Klasszikus

A hely, ahol mindenki operaszerzővé változott – beszélgetés Vashegyi Györggyel

2021.12.10. 12:40
Ajánlom
Keresztényüldözés, sátáni jelenés, pusztító vulkán: Félicien David Herculanum című, elfeledett operája igazi romantikus fikció. A mű magyarországi ősbemutatóját Vashegyi György vezényli december 16-án a Müpában. A hangverseny kapcsán a francia operajátszás gazdag hagyományairól és a librettófordítás izgalmairól is mesélt.

Félicien David hazánkban gyakorlatilag nem játszott zeneszerző, a közelgő Herculanum-előadás is magyarországi ősbemutató lesz. Hogyan talált rá a szerzőre és a műre?

Az Herculanum hazai bemutatója két párhuzamosan futó együttműködés összeérése. Egyrészt immár évek óta együtt dolgozom a velencei Palazzetto Bru Zane-nal, amely az elfeledett francia romantikus zene kutatására fókuszál. A Palazzetto a Versailles-i Barokk Zenei Központ nem hivatalos társintézménye. Franciaországban a barokk periódus sokáig tartott, azt mondhatjuk, hogy a barokkból egyenesen a romantikába léptek át.

A két intézmény úgy osztja fel egymás között a repertoárt, hogy a versailles-iak a Napóleon ideje előtt keletkezett művekkel foglalkoznak, az ennél későbbi darabok pedig a Palazzetto hatáskörébe tartoznak.

Több operafelvételt készítettünk már a velencei intézménynek, és tavasszal tervezzük a következőt, egy Cherubini-operát. Ezen produkciók sorába illeszkedik Félicien David elfeledett romantikus operájának hazai bemutatója.

20210402_MupaHome_Handel_Messias_Vashegyi_Gyorgy_c_Posztos_Janos_Mupa-114145.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

Ezekkel a projektekkel párhuzamosan pedig együttműködést szeretnék kezdeményezni a magyarországi modern szimfonikus zenekarokkal az 1850 utáni repertoár előadására.

Az a célom, hogy a figyelemreméltóan gazdag francia romantikus operarepertoár bekerüljön a magyar koncerttermekbe.

Ennek első állomása a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral zajló közös munka, és elképzelhető, hogy majd más együttest is bevonunk. 2023-ban egy Massenet Werther lemezfelvételt tervezünk Véronique Gensszal és Tassis Christoyannisszal, valamint a Nemzeti Filharmonikusokkal; ennek egy lépcsőfoka a mostani együttműködés. Ezúttal nem készítünk lemezt, „csak” koncert lesz, teltházzal. Félicien David művét én is csupán néhány éve ismerem. 1859-ben mutatták be a párizsi Grand Opérában; akkor Gounod Faustjával, Verdi Trubadúrjával kellett versenyre kelnie. Bemutatásakor népszerű mű volt, de tudtommal 1900 után nemigen játszották, mígnem 2014-ben a Palazzetto elővette a művet, és lemezfelvételt készített belőle. Hozzám ez a felvétel jutott el, így találkoztam az operával.

Milyen voltaképpen ez a zene?

Stilisztikailag körülbelül félúton helyezkedik el Gounod Faustja és a Don Carlos között – persze ez egy kicsit leegyszerűsített megállapítás. A 19. század közepén Donizetti és Rossini által teremtett divat néhány évtizedre olaszossá tette a francia nagyoperát, és a mű egyszerre képviseli a két stílust.

David operájának nincs könnyű dolga. Elődei Lully és Rameau, kortársai Verdi, Wagner és Gounod, és ott van Rossini is, akinek a zenéjét egész Párizs dúdolta... Mi teszi egyedivé ezt a művet?

Leginkább az, hogy nagyon szép zene.

Félicien David tehetséges zeneszerző volt, aki erősebben ragaszkodott keresztény gyökereihez, mint a legtöbb kortársa.

