Klasszikus

A hét portréja: Arnold Schönberg

2008.09.08. 00:00
Ajánlom
Az autodidakta osztrák zeneszerző későbbi tanítványai között Anton Webern és Alban Berg nevét is felfedezhetjük. Schönberghez kötődik a dodekafónia is, amely kompozíciós technika a 20. század elején új fejezetet nyitott a zene történetében.

1874. szeptember 13-án született Bécsben. Nyolc éves korában kezdett hegedülni és négy évvel később már komponált. Alkotói tehetsége viszont csak Alexander von Zemlinsky növendékeként bontakozott ki. 1897-ben írt vonósnégyesét a bécsi bemutatón kedvezően fogadták, és néhány dala nyomtatásban is megjelent. Ezek a dalok azonban már megbotránkoztatták a közönséget. 1903-ban kezdett tanítani, és hamarosan köréje csoportosultak a haladó szellemű fiatal muzsikusok. Alban Berg és Anton Webern is Schönberg tanítványa volt. 1911-ben a berlini Szépművészeti Akadémia és a Stern-féle Konzervatórium tanára lett. Berlini működését az első világháború szakította félbe. A háború után Bécsben részt vett a magánhangversenyeket rendező társaság megszervezésében. 1925-ben Berlinben Busoni utóda lett a Szépművészeti Akadémián. 1933-ban az Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol több felsőoktatási intézményben tanított. A kaliforniai Brentwoodban halt meg, 1951. július 13-án.

Schönberg neve a köztudatban egyet jelent a tizenkétfokú hangrendszer (dodekafónia) és az ezt alkalmazó zeneszerzési technika kialakításával. A valóságban nem ő, hanem az osztrák Joseph Mathias Hauer (1883-1959) fedezte fel az új hangrendszer és a hangok ismétlődését kiküszöbölő kompozíciós szabályok elméletét és gyakorlatát, amelyet 1912-ben közzétett Törvény című zongoradarabjában valósított meg elsőként. Schönberg zeneszerzői fejlődése a későromantika kromatikus harmóniavilágából és lélegzet nélkül áradó dallamosságából indult ki (Verklärte Nacht, 1899.), és Mahler, illetve Strauss nyomdokain haladt tovább (Gurre-Lieder, 1901.). Csakhamar úgy vélte, hogy ennek a stílusnak minden lehetőségét kimerítették már, és ez a zenei nyelv nem alkalmas többé a művész időszerű mondanivalójának kifejezésére. Megpróbált kiszabadulni a tonalitás kötelékeiből, a konszonancia és disszonancia addigi határainak eltörlésével, és újfajta, expresszionista eszközök létrehozásával kísérletezett.

A tonalitás feloldása azonban Schönberg számára nem művészi szabadságot, hanem anarchiát jelentett: új törvényekre, az eddiginél még szigorúbb logikai rendszer kialakítására volt szüksége ahhoz, hogy gondolatainak fegyelmezett irányt szabhasson. A tizenkétfokú rendszer – amelynek elméletét 1923-ban dolgozta ki – megfelelt ennek a követelménynek. A zongorára írt Öt darab (op. 23) és a Szerenád (op. 24) című kamarazenekari mű egy-egy tétele sikerrel váltotta valóra az elméleti rendszert, és az 1923-ban befejezett Zongoraszvit (op. 25) már teljes egészében dodekafon kompozíció. Húsz éven át ebben a rendszerben alkotott Schönberg, művészetének tetőpontjára azonban csak a negyvenes években érkezett el, az emigrációban írta azokat a műveit, amelyeknek nem logikai bravúrja, hanem megrázó emberi tartalma ragad meg elsősorban. Ennek a kései korszakának kimagasló alkotásai: a Napóleon-óda (1942), a zenekarra írt Téma és változatok (1943), valamint az Egy varsói menekült című kantáta (1947).

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Könyv

Dsida Jenő négysorosára is licitálhatunk a dedikált könyvek online aukcióján

Az Antikvárium.hu számos bibliofil kötetet kínáló árverésén több érdekességet is találunk, többek között Babits Mihály, Juhász Gyula, Szabó Dezső, Molnár C. Pál, Márffy Ödön, Szép Ernő kézjegyével ellátott köteteket. A 223 tételre október 24-ig lehet licitálni.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Vizuál

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyar Kincsek-koncertsorozat a nemzeti ünnep alkalmából

Október 23-án egész napos eseménysorozatot szentel a magyar zenének a Concerto Budapest, a Zeneakadémián tartott koncerteken a legnagyobb zeneszerzők művei mellett népzenei darabokat is meghallgathat a közönség.
Klasszikus beszámoló

Az ember nélküli hang és a hang nélküli ember

Vidovszky László korai műveiből tartottak összművészeti estet és ismertető előadást a Zeneakadémia Solti Termében.
Klasszikus ajánló

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.
Klasszikus hír

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny
Klasszikus ajánló

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.