Klasszikus

A hét portréja: Kertész István

2007.08.27. 00:00
Ajánlom
Kertész István kiemelkedő tehetségű zenész volt, aki a 20. század szerzőinek elhivatott tolmácsolója volt, Bartók mellett Sztravinszkij, Henze és Britten műveit részesítette előnyben. Negyvenhárom évesen úszás közben vesztette életét Izrael partjainál.

Budapesten született 1929. augusztus 28-án, és Kfar Saba közelében hunyt el 1973. április 16-án. Pályája csúcsán lévő, érett muzsikus volt már ekkor, tehetségét operákban, oratóriumokban és a szimfonikus repertoárban is bizonyította.

Gyermekkorában hegedült és zongorázott, 1947-től a Zeneakadémia hallgatója lett, Kodály Zoltántól zeneszerzést, Weiner Leótól kamarazenét tanult. 1949 és 1953 között Somogyi Lászlónál végezte el a karmesterképző tanszakot, és nagy hatással volt rá Otto Klemperer, aki ekkor az Operaház karmestere volt. Kertész 1949-től a Győri Szimfonikusokat vezette, majd 1955-ben debütált az Operaházban Verdi Rigoletto című operájával. Az 1956-os események miatt családjával kénytelen volt elhagyni az országot. Egy évig a római Szent Cecília Akadémián Fernando Previtalinál tanult tovább, majd 1958-ban az akkori Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, később német állampolgár is lett.

Kertész István 1958-1961-ig Augsburgban a Városi Színház főzeneigazgatója volt. 1960-ban debütált Angliában a Royal Liverpool Filharmonikus Zenekarral, majd a Londoni Szimfonikusok élén 1961-ben. A nagysikerű amerikai bemutatkozás is 1961-ben történt, ezúttal az NDR Szimfonikus Zenekart vezényelte. Kertész István 1963 és 1964 között a Nyugat-Berlini Opera igazgatójaként dolgozott, ezután 1966-ig a kölni opera főzeneigazgatói posztját töltötte be. Itt többször vezényelte Mozart operáit, és először mutatta be a Szovjetúnión kívül Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának eredeti változatát.

1966-ban mutatkozott be a Covent Gardenben Verdi Álarcosbáljával. Ezt követően a Londoni Szimfonikus Zenekarral világkörüli turnéra utazott, majd Pierre Monteux után őt nevezték ki e zenekar fődirigensének. 1969-ben a New York-i Filharmonikusokat is vezényelte. 1970-ben hazalátogatott Magyarországra, ahol a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát dirigálta és a Magyar Állami Hangversenyzenekarral hanglemezfelvételt készített. 1971-től ismét kölni évek következtek, a Gürzenich Zenekar karmesteri tisztségét töltötte be haláláig.

Kertész István több nevezetes felvételt vezényelt. Dvorák, Brahms és Schubert összes szimfóniáját rögzítette, a Decca cégnél Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját vette fel Christa Ludwiggal és Walter Berryvel, és ő vezényelte Kodály Háry János című operájának első nyugat-európai lemezfelvételét is a Londoni Szimfonikusok élén. Szintén a Deccánál adták ki Dvorák Requiemjét és Kodály Psalmus Hungaricus-át tartalmazó lemezét.

Németországban ő mutatta be Britten Billy Budd című operáját, és Bécsben a Háborús Requiemet ugyanettől a szerzőtől. Halála előtt nem sokkal a Chicagói Szimfonikusokkal szintén Britten Háborús Requiemjét adta elő, olyan neves szólistákkal, mint Phyllis Curtin, Robert Tear, John Shirley-Quirk. Az előadás drámai mélysége feledhetetlen élményt szerzett a hallgatóságnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.
Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.