Klasszikus

A hét portréja: Antonio Stradivari

2007.12.17. 00:00
Ajánlom
Stradivari hangszereit a valaha előállított legjobb hangszereknek tartják, és ma is neves művészek játszanak rajtuk. Ezt az elismerést Stradivarin kívül egyedül Joseph Guarneri del Gesú hegedűkészítő érte el, akinek a világhírt Paganini hozta meg.

Antonio Stradivari, minden idők leghíresebb hegedűkészítő mestere 1644 körül született Olaszországban, Cremonában, és 1737. december 18-án halt meg ugyanitt. Feltehetőleg 1667 és 1679 között Nicoló Amati mester műhelyében inaskodott.

Stradivari 1680-ban nyitotta meg saját műhelyét Cremonában, a Piazza San Domenicon, és mesterségbeli tudásának hamarosan híre ment. Eredeti ötleteivel változtatni kezdte az Amati-modellt: átalakította a hangdoboz ívelését, pontosan meghatározta a faanyag falhoz szükséges vastagságát, megváltoztatta a csiga formáját és a lakkot. Sok szakértő pontosan ebben, a lakk összetételében látja a Stradivari hegedűk csodálatos hangszínének titkát, mások a különleges összetételű pácban. Újabb kutatások szerint a ’kis-jégkorszak’ (i. sz. 1400 körül) hatására a fákban egyenletes, hibamentes gyűrűk alakultak ki, amely páratlan minőségű nyersanyaggal szolgált a hangszerkészítőknek. Ilyen erdőségek Olaszországban is vannak, Stradivari személyesen utazott el erre a vidékre, Trentinoba, hogy hangszereinek a legjobb fenyőfákat kiválassza.

A legremekebb hegedűk 1698 és 1725 között kerültek ki Stradivari keze alól, a késői korszakából való hangszerek nem érték el ezeknek a színvonalát. 1730 után valószínűleg a műhelyében dolgozó két fia készítette a hegedűket. Saját hangszereit a következő felirattal látta el: Antonius Stradivarius Cremonensis Faciebat Anno (date), vagyis, a cremonai Antonio Stradivari készítette ...-ben. Antonio Stradivari hegedűkön kívül kitűnő brácsákat, gitárokat és csellókat is készített, és legalább egy hárfát.

Stradivari 1737. december 18-án hunyt el Cremonában, a Basilica San Domenicoban temették el. Sajnálatos módon a székesegyház 1868-ban elpusztult, Stradivari földi maradványait nem tudták megmenteni. Számos gyermeke közül mesterségét követő két fia, Francesco és Omobono néhány évvel az ő halála után szintén meghalt, és ez az 1750-es évektől a legendás cremonai hegedűkészítés végét is jelentette.

Antonio Stradivari becslések szerint több mint 1100 hangszert készített, ebből körülbelül 650 ma is fellelheőt, de csak 50 van egyben. 2006-ban a The Hammer elnevezésű Stradivarius több mint 3,5 millió dollárért kelt el egy árverésen. Ez volt az eddig elért legmagasabb összeg hangszerek esetében, bár a korábbi években is előfordult 2-3 millió dollár közötti Stradivari vásárlás. Stradivari csellón játszik Yo-Yo-Ma és játszott Msztyiszlav Rosztropovics is. A Bécsi Filharmónikus Zenekar négy Stradivari hegedűt és egy csellót használ, a New Jersey Szimfónikus Zenekar vonós-szekciójában is számos Stradivari hangszert találunk. A legnagyobb Stradivari-gyűjteménye a spanyol királynak és az amerikai Kongresszusi Könyvtárnak van.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Mindig farmernadrágot viselt – Szomjas Györgyre emlékezett Gelencsér Gábor

Az április 7-én elhunyt filmrendező, Szomjas György művei is láthatók lesznek a Műcsarnok hamarosan megnyíló, filmesek fotóit bemutató tárlatán, ám készítőjük már nem lehet jelen a megnyitón. Gelencsér Gábor filmtörténész búcsúzott tőle a Műcsarnok oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Klasszikus ajánló

Egy hétvége a vonósnégyesek bűvöletében

Idén a Budapest Quartet Weekend tematikája a születésének 160. jubileumát ünneplő cseh zeneszerző óriás, Antonin Dvořák köré épül április 16-18. között.
Klasszikus gyász

50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.