Klasszikus

A hét portréja: Jeney Zoltán

2007.02.26. 00:00
Ajánlom
A legendás Új Zenei Stúdió alapítótagja, a kortárs magyar zeneszerzés egyik kiemelkedő alakja, aki szerzeményeivel számos filmalkotást is hozzásegített a sikerhez, március 4-én ünnepli 64. születésnepját.

Jeney Zoltán 1943. március 4-én született Szolnokon. Zeneszerzési tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán zenei szakközépiskolában Pongrácz Zoltánnál kezdte, majd Farkas Ferenc növendékeként a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, végül 1967-68-ban a római Santa Cecilia Akadémián Goffredo Petrassi mesteriskolájában fejezte be.

1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval együtt megalapította az Új Zenei Stúdiót. Egy évvel később Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéhez írt zenét, ezt számos további filmes felkérés követte, közül csak néhány példa: Szarvassá vált fiúk, Jelbeszéd, Jób lázadása.

1974-ben az Új Zenei Stúdióval három koncertet adott Párizsban. 1978-ban a görögországi Delphiben álmában felfedezett egy pszeudo-modális skálarendszert, amely két, egymást 12 fokra kiegészítő ógörög skálán alapul. E rendszert a még abban az évben bemutatott, Kallimakhosz himnuszára írott, Apollónhoz című kantátájában használta először.

1984-es svédországi turnéja során kilenc koncerten harminc műve hangzott el, ezekből öt világpremier. 1985-ben vendégkutató volt New York-ban, a Columbia egyetemen. Tengerentúli tartózkodása idején több egyetemre is meghívták előadóként, a New York-i Experimental Intermedia Foundation pedig portrékoncertet adott a tiszteletére.

1988-89-ben DAAD-ösztöndíjjal tartózkodott Nyugat-Berlinben. Vendégprofesszorként dolgozott 1981-ben Lengyelországban, 1986-ban a győri nyári zeneszerzői szemináriumon, 1988-ban Amsterdamban a Gaudeamus Alapítvány kurzusán, 1999-ben a chicagói North Western University-n, 2000-ben Münsterben.

A Zeneakadémián Kroó György felkérésére kezdett tanítani. 1986 és 1995 között a zenetudományi tanszak tanára volt, 1995-től a zeneszerzés és karmesterképző tanszék vezetője. 1999-től a Zeneakadémia Mestertestületének elnöke, 2002-től a Doktoriskola vezetője.

Érdemes művész, 1993 óta a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja. 1993 és 1996 között a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, 1993-tól 1999-ig az Új Zene Nemzetközi Társasága (ISCM) elnökségének tagja, 1996 és 1999 között egyben alelnöke.

A Budapesti Fesztiválzenekar 1993-ban rendelte meg a később hat részessé alakuló oratórium, a Halotti szertartás első részét, a Commendatio aminae-t, amely 1994-ben a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjén Yehudi Menuhin vezényletével szólalt meg először. A Halotti szertartás II.-III. részének a bemutatója a Dobszay László által szervezett Cantus Planus konferencia egyik hangversenyén hangzott el 2000-ben. Az 1987 óta készülő művet Jeney Zoltán 2005-ben fejezte be, az ősbemutatót 2005. október 22-én a Budapesti Őszi Fesztivál keretében tartották a Nemzeti Hangversenyteremben: a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezénylete, az énekes szólistákon kívül közreműködött az Amadinda Ütőegyüttes is.

Jeney Zoltán így vall Halotti szertartás című alkotásáról: „A mű szerkezete a halotti szertartás középkori menetét követi, de a liturgikus szövegek a latin mellett héber, görög, német és ószláv nyelven is megszólalnak. A műben megjelennek 20. századi magyar és olasz költemények (Orbán Ottó, Pilinszky János, Tandori Dezső, Weöres Sándor, illetve Laura Romani versei), temetési népénekek is. Zeneileg a műnek három alapeleme van: az egyik az a 128 hangból álló sor, amely először a művet bevezető mottóban hangzik el, majd különböző változataival átszövi a teljes darabot. A másik a temetési szertartás gregorián énekhanganyaga, amely a sokrétű zeneszerzői megmunkálás során mai hangzásvilágba integrálódik. A harmadik alapelem a hatfokú „pszeudo-modális” hangrendszer.”

Kurtág György ezt írta Jeney Zoltánnak címzett levelében, annak utóiratában: „Számomra a Halotti szertartás bemutatója a magyar zenetörténet ünnepe. Nagy mű született.” (Holmi, 2006. július)

Jeney Zoltán díjai:
1979: Kassák-díj (a párizsi magyar irodalmi folyóirattól, a Magyar Műhelytől)
1982: Erkel Ferenc-díj
1988: Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (a Bartók-Pásztory Alapítványtól)
1990: Érdemes Művész
2001: Kossuth-díj
2006: Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj másodszor; AEGON Művészeti Társdíj

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.