Klasszikus

A hét jazzlemeze – Cinzia Spata: 93-03

2005.02.07. 00:00
Ajánlom
A 93-03 hátsó borítóján a zenekar összeállítását tanulmányozó olvasónak feltűnhet, hogy az együttest vezető énekesnő neve után nem a jazzlemezeken szokásos vocals, hanem a voice szó szerepel. Elírásról lenne szó? Cinzia Spata zenéjét hallgatva megbizonyosodhatunk róla, hogy az, amit némi gyanakvással nyelvi pontatlanságnak gondoltunk, tulajdonképpen finom műfaji distinkció.

Ha ugyanis a hagyományos vocals értelemben adna elő az olasz vokális jazz egyik legjelentősebb mai személyisége, az azt jelentené, hogy minden elhangzó kompozícióban a szöveget éneklő művész szerepét osztaná magára. Cinzia Spata azonban – bár a tradicionális jazzéneklés is hallhatóan a kisujjában van, amit két olyan, csak a műfaj magasiskoláját kijártaknak ajánlható szám is jelez a lemez szerzeménylistáján, mint Horace Silver Lonely Womanje és Marcus Vinícius de Moraes Marcha da Quartája – CD-felvételeinek legalább felében arra vállalkozik, hogy szöveg nélkül, egyedül az énekhangra (voice) szorítkozva, röviden improvizáljon. Az a hagyomány, amelyből ez a Spata-féle szövegtelen éneklés kinőtt, a ’60-as években bukkant fel a jazzben, úttörője Jeanne Lee és Karin Krog volt. Őket többek között Sheila Jordan (aki egyes lemezein Leehez hasonlóan költészetet és énekművészetet vegyített), Julie Tippets, Urszula Dudziak, Tamia és Norma Winstone követte. Utóbbival, akit ECM-felvételei kapcsán Magyarországon szintén ismernek, Cinzia Spata is dolgozott együtt, s talán nem véletlenül. Jeanne Lee volt az, aki a jazz-énekművészet számára meghódította a női érzelmek, szenvedélyek, szeszélyek és indulatok teljes skáláját. Tolmácsolásában az előadás integráns része lett például az emberi szenvedés, a mámor és a szexuális gyönyör – nyögések, sóhajok, kacagások és sikolyok formájában. Noha Spata számai e lemezen nem követik a negyven évvel ezelőtti úttörőket az érzelmi és technikai extremitásokba, magyarán: a 93-03 zeneanyaga nem kísérleti, mégis igaz lehet az olasz művésznőre, ami „elődeit” úgyszintén jellemezte: hogy testének apró porcikáit, csak röntgenfelvételeken kimutatható izmocskáit, inait és üregeit képes a zene szolgálatában rezonáltatni, hangszert varázsolva a legtágabb értelemben vett hangképző szerveinek olyan miniatűr részecskéiből, amelyek legtöbbünk számára teljesen ismeretlenek – akik pedig tudják a nevüket, többnyire nem látnak bennük mást hangzatos latin anatómiai szakszavaknál.

Ezeket a „titkos” forrásokból származó rezgéseket persze nem mindig veszi észre a hallgató. Sokszor csupán váratlan-szokatlan hajlításnak vagy az énekhanggal való bravúros játéknak tűnik az, ami valójában a láthatatlan testrészek mint hangszerek megszólaltatása. De Cinzia Spata nem csupán a teljes női hangskála és az emóciók mozgósításában mester, hanem az előre kiszámíthatatlanul megjelenő kis hangornamenseknek is képes jelentést adni, s így integrálni őket a dal egészébe (Everybody’s Song But My Own; Every Time We Say Goodbye). A Spata-féle énekgyakorlatnak természetesen a saját szerzemények, valamint egyes kortárs jazz-komponisták munkái felelnek meg elsősorban, ezzel magyarázható, hogy „igazi” standard csak egy található a lemezen. És nyilván az se meglepő, hogy egy efféle moderato cantabile lemezt készítő művész épp Kenny Wheeler kompozíciói közül választ kettőt a repertoárjába. A trombitás munkáinak sok iróniával vegyített sajátos líraisága az, ami felkelthette az énekesnő figyelmét, talán elsősorban 1992-ben, amikor egy jazzfesztiválon együtt lépett fel a kanadai muzsikussal. Hogy valamikor a Wheelerrel való találkozás idejében fogant meg először ennek a mostani, hatodik Spata-lemeznek a gondolata, vagy legalábbis az első zenei inspirációk azokból az évekből datálhatók, azt a CD címe világosan jelzi. Összefoglalás tehát a 93-03: tíz év művészi munkájának rezüméje, s egyben mentési akció is, hiszen sok előadó állandó repertoárdarabjai válnak örökre semmivé azzal, hogy nem készül belőlük hangfelvétel. Hála a tizenhét éves kora óta fellépő és huszonhárom éve jazzoktatással is foglalkozó cantante sicilianának, Stefano Di Battista, Enzo Randisi és Flavio Boltro egykori muzsikus partnerének, legszívesebben énekelt számai immár maradandó közkincsnek számítanak.

(Cinzia Spata: 93-03; Cinzia Spata (ének); Marc Copland (zongora); Ron McClure (bőgő); Marcello Pellitteri (dob); Donny McCaslin (soprano szax); Azzurra Music, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Klasszikus gyász

Elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész

Életének 96. évében elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész, a Zeneakadémia nyugalmazott tanszékvezető tanára, Bácsbokod díszpolgára.
Klasszikus hír

Kelemen Gáspár nyerte az Országos Koncz János Hegedűversenyt

Kelemen Gáspár nyerte a XVI. Országos Koncz János Hegedűverseny nagydíját, a megmérettetést november 29. és december 1. között rendezték Szombathelyen.
Klasszikus hír

Igor Levit zongoraművész kapja a Nemzetközi Beethoven-díjat

Igor Levit zongoraművész kapja idén a tízezer euróval járó Nemzetközi Beethoven-díjat – jelentette be a Beethoven Akadémia.
Klasszikus virtuózok

A Virtuózok viharos sikert arattak a londoni Covent Gardenben

Magyarország klasszikus zenei tehetségkutatójának hat felfedezettjét látta vendégül a Londoni Magyar Kulturális Központ egy nagyszabású adventi koncerten.