Klasszikus

A hét portéja: Durkó Zsolt

2007.04.02. 00:00
Ajánlom
A Koussevitzy-, Kossuth-, és kétszeres Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas zeneszerző, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az átalakuló magyar zenei élet meghatározó személyisége volt. Ma tíz éve annak, hogy elment közülünk.

Durkó Zsolt 1934. április 10-én született Szegeden. 1955-től 1961-ig a Zeneakadémia növendéke Budapesten. 1971-től 1977-ig ugyanott a 20. századi zeneszerzés tanára. E két rövid időszakon túl a Zeneakadémia épületéhez fűzi a komponistát jó néhány sorsfordulója. Itt hangzott fel először több, az életművét meghatározó kompozíciója: a budapesti nemzetközi versenygyőztes II. vonósnégyes (1971), a főváros centenáriumára rendelt Halotti beszéd (1975), a Zongoraverseny (1981), a Hegedűverseny (1983) és itt került sor a zsúfolásig telt Nagyteremben első nagyszabású szerzői estjére (1974), valamint a hatvanadik születésnapját ünneplőre, az utolsóra (1994).

Durkó Zsolt a Zeneakadémián Farkas Ferenc osztályában végzett. Tanulmányait a római Santa Cecilia Akadémián folytatta Goffredo Petrassi mesteriskolájában. Kétéves itáliai tartózkodása alapjaiban jelölte ki pályájának főbb irányvonalait. Hazatérve megteremtette személyes, teljes életművére vonatkoztatva is egységes zenei nyelvét, amely egyszerre európai és magyar, amely egyszerre talál kapcsolatot a tradícióval s a kor új törekvéseivel. A hatvanas évek Magyar rapszódiája, az Altamira, a Fioriture partitúrája éppúgy hivatkozik a korabeli avantgárd törekvésekre, mint a magyar nyelv hangsúlyviszonyaira, a magyar népzene siratódallamainak szabad artikulációjára, díszítményeire vagy a gregorián s a középkori kódexek zenei anyagára. Nemcsak jellegzetes tételtípusok születnek most meg (a psicogramma, az organismo, a double), nemcsak a zenei szövet akkoriban forradalmi hangszerkezelése, kötött és kötetlen előadásmódjának váltakozása tűnik fel, de máris kibontakozik a mikroelemekből szervezett, kibomló organikus nagyforma sajátos szerkesztőelve is. Dallam és harmónia mind szervesebb összefüggése, a hangközmodelleken alapuló struktúra kiépülése pedig már a szerző újabb stíluskorszakának nyitánya.

Az újabb és újabb kompozíciók sorra elismerést aratnak mind a nemzetközi versenyeken (Róma, Montreal, Budapest, Párizs), mind a koncerttermekben: Londontól Varsóig, a hazai fesztiváloktól Ausztráliáig. Már a hatvanas évek második felében Durkó Zsolt a külföldön legtöbbet játszott kortárs magyar szerző.

A vokális művek a hetvenes évtizedben kerülnek az életmű fókuszába. A korábbi darabok szövegtelen énekszólamai után a szöveghez fordulás alapvető tartalmi változást jelent. Durkó Zsolt két kantátája, két oratóriuma, illetve három felvonásos Mózes-operája a magyar irodalom sorait – Ady, az ősi Halotti beszéd, Madách és Széchenyi gondolatait – foglalja keretbe. S a drámai zene nyelvén fogalmazza újra a korábbi hangszeres stílus jegyeit: az eddigi, többnyire variációs, kontrapunktikus formák a kis egységek felől haladtak a nagy felé – most a zenei anyag széles ívű, monumentális architektúrává szerveződik.

Durkó Zsolt 1971-ben Koussevitzy-, 1978-ban Kossuth-díjat kapott. Később kétszer is Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el művészetét. A nyolcvanas évektől a Magyar Rádió zenei lektora. 1987-től a Magyar Zeneművészeti Társaság lapító elnökeként megteremtette a kortárs zene kimagasló rendezvényét, a Mini-fesztivált. A Magyar és a Széchenyi Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének elnöke volt a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján. S egy újabb szerep: ebben az időszakban gyakran lépett fel zongoraművei inspirált előadójaként.

Alkotóművészetében a kilencvenes évtized egyrészt összefoglaló jellegű, másrészt a megújulás lehetőségét is sejteti: főként hangszerkezelésében, ritmusainak oldottságában és harmóniavilágában, amely átvilágítottabb, mint talán bármikor. Néhány nagylélegzetű mű képviseli e korszakot: a kerek egész eszményét sugalló 60 zongoradarab ciklusa, A gömb története, a dinamikusan feszített formájú, négytételes, a reménytelen reménység zenéje: a Három angol dal s A Jelenések könyvének margójára írt utolsó oratórium, amelyben az Apokalipszis drámáját a megzendülő végtelen, a sugárzó üvegtenger látomása oldja fel.

Durkó Zsolt 1997. április 2-án hunyt el Budapesten. Utolsó oratóriuma 1997 júniusában hangzott fel először, posztumusz, a Zeneakadémia Nagytermében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Tánc

A videó, ami után soha többé nem mondod azt, hogy a balett unalmas

A Hongkong Balett alapításának 40. évfordulójára készült videó minden balettal kapcsolatos negatív sztereotípiával leszámol.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.