Klasszikus

A hét portréja: Henryk Wieniawski

2008.07.07. 00:00
Ajánlom
A lengyel hegedűvirtuóz korabeli beszámolók szerint szerelmével, Isabella Hamptonnal tervezett házasságát a lány szülei ellenezték. Ekkor Wieniawski megírta Legenda című kompozícióját (op. 17), melynek szépsége olyannyira megindította Isabella szüleit, hogy a pár 1860-ban összeházasodhatott.

Henryk Wieniawski lengyel hegedűvirtuóz és zeneszerző 1835. július 10-én született Lublinban, és 1880. március 31-én hunyt el Moszkvában. Rendkívüli tehetségét hamar felfedezték, nyolc éves korában már a Párizsi Conservatoire-ban Massart tanítványa volt. A diploma megszerzése után bátyjával, a zongorista Józeffel évekig koncertezett. 1847-ben jelent meg első műve, a Grand Caprice Fantastique.

Anton Rubinstein meghívására Henryk Wieniawski Szentpétervárra utazott, ahol 1860-tól 1872-ig tanított, ezen kívül az Orosz Zenetársaság zenekarát és vonósnégyesét vezette. 1872-től 1874-ig Rubinsteinnel az Egyesült Államokban turnézott, majd 1875-től Henri Vieuxtemps helyét vette át a Brüsszeli Zeneakadémia hegedűprofesszoraként. A belgiumi tartózkodás alatt megromlott egészsége, emiatt a koncertek gyakran félbeszakadtak. 1879-ben Ogyesszában búcsúkoncertet adott, a következő évben, Moszkvában szívroham következtében meghalt. Síremléke a varsói Powacki temetőben található.

Henryk Wieniawsi két igen nehéz hegedűversenyt komponált. Jól ismert az a két etűd sorozata is, amely nem hiányozhat a hegedülni tanulók repertoárjából. Az egyszerűbb "10 Etudes-Caprices"-t két hegedűre komponálta, a „L'Ecole Moderne pedig speciális technikák fejlesztésére íródott. Ebben az az opusban található az a variáció sorozat, amit az osztrák (ma német) himnusz dallámára írt.

Az opus 16-os Scherzo-Tarantella és a 17-es számú Legenda gyakran hallható a koncertpódiumokon. Népszerű művei közé tartozik a hegedűre és zongorára komponált Mazurkák és Polonézek, amelyek igen nehéz technikai feladatok elé állítják az előadóművészt, mert balkéz pizzicato-t, nagy ugrásokat, üveghangokat, kettős fogásokat tartalmaznak. A néha "orosz vonófogás"-nak nevezett technika, amelyet igazság szerint Wieniawski fejlesztett ki, (majd később Auer és tanitványai, pl: Heifetz és Milstein tökélesítettek) tette lehetővé e rendkívüli technikai feladatok teljesítését - ez egy merevnek tűnő vonókezelés, ami képessé tette az úgynevezett "repülő staccato" (staccato volante) lejátszására.

Wieniawski halála után számtalan kitüntetésben részesült. Lengyelországban arcképével díszített bélyeget adtak ki 1952-ben és 1957-ben, és a 100 zloty-s bankjegy 1979-ben az ő képmásával jelent meg. A Wieniawsi hegedűversenyt 1935-ben rendezték először, és 1952 óta ötévente kerül megrendezésre.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.