A baloldali keresztény saint-simonista mozgalom tagja volt az 1830-as évektől. A vallás mellett az egzotikum is megjelenik a műveiben: a Le désert (A sivatag) című oratóriuma volt a sikerszáma, de írt kamarazenét és dalokat is. Az Herculanum igazán tehetséges zene, nem csoda, hogy Berlioz is hosszan, rajongva írt róla, miután meghallgatta.

Mit lehet tudni a szövegkönyvről?

Én fordítottam a librettót, amit a Müpában ki fogunk vetíteni. Tanulságos munka volt, mert általában a színpadi utasítások fordítása a legkellemetlenebb, és ebben a szövegkönyvben ráadásul etruszk építészetről szóló részletes leírásokkal kerültem szembe – nem állítom, hogy pontosan vissza tudtam őket adni, de igyekeztem.

Azon túl, hogy a Vezúv kitörése valóban elpusztította Herculaneumot, tudtommal a történet minden eleme kitaláció, mint a romantikus operák esetében általában.

Ha volt is történelmi témájuk ezeknek a műveknek, mint például a Hugenották esetében, általában nagyvonalúan kezelték a tényeket. David operája igazi romantikus fikció keresztényüldözéssel, szerelemmel, sikeres és sikertelen csábítással, a Don Giovanni szoborjeleneteire hajazó prófétai figyelmeztetéssel, a sátán megjelenésével, rabszolgalázadással, természeti katasztrófával és egy gyönyörű záróduettel. A darab utolsó perceiben egyébként egyértelmű Don Carlos-áthallásokat találunk.

Vashegyi György vezényel

Vashegyi György vezényel (Fotó/Forrás: Rinzing Kelsang)

A francia stílus is hatott az olaszra?

Verdi stílusa valószínűleg a francia operaiparral való találkozás kapcsán változott meg. Lullytől kezdve szinte minden tehetséges szerző, aki ellátogatott Párizsba, zeneszerzőként érkezett, és operaszerzőként, színpadi szerzőként távozott. Mindenkire óriási hatást gyakorolt a francia operajátszás és az, hogy a zene mennyire színpad- és színházközpontú. Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt Verdi Don Carlosát tanultam, meglepett, hogy hogy kerül egy ilyen lírai záró-búcsúduettbe induló. Ez olaszos elem, ami hatott a francia zenére, és ma már úgy látom, hogy abban a jelenetben Verdi is olaszos és franciás stílusjegyeket vegyít.

Milyenek a szólistaszerepek? És kik éneklik őket?

A Palazzetto segített a szereposztás összeállításában. A két főszereplővel már dolgoztam együtt korábban, Gabrielle Philiponet a Liliát megformáló lírai szoprán, Cyrille Dubois pedig a tenor, aki Héliost alakítja. A szólistaszerepek elképzeléséhez gondoljuk a Don Carlosra. Adott a lírai szoprán, Verdinél ez Erzsébet, David operájában Lilia. A drámai mezzo a Don Carlosban Eboli, az Herculaneumban Olympia királynő, akinek szerepét Aude Extrémo énekli.

Érdekes régi francia hagyomány, hogy a mezzo olykor nemcsak mélyebben, hanem magasabban is énekel, mint a lírai szoprán, sokkal szélesebb a hangterjedelme.

Mivel a lírai szopránok általában kifinomult, pozitív karakterek, például sokat szenvedett királylányok, ezért a lényükhöz egyfajta visszafogottság társul: ők általában tartózkodnak az extremitástól. A grand dessus fach képviselői a gonoszabb karaktereket alakították, akiket elragadnak az indulatok. Őket nevezhetnénk mai fogalmakkal drámai szopránnak vagy drámai mezzoszopránnak. A magas tenor jellemzően a címszereplő, akárcsak a Don Carlos esetében. Ez is régi barokk hagyomány. Az haute contre-ok, a magas tenorok nem falzettisták voltak, hanem a mai hőstenorok elődei. A basszbariton, a nagy szerep Nicanor prokonzul (Alexandre Duhamel), Olympia testvére, aki beleszeret Liliába. Őt elnyeli a vulkán, és az ő alakját és hangját veszi fel később a sátán, tehát Nicanor ráadásul kettős szerep. Rajtuk kívül szerepel még Magnus próféta (Douglas Williams), aki a Don Giovanni Commendatoréjának alakjára hasonlít.

