Klasszikus

A hely, ahol mindenki operaszerzővé változott – beszélgetés Vashegyi Györggyel

2021.12.10. 12:40
Ajánlom
Keresztényüldözés, sátáni jelenés, pusztító vulkán: Félicien David Herculanum című, elfeledett operája igazi romantikus fikció. A mű magyarországi ősbemutatóját Vashegyi György vezényli december 16-án a Müpában. A hangverseny kapcsán a francia operajátszás gazdag hagyományairól és a librettófordítás izgalmairól is mesélt.

Félicien David hazánkban gyakorlatilag nem játszott zeneszerző, a közelgő Herculanum-előadás is magyarországi ősbemutató lesz. Hogyan talált rá a szerzőre és a műre?

Az Herculanum hazai bemutatója két párhuzamosan futó együttműködés összeérése. Egyrészt immár évek óta együtt dolgozom a velencei Palazzetto Bru Zane-nal, amely az elfeledett francia romantikus zene kutatására fókuszál. A Palazzetto a Versailles-i Barokk Zenei Központ nem hivatalos társintézménye. Franciaországban a barokk periódus sokáig tartott, azt mondhatjuk, hogy a barokkból egyenesen a romantikába léptek át.

A két intézmény úgy osztja fel egymás között a repertoárt, hogy a versailles-iak a Napóleon ideje előtt keletkezett művekkel foglalkoznak, az ennél későbbi darabok pedig a Palazzetto hatáskörébe tartoznak.

Több operafelvételt készítettünk már a velencei intézménynek, és tavasszal tervezzük a következőt, egy Cherubini-operát. Ezen produkciók sorába illeszkedik Félicien David elfeledett romantikus operájának hazai bemutatója.

20210402_MupaHome_Handel_Messias_Vashegyi_Gyorgy_c_Posztos_Janos_Mupa-114145.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

Ezekkel a projektekkel párhuzamosan pedig együttműködést szeretnék kezdeményezni a magyarországi modern szimfonikus zenekarokkal az 1850 utáni repertoár előadására.

Az a célom, hogy a figyelemreméltóan gazdag francia romantikus operarepertoár bekerüljön a magyar koncerttermekbe.

Ennek első állomása a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral zajló közös munka, és elképzelhető, hogy majd más együttest is bevonunk. 2023-ban egy Massenet Werther lemezfelvételt tervezünk Véronique Gensszal és Tassis Christoyannisszal, valamint a Nemzeti Filharmonikusokkal; ennek egy lépcsőfoka a mostani együttműködés. Ezúttal nem készítünk lemezt, „csak” koncert lesz, teltházzal. Félicien David művét én is csupán néhány éve ismerem. 1859-ben mutatták be a párizsi Grand Opérában; akkor Gounod Faustjával, Verdi Trubadúrjával kellett versenyre kelnie. Bemutatásakor népszerű mű volt, de tudtommal 1900 után nemigen játszották, mígnem 2014-ben a Palazzetto elővette a művet, és lemezfelvételt készített belőle. Hozzám ez a felvétel jutott el, így találkoztam az operával.

Milyen voltaképpen ez a zene?

Stilisztikailag körülbelül félúton helyezkedik el Gounod Faustja és a Don Carlos között – persze ez egy kicsit leegyszerűsített megállapítás. A 19. század közepén Donizetti és Rossini által teremtett divat néhány évtizedre olaszossá tette a francia nagyoperát, és a mű egyszerre képviseli a két stílust.

David operájának nincs könnyű dolga. Elődei Lully és Rameau, kortársai Verdi, Wagner és Gounod, és ott van Rossini is, akinek a zenéjét egész Párizs dúdolta... Mi teszi egyedivé ezt a művet?

Leginkább az, hogy nagyon szép zene.

Félicien David tehetséges zeneszerző volt, aki erősebben ragaszkodott keresztény gyökereihez, mint a legtöbb kortársa.

A baloldali keresztény saint-simonista mozgalom tagja volt az 1830-as évektől. A vallás mellett az egzotikum is megjelenik a műveiben: a Le désert (A sivatag) című oratóriuma volt a sikerszáma, de írt kamarazenét és dalokat is. Az Herculanum igazán tehetséges zene, nem csoda, hogy Berlioz is hosszan, rajongva írt róla, miután meghallgatta.

Mit lehet tudni a szövegkönyvről?

