Klasszikus

A hét jazzlemeze – Alice Coltrane: Translinear Light

2005.05.02. 00:00
Ajánlom
…tovább rohannak…nincs se vége, se hossza…ölnyi / nagyságba látták utánuk ömölni / irtózatos árnyékát Herkulesnek – a parnasszista José-Maria de Heredia szonettje plasztikusan tárja olvasója elé a kentaurok menekülésének mitológiai pillanatát. John Coltrane művének herkulesi árnya is egy kicsit hasonlóképpen vetül az utókorra: megismételhetetlensége egyszerre és folyamatosan készteti a zenéjével-filozófiájával számot vető, még élő kortársakat és utódokat megtorpanásra-visszatekintésre, illetve további vágtára.

Izgatott várakozással vesszük a kezünkbe Alice Coltrane új lemezét. A szaxofonos özvegye és annak utolsó éveiben zenekarának zongoristája – McCoy Tyner utóda – közismerten ritkán vállal fellépést vagy lemezfelvételt, a Marian McPartland-féle Piano Jazz óta (mely maga se tekinthető tipikus Alice Coltrane produkciónak) talán egyetlen lemeze se jelent meg, legalábbis olyan nem, mely nagyobb nyilvánosságot kapott volna. Ezért tehát az öröm, valamint azért is, mert a mostani zenekar összeállítása, benne a két Coltrane-fiúval ismét konvencionális értelemben vett jazzt ígér, szemben a zongorista egyes korábbi munkáival, így az 1976-os Radha-Krsna Nama Sankirtana című lemezzel, melyen szinte egyetlen képzett jazzmuzsikus se kapott szót a vallási-metafizikai kérdésekkel foglalkozó távol-keleti énekek feldolgozásaiban.

A Translinear Light több év alatt készült el. Először 2000 áprilisában vett fel Alice és Ravi Coltrane Haden és DeJohnette társaságában három számot Hollywoodban. Ezt később három újabb kompozíció rögzítése követte 2004 februárjában – ugyanebben a felállásban. Végül 2004 áprilisában a muzsikus család James Genus bőgős és Jeff „Tain” Watts segédletével újabb két darabot vett szalagra. A nyolc zenekari számot megtoldották még két duóval és egy énekes zárószámmal (2002-ből, a The Sai Anantam Ashram Singers közreműködésével), és már együtt is volt az albumnyi zene.

A Translinear Light hídlemeznek tekinthető. Mindenekelőtt hidat képez az egykori, a jazz sűrűjében mozgó Alice Coltrane és a mai visszavonultan élő asszony között. A wurlitzer orgonán játszott hipnotikus melódiák képezik a híd pilléreit, noha érzésem szerint az akusztikus zongorát kezelő Alice Coltrane még jobban el tudja ringatni hallgatóit (például a lemez utolsó előtti számában, ahol duettet játszik Charlie Hadennel). A CD legszebb pillanataiban Coltrane melódiái azt az érzetet keltik, mintha az univerzumot, a makrokozmoszt, illetve az Embert mint mikrokozmoszt akarná hangokba foglalni.

De játékmodortól eltekintve is híd képződik múlt és jelen között. Érdemes összehasonlítani Alice Coltrane önfeldolgozásait az eredeti változatokkal: a lemezt kezdő Sita Ram, ez a tradicionális indiai himnusz az 1971-es Universal Consciousness B-oldalán bukkant fel először: a pianista, úgy tűnik, ma is szereti népi vallásos dallamok feldolgozásaival színesíteni a repertoárját. Csakhogy a szám közben alaposan átalakult, ahogy az a Blue Nile is, a zongorista szerzeménye, mely 1970-ben a Ptah The El Daoud-on jelent meg, és most friss ritmikával újra hallhatjuk. Míg a mai Alice Coltrane lemezén egy-egy új kompozíció, így a legfiatalabb fiával, Orannal játszott duó (The Hymn) vagy az elégikus hangulatú címadó szám jelzi az idő múlását – a kentaurok vágtatását –, a lemeznek legalább ennyire integráns részét képezik a John Coltrane-darabok új változatai. A Crescent a kezelhetőbb kompozíció a kettő közül: Alice itt is ámulatba ejt zongorázásának „univerzalitásával”, Ravi pedig a tenorszólamot játssza. Az 1967-es Leo (eredetileg a Rashied Alival duóban készített Interstellar Space-en) az egzakt-meditatív John Coltrane remeke: itt az özvegy wurlitzer orgonán játssza a „témát”, majd egy tenorszaxofon- és egy dobszóló következik. Sajnos Ravi Coltrane játékáról szólva nem sok díszítő jelző jut az eszünkbe. Ravi egyszerűen erőtlen és sematikus ahhoz, hogy művészete az apjáéval érdemben összevethető legyen. Furcsa módon Sonny Fortune vagy Kenny Garrett (mindketten altszaxofonosok!) sokkal jobban meg tudták ragadni interpretációikban a coltrane-i szellemet, mint a magának egyre nagyobb nevet szerző Ravi Coltrane. Ravi úgy szólal meg ebben az egzotikus alapú zenei környezetben, még a varázslatos témájú Blue Nile-ban is, mint egy „igazi” mai szaxofonos: tiszták a hangjai, kultúrált a frazírozása, csak éppen a lélek hiányzik az előadásából. (Amikor szopránon láttam játszani az Elvin Jones-ról készült Drum Machine című dokumentumfilmben, azt hittem, még túl fiatal és bizonytalan, azért ütközik ki az együttesből semmitmondó játékával. A helyzet azonban azóta se sokat változott.)

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Translinear Light felemás, s így tulajdonképpen érdektelen lemez. Ellenkezőleg. Alice Coltrane beváltja a hozzá fűzött reményeket, s mindkét ritmusszekcióra csak jókat mondhatunk. A tenorjáték sematizmusa ellenére is mélyen metafizikai zene ez, elég ritka jelenség a mindinkább pénz-, hírnév- és nyilvánosság-centrikusabb műfajban. Hogy Heredia mitológiai képénél maradjunk: Alice Coltrane ma is azon muzsikusok egyike, aki nem menekül férje herkulesi árnya elől, hanem újra meg újra felüdül, amikor megmártózik abban.

(Alice Coltrane: Translinear Light; Alice Coltrane (zongora, wurlitzer orgona, szintetizátor); Ravi Coltrane (tenor- és szopránszaxofon); Oran Coltrane (altszaxofon); Charlie Haden (bőgő); James Genus (bőgő); Jack DeJohnette (dob); Jeff „Tain” Watts (dob); The Sai Anantam Ashram Singers (ének); Impulse, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Klasszikus

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Színház

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.