A hangfajok ilyen következetes karakterizálása ott tudott kialakulni, ahol komoly operaipar működött. Az Herculanum bemutatásakor a franciák már kétszáz éve folyamatos operajátszással büszkélkedhettek.

Amikor a Napkirály az 1670-es években Académie Royale de Musique néven megalapította a párizsi operát, olyan intézményt hozott létre, ami a mai állami operaházakkal van azonos súlycsoportban. És a hagyomány azóta is töretlen.

A hangverseny kapcsán bővebb információ itt érhető el.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vashegyi György (fotó: Wágner Csapó József)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Már elérhető a 2025-ös Budapesti Wagner-napok programja

A nürnbergi mesterdalnokokkal, a Tannhäuserrel és Bryn Terfel estjével várja a közönséget a Müpa Wagner-fesztiválja, amelyet a jövő évadban június 6. és 29. között rendeznek meg.
Vizuál

Amerikai thriller nyerte az Arany Pálmát

Sean Baker amerikai független rendező Anora című filmjével érdemelte ki a világ legrangosabb filmfesztiváljának a fődíját. Mutatjuk a gála legnagyobb nyerteseit.
Vizuál

Megérkezett az első előzetes Herendi Gábor új filmjéhez

A magyar színjátszás számos kiválóságával készül a Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, közvetlen állami támogatás nélkül megvalósuló romantikus komédiája. Cikkünkben már látható a film első hivatalos előzetese!
Plusz

A Balatonnál sem kell nélkülöznünk a kulturális programokat – itt a Kultkikötő idei műsora

Mintegy kétszáz program, többek között színházi előadás, koncert, kiállítás, templomséta és családi program várja az érdeklődőket a Kultkikötőben a Balaton négy településén május végétől augusztus végéig.
Klasszikus

Száz év muzsikája szólal meg a magyar klasszikus zene napján

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltán emléke, valamint a hazai komolyzene és annak alkotói előtt tisztelegnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Színek – Tornyai Péter és az Anima Musicae koncertje a Lóvasúton

Az Anima Musicae Kamarazenekar 2010-es megalakulása óta hivatásának tekinti a mai zeneművek előadását. Eddig közel nyolcvan, a zenekarnak ajánlott művet mutattak be.
Klasszikus ajánló

Szépség és optimizmus – évadot hirdetett a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a 2024/25-ös évadban öt bérletes, valamint három gyermekeknek szóló, tematikus koncertsorozatot és számos impozáns, egyedi hangversenyt hirdetett meg neves hazai és külföldi vendégművészek közreműködésével.
Klasszikus gyász

Életének 100. évében elhunyt Konrád György brácsaművész

A munkásságáért Weiner Leó-emlékdíjjal és Bartók–Pásztory-díjjal elismert művész, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének egykori tanára életének 100. évében távozott.
Klasszikus ajánló

Szláv-magyar kapcsolatok tárulnak fel az Operaház koncertjén

A cseh, lengyel, szlovák és horvát opera- és zeneirodalom gyöngyszemei mellett Erkel Ferenc egyik elfeledett operáját is megidézi a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának Aranykor – Szlávok című hangversenye.
Klasszikus ajánló

Magyar zeneszerzők harsonára írt darabjait hallhatja a közönség a Pesti Vigadóban

Június 2-án Harsona estet rendeznek a Pesti Vigadóban, a koncert műsorát Hőna Gusztáv állította össze az elmúlt évtizedekben született harsonadarabokból.