Klasszikus

A hét jazzlemeze – Jukka Tolonen: Cool Train – Tolonen Plays Coltrane!

2005.03.07. 00:00
Ajánlom
Jukka Tolonen a ’60-as évek vége óta van a pályán, s legalább negyven lemezen játszott főszerepet. Túlzás nélkül állítható, hogy a legeredetibb és leginvenciózusabb fusion-gitárosok egyike, aki nagyrészt nem hozott anyagból, hanem saját ötletek alapján dolgozik. Az 1952-ben Helsinkiben született művész hét évesen kezdett zongorázni, tizenegy évesen váltott a gitárra, s két évvel később már rockzenekart alapított.

Első szólólemeze, az 1971-ben kiadott Tolonen! óriási siker volt hazájában, Finnországban: az év legjobb albumává választották. Négy évvel később Tolonen megkapta a Finn Jazzszövetség Yrjö-díját, ami a legnagyobb szakmai elismerésnek számított az északi országban. Kontinensünk máig talán legnagyobb tekintélynek örvendő jazz-szakkönyve, Joachim E. Berendt először 1953-ban megjelent, majd állandóan bővített Das grosse Jazzbuchja Janne Schaffer, Jan Akkermann, Allan Holdsworth, Terje Rypdal és Volker Kriegel mellett emlegeti Tolonent mint Európa egyik meghatározó, jazz-rock idiómában gondolkozó gitárosát. Ami érthető is, hiszen fusionalbumai, a Summer Games, a The Hook vagy a Hysterica a korszak jazz-vonzalmú fiataljainak alapélményei lettek, s Tolonennek a ’60-’70-es évtized fordulóján működő zenekarát, a négy lemezt kiadott Tasavallan Presidenttit álló ováció fogadta Svédországban és Angliában is: a „Pressa” volt az első finn jazzegyüttes, amely bebocsátást nyert a londoni Ronnie Scott’s és Marquee klubba vagy a liverpooli The Cavernbe. 1978-ban olyan sikere volt a montreux-i jazzfesztiválon, hogy hangversenyét lemezen is rögzítették Montreux Boogie Live címmel. A ’90-es évtizedet gyakorlatilag Svédországban töltötte, majd 2000-ben tagja lett a The Magic Combo néven ismert indiai-finn zenekarnak.

Ennyi a tömör életrajz. Ami azonban különösen felkelti Jukka Tolonen híveinek figyelmét, az az, hogy a leginkább saját szerzeményeit játszó muzsikus legfrissebb projektjét mindenestül John Coltrane zenéjének szentelte. Ez egyszerre természetes és meglepő. Természetes, mert Tolonen generációjának feledhetetlen élménye lett John Coltrane zenéje, s azt is biztosra vehetjük, hogy e generáció még sokkal többet értett meg a szaxofonos kivételes művészetének szakralitásából, mint az ezt a súlyos zenét távolabbról, többszörös szűrőn keresztül szemlélő későbbi korosztályok. Mégis meglepi a hallgatót a finn gitáros választása, hiszen Coltrane mint komponista nem tartozik a legfeldolgozottabb, az utódok által leggyakrabban újragondolt, illetve dokumentált muzsikusok közé. Ebben a vonatkozásban Duke Ellington vagy Thelonious Monk, sőt Wayne Shorter lényegesen népszerűbb, ami természetesen azzal magyarázható elsősorban, hogy kompozícióik megközelíthetőbbek, megmunkálhatóbbak.

A Coltrane zenéjét feldolgozók legtöbbje – recenzált muzsikusunk lemeze is ebbe a kategóriába tartozik – a szaxofonos „standard”-jeit veszi elő újra, hiszen ezek a kései Coltrane nehéz zenéinél befogadhatóbb anyagok. 1987-ben, a szaxofonos halálának 20. évfordulójára összeállt alkalmi társulás, az A Tribute To John Coltrane Blues For Coltrane című lemeze ugyanezt a megoldást választotta: többek között a Naimát és a Lazy Birdöt tűzte műsorára, akárcsak most Jukka Tolonen. Vagy vegyük az Arkadia lemezkiadó Coltrane–emléklemezét, amelyen különböző mai előadók játszanak Coltrane–szerzeményeket – épp tíz évvel a Blues For Coltrane után: a Billy Taylor Trio a Naimát és a Moment’s Noticet dolgozza fel, a Claudio Roditi és Bob Mintzer vezette Nova Bossa Nova nevű zenekar szintén a Moment’s Noticet, a Ted Rosenthal Trio pedig a Giant Stepst: megannyi olyan számot, amely Tolonen albumán is felcsendül. (Szimptomatikus, hogy Czirják Csaba a finn lemeznél fél évvel korábban készült Work In Progress albumán a két elhangzó Coltrane–darab közül az egyik megintcsak a Giant Steps.)

Mindez persze nem kritikai megjegyzés Jukka Tolonen vagy a többi muzsikus művészetével kapcsolatban. A finn gitáros – híven régi önmagához – fölényesen biztos technikai alapokon nyugvó és stilárisan rendkívül sokszínű gitárjátékkal kápráztatja el hallgatóit. Az egykori rockos reflexek hallhatók a Giant Stepsben és jó néhány más feldolgozott melódiában, máshol azonban hibátlanul swingel, s megint máshol elsőrangú postbop gitárosnak mutatkozik. S azt se hagyjuk említetlenül, hogy bármilyen stílusban is próbálja megragadni a coltrane-i szellemet, kiváló kíséretet biztosít számára a technikailag és stilárisan egyaránt képzett fiatal finn ritmusszekció, melyben Teemu Keränen bőgős és Jaska Lukkarinen dobos hallhatóan a rockzenei sémákban is igen járatos.

(Jukka Tolonen: Cool Train – Tolonen Plays Coltrane!; Jukka Tolonen (gitár); Joonas Haavisto (zongora, elektromos zongora); Teemu Keränen (bőgő); Jaska Lukkarinen (dob); Akbazar, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg. 
Klasszikus hír

A nyolcvanas évek óta először előzte meg a vinyl lemezeladás a CD-t Amerikában

A nyolcvanas évek óta először előzte meg a vinyl (bakelit) lemezeladás a CD-t Amerikában - adta hírül hétfőn a The Guardian brit napilap honlapja.
Klasszikus ajánló

Startol a Bach Mindenkinek Fesztivál

Idén szeptember 16. és december 31. között élvezhetjük Johann Sebastian Bach zenéjének sokszínűségét.