Klasszikus

A hét portréja: Francisco Asenjo Barbieri

2008.02.11. 00:00
Ajánlom
A súgóból lett színházigazgató kiváló zarzuelákat komponált, és ha kellett, e spanyol színpadi műfaj védelmére kelt. Később karmesterként dolgozott: zenekarával ő adta Madridban az első szabadtéri koncertet, és Spanyolországban ő vezényelte el elsőként Beethoven összes szimfóniáját.

A spanyol zeneszerző, zenetudós, karmester és kritikus 1823. augusztus 3-án született Madridban. Mivel Barbieri apja 1823-ban meghalt, a zeneszerző egész életén át anyai nevét használta, habár ezt felhasználták ellene. 1837-re elvégezte a Royal Conservatory-t, ahol Ramón Brocától klarinétot, Albéniz y Basantától zongorát, Saldonitól éneket, Carnicertől pedig zeneszerzést tanult.

1841-ben családja Luzernbe költözött, de Barbieri Madridban maradt: klarinétozásból, zongorázásból, tanításból és másolásból tartotta fenn magát. Katonazenekarban játszott, olasz operákban baritonszerepeket vállalt. Később karvezetőként és súgóként alkalmazták egy utazó olasz operatársulatnál, a következő évben pedig ugyanitt igazgatóvá választották. 1845-től Salamancában a San Eloy iskola zeneigazgatója és a líceum igazgatója lett. 1846-ban visszatért Madridba és csatlakozott a nemzeti operáért harcoló haladó szellemű muzsikusok köréhez. 1849-től zenei tudósításokat írt, s a királyi palotában volt súgó.

Első zarzuelája (spanyol színpadi műfaj), a Gloria y peluca 1850-ben készült el, sikerének köszönhetően Barbieri 1851-ben alapító tagja lehetett a zarzuel társaságnak, akik előadásaikat a Teatro del Circoban tartották. 1856-ban Barbieri megfogalmazott egy két oldalas védőbeszédet a zarzuela műfajáról, így még ebben az évben felavathatták az új Teatro de la Zarzuelát. 1859-ben a színházban hat koncertből álló sorozatot rendezett, ami a spanyol történelem egyik legnagyobb művészi sikere volt. Ennek ellenére személyes okokból Barbieri még ebben az évben kilépett a társaságból. 1864-ben a Campos Eliseos művészeti vezetője lett, ami Madridban az első szabadtéri koncertet adta. 1866-ban önálló zenekari koncerteket szervezett, Spanyolországban elsőként vezényelte Beethoven összes szimfóniáját, és megalapította a tekintélyes Sociedad de Coniertos-t. Egyetlen egy helyen eltöltött teljes évadja 1869–70-ben volt a Teatro Realban. 1894. február 17-én halt meg Madridban.

Számtalan zarzuelája és zenei írása jelent meg, ezen kívül néhány vokális és hangszeres művet írt.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.