Én fordítottam a librettót, amit a Müpában ki fogunk vetíteni. Tanulságos munka volt, mert általában a színpadi utasítások fordítása a legkellemetlenebb, és ebben a szövegkönyvben ráadásul etruszk építészetről szóló részletes leírásokkal kerültem szembe – nem állítom, hogy pontosan vissza tudtam őket adni, de igyekeztem.

Azon túl, hogy a Vezúv kitörése valóban elpusztította Herculaneumot, tudtommal a történet minden eleme kitaláció, mint a romantikus operák esetében általában.

Ha volt is történelmi témájuk ezeknek a műveknek, mint például a Hugenották esetében, általában nagyvonalúan kezelték a tényeket. David operája igazi romantikus fikció keresztényüldözéssel, szerelemmel, sikeres és sikertelen csábítással, a Don Giovanni szoborjeleneteire hajazó prófétai figyelmeztetéssel, a sátán megjelenésével, rabszolgalázadással, természeti katasztrófával és egy gyönyörű záróduettel. A darab utolsó perceiben egyébként egyértelmű Don Carlos-áthallásokat találunk.

Vashegyi György vezényel

Vashegyi György vezényel (Fotó/Forrás: Rinzing Kelsang)

A francia stílus is hatott az olaszra?

Verdi stílusa valószínűleg a francia operaiparral való találkozás kapcsán változott meg. Lullytől kezdve szinte minden tehetséges szerző, aki ellátogatott Párizsba, zeneszerzőként érkezett, és operaszerzőként, színpadi szerzőként távozott. Mindenkire óriási hatást gyakorolt a francia operajátszás és az, hogy a zene mennyire színpad- és színházközpontú. Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt Verdi Don Carlosát tanultam, meglepett, hogy hogy kerül egy ilyen lírai záró-búcsúduettbe induló. Ez olaszos elem, ami hatott a francia zenére, és ma már úgy látom, hogy abban a jelenetben Verdi is olaszos és franciás stílusjegyeket vegyít.

Milyenek a szólistaszerepek? És kik éneklik őket?

A Palazzetto segített a szereposztás összeállításában. A két főszereplővel már dolgoztam együtt korábban, Gabrielle Philiponet a Liliát megformáló lírai szoprán, Cyrille Dubois pedig a tenor, aki Héliost alakítja. A szólistaszerepek elképzeléséhez gondoljuk a Don Carlosra. Adott a lírai szoprán, Verdinél ez Erzsébet, David operájában Lilia. A drámai mezzo a Don Carlosban Eboli, az Herculaneumban Olympia királynő, akinek szerepét Aude Extrémo énekli.

Érdekes régi francia hagyomány, hogy a mezzo olykor nemcsak mélyebben, hanem magasabban is énekel, mint a lírai szoprán, sokkal szélesebb a hangterjedelme.

Mivel a lírai szopránok általában kifinomult, pozitív karakterek, például sokat szenvedett királylányok, ezért a lényükhöz egyfajta visszafogottság társul: ők általában tartózkodnak az extremitástól. A grand dessus fach képviselői a gonoszabb karaktereket alakították, akiket elragadnak az indulatok. Őket nevezhetnénk mai fogalmakkal drámai szopránnak vagy drámai mezzoszopránnak. A magas tenor jellemzően a címszereplő, akárcsak a Don Carlos esetében. Ez is régi barokk hagyomány. Az haute contre-ok, a magas tenorok nem falzettisták voltak, hanem a mai hőstenorok elődei. A basszbariton, a nagy szerep Nicanor prokonzul (Alexandre Duhamel), Olympia testvére, aki beleszeret Liliába. Őt elnyeli a vulkán, és az ő alakját és hangját veszi fel később a sátán, tehát Nicanor ráadásul kettős szerep. Rajtuk kívül szerepel még Magnus próféta (Douglas Williams), aki a Don Giovanni Commendatoréjának alakjára hasonlít.

A hangfajok ilyen következetes karakterizálása ott tudott kialakulni, ahol komoly operaipar működött. Az Herculanum bemutatásakor a franciák már kétszáz éve folyamatos operajátszással büszkélkedhettek.

Amikor a Napkirály az 1670-es években Académie Royale de Musique néven megalapította a párizsi operát, olyan intézményt hozott létre, ami a mai állami operaházakkal van azonos súlycsoportban. És a hagyomány azóta is töretlen.

A hangverseny kapcsán bővebb információ itt érhető el.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vashegyi György (fotó: Wágner Csapó József)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.