Klasszikus

A hét portréja: Glenn Gould

2007.09.24. 00:00
Ajánlom
Gould repertoárja éppoly egyedi volt, mint előadásmódja. Mindazonáltal csodálták virtuóz technikáját, intellektusát, érzékét a zenei struktúrák iránt, ritmikájának dinamizmusát. Interpretációja eredeti, mélyen személyes, gyakran sokkoló hatású volt, főleg ismert művek újraértelmezésével okozott megdöbbenést.

Glenn Gould 1932. szeptember 25-én született Torontóban, Kanadában. A huszadik század egyik zenei óriása volt. Elsősorban zongoraművészként ismerjük, de figyelemreméltó karrierje magában foglalja tudományos szintű elméleti művek és zenekritikák írását, zeneszerzést, rádióműsorok szerkesztését, TV-esszék alkotását. A zongorán kívül orgonán és csembalón is játszott, és utolsó éveiben vezényelt is. A filmrendezés és a szépirodalom terén szintén voltak tervei.

Glenn Gould zenész családba született, anyai ágon rokona volt Edward Grieg is. Három éves korára kiderült, hogy egyedülálló zenei képességekkel rendelkezik – abszolút hallása volt, és már kottát is tudott olvasni. Zongorázni édesanyja kezdte tanítani. Nyolc éves korától a torontói zeneakadémia hallgatója volt, ahol zeneelméletet, orgonát és zongorát tanult Alberto Guerrerotól. Tizenkét éves korában kitüntetéssel diplomázott.

A következő évben, 1955-ben debütált Amerikában, szólózongoraestet adott Washingtonban és New Yorkban. Hagyományokat felrúgó műsora (Sweelinck, Gibbons, Bach, az időskori Beethoven, Berg és Webern darabjai), senkihez nem hasonlítható stílusa, egyéni értelmezései és különleges színpadi viselkedése azonnal bálvánnyá emelték őt. A bemutatkozását követő napon a Columbia Records lemezkiadó exkluzív szerződést kötött vele. A közös munka Gould haláláig tartott.

Első felvétele, az azóta legendássá vált Bach Goldberg variációk (1956) a kritikusok körében nagy sikert aratott, és őt a nemzetközi figyelem középponjába állította. Az ezt követő években koncerteket adott Észak-Amerikában, 1957 és 1959 között az akkori Szovjetúnióban, Nyugat-Európában, Izraelben és Londonban, mindenhol sikert és ellentmondásos érzelmeket kavarva. Különc viselkedése (amit többen az Asperger-kór – az autizmus egyik enyhe válfaja – tüneteinek tartanak) éppúgy ráterelte a média figyelmét, mint játéka. Németországi turnéja során Gould megismerkedett Herbert von Karajannal, akivel egész életük során kölcsönösen nagyrabecsülték egymás munkáját.

1964-ben Glenn Gould visszavonult a nyilvános szerepléstől, ehelyett TV- és rádióközvetítéseken és stúdiófelvételeken keresztül tartotta kapcsolatát a közönséggel. Számtalan műsort készített a CBC-nek (Canadian Broadcasting Company), hagyományos szólóesteken keresztül talk-and-play showműsorokig. Az 1960-as és 70-es években hét különleges rádióműsort alkotott, („rádiós dokumentumjáték kontrapunkt technikával”), melyek egyesítették a dokumentumműsor, a dráma és a zene jellegzetességeit. Bár Gould gyermekkora óta szerzett zenét, egyetlen jelentős kompozíciója az egy hosszú tételből álló Vonósnégyes (String Quartet Opus 1).

Darabválsztásnál előnyben részesítette a barokk, a klasszikus, a későromantikus szerzőket és a 20. századiakat, ezek közül is az osztrák és a német nemzetiségűeket. Játszott Erzsébet-kori zenét, átiratokat, kanadai zeneszerzők komozícióit. A zongorajáték konvencióit is felrúgta, ezenkívül végig ’artikulálta’ előadásait (dünnyögte, énekelte), nagy feladat elé állítva a felvételt készítő hangmérnököket.

Ötven éves korára Glenn Gould új feladat elé nézett, vezényelni kezdett. Ugyanebben az évben, 1982-ben új felvételt készített Bach Goldberg-variációiból, nem kevésbé figyelemreméltót, mint az első. Néhány nappal ötvenedik születésnapja után, sajnálatosan hamar, 1982. október 4-én elhunyt.

Életművét zenei felvételein kívül több riport és portréfilm is őrzi (például: Thirty-two Short Films About Glenn Gould, Glenn Gould Plays Bach, Chemins de la musique).

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

„A klasszikus zene a feleségem, a jazz a szeretőm” - Gyenyisz Macujev a Müpa Home műsorán

Április 22-én a kivételes tehetségű orosz zongorista Gyenyisz Macujev ad online koncertet a Müpa Home közönségének, de ezúttal nem a klasszikus zenei repertoárjának darabjai lesznek hallhatók, hanem megvillantva könnyedebb oldalát, exkluzív jazz-koncerttel jelentkezik.
Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.