szeretné elérni. És ennek mi örülünk a legjobban.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

A KULT50 bemutatja: Kokas Katalin

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Kokas Katalin

A háromgyermekes hegedűművész életében a család és a karrier egyenrangú szerepet játszik. Kokas Katalin portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?