Klasszikus

A hét portréja: Kacsoh Pongrác

2006.12.11. 00:00
Ajánlom
Szirmai Albert így ír a zeneszerzőről: "Kacsoh zenéje a legigazibb zene volt, amit magyar zeneköltő valaha adott. Ez a titka Kacsoh hódító sikereinek és ez a nyitja annak, hogyan tudta ez a kolozsvári matematika-tanár egy egész ország lelkét elandalítani és elbűvölni."

1873. december 15-én született Budapesten. Zeneszerző, zenekritikus, a magyar színháztörténet egyik legnépszerűbb daljátékának, a János vitéznek komponistája. A kolozsvári konzervatóriumban Farkas Ödön tanítványaként zeneelmélet, zongora, valamint fuvola tanulmányokat folytatott. Zenekart szervezett a konzervatórium növendékeiből, amelynek vezetését szintén ő látta el. 1892-től természettudományt tanult a kolozsvári egyetemen, ahol 1896-ban doktorált. 1898-tól budapesti gimnáziumokban matematika és fizika tanár, 1903-tól főreáliskolai igazgató.

Első daljátékát (Csipkerózsika) egy fővárosi magán-leányiskola növendékei részére írta. Tehetségére – a hiányos zeneszerzési és hangszerelési ismeretek ellenére –felfigyelt a kor népszerű operett-librettistája, Bakonyi Károly, aki megbízta Petőfi Sándor János vitézének megzenésítésével. Kacsoh a munkát 5 hónap alatt végezte el, a mű 1904. november 18-án a bemutatón (Király Színház) nagy sikert aratott.

Zeneszerzésbeli tudását a Zeneakadémia professzoránál, Herzfeld Viktornál tökéletesítette. A komponálás mellett széles körben folytatott más jellegű tevékenységeket is. Rendszeresen publikált az Új Élet, a Magyar Figyelő és a Zenevilág c. folyóiratokban, mely utóbbinak 1903-05. között felelős szerkesztője volt. Kritikáival egyengette a modern magyar zene útját. Az elsők között írt vezércikket az ifjú Bartók Béláról.

Jelentős szerepet töltött be az 1911-ben megalakult Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) létrejöttében. 1912-től 1923. december 16-án bekövetkezett haláláig Budapesten élt, ahol a fővárosi zenetanfolyamok főigazgatójaként irányította a szakszerű zeneoktatást. Alkotásai közül színpadi művei a legjelentősebbek. Emellett katonadalok, műdalok feldolgozásai fűződnek nevéhez.

Művei: Csipkerózsika (1904); János vitéz (1904, Buttykay Ákos 1931–ben operává dolgozta át); Rákóczi (1906); Mary Ann operett (1908); Dorottya opera (bem. 1929); dalok Pásztor Árpád A Harang c. drámai legendájához (1907) és Molnár Ferenc Liliomához (1909).

Írásai: Prolegomena a zene positiv aesthetikájához; A zene fejlődéstörténete (a Műveltség Könyvtára, 1909); Az iskolai karénektanítás pedagógiája (1910).

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Színház

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Vizuál

Játéktól a mesterségig – népi kézműves kiállítás nyílt a Hagyományok Házában

A Hagyományok Háza egyedülálló tárlattal várja a látogatókat Játéktól a mesterségig címmel, amely a népi kézműves szakképzések végzős hallgatóinak vizsgaremekeit mutatja be, szeptember 25-éig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Klasszikus beszámoló

Kobayashi Ken-Ichiróval turnézott Japánban a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a legutóbbi, 2019-es nagy sikerű japán turné után idén június 17-től július 7-ig újra a „felkelő nap országának” nagyvárosaiban vendégszerepelt, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.
Klasszikus kritika

Sorscsapások két kalapácsütésben – Mahler-koncert Szombathelyen

Mahler 6. szimfóniája nem tartozik a szerző leggyakrabban játszott művei közé, a Tragikus melléknév azonban félrevezető lehet azoknak, akik először találkoznak a darabbal. Az alkotás ezúttal Szombathelyen, a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásában hangzott el.