Klasszikus

A hét portréja: Maurice Duruflé

2006.01.09. 00:00
Ajánlom
Csupán tizennégy művet publikált hosszú élete során, mégis a 20. századi francia zene legjelentősebb alakjai között tartják számon orgonistaként, tanárként és zeneszerzőként egyaránt.

A normandiai Louviers-ben született 1902. január 11-én, nyolc éves korában került be a szomszédos Rouen katedrálisának énekes iskolájába, ahol az éneklés mellett zongorázni és orgonálni tanult, s itt ismerkedett meg a zeneelmélet alapjaival is. Tizenhét évesen Párizsba költözött, ahol Charles Tournemire (1870-1939) tanítványa, majd segédorgonistája lett a Saint-Clotilde templomban. 1920-ban került be a párizsi Conservatoire-ba, ahol Charles-Marie Widortól és Paul Dukas-tól zeneszerzést, Eugene Gigout-tól orgonálni tanult. 1922 és 1928 között gyakorlatilag minden tárgyban elnyerte az első díjat a Conservatoire év végi versenyein (1. díj orgonából, 1922; 1. díj összhangzattanból, 1924; 1. díj ellenpontból, 1924; 1. díj kíséretből, 1926; 1. díj zenszerzésből, 1928).

1927-től Louis Vierne (1870-1837) asszisztenseként működött a Notre Dame-ban, aki szerette volna őt megtenni utódjául, a hivatalos vezetés azonban mást részesített előnyben, így Duruflé a Saint-Étienne-du-Mont templom orgonistája lett 1930-ban, s ezt a tisztséget visszavonulásáig, 1975-ig ellátta. 1939-ben ő mutatta be Poulenc orgonaversenyét, s a szerzőt számos tanáccsal látta el a szólóhangszer regisztrációját illetően. Ebben az évben történt, hogy egykori mentora, Louis Vierne a Notre Dame-ban adott 1750. koncertje közben holtan esett össze – Duruflé ott volt Vierne mellett.

1942-ben tanított Marcel Dupré orgonaosztályában a Conservatoire-ban, ahol a következő évtől kezdve összhangzattan-tanárként alkalmazták. Ebben az évben ismerkedett meg a nála tizenkét évvel fiatalabb Marie-Madeleine Chevalier-val, aki 1947-től asszisztense, 1953-ban pedig felesége lett. 1947-ben született Duruflé legismertebb és legjelentősebb műve, a Requiem (op. 9), amelynek általa vezényelt felvétele 1959-ben megkapta a legjelentősebb lemezdíjat. Az 1960-as években rendszeresen koncertezett az Egyesült Államokban, karrierjének 1975-ben egy autóbaleset vetett véget. Többet nem volt képes orgonálni, lakását is alig hagyta el 1986. június 11-i haláláig.

Noha Requiemje tette igazán ismertté, nem szabad elfelejteni, hogy orgonistaként is a legjelentősebbek közé tartozott, Poulenc orgonaversenye mellett ő mutatta be Vierne 6. szimfóniáját (1935), karmesterként közreműködött Saint-Saens 3. szimfóniájának és Charpentier Karácsonyi miséjének premierjén, de lemezen is rögzített Bach-interpretációi éppúgy fontosak, mint tanárai – Tournemire és Vierne – műveiből készült felvételei.

MAURICE DURUFLÉ MŰVEI

Op. 1, Tryptique
Op. 2, Scherzo (1926)
Op. 3, Prélude, Récitatif et Variations fuvolára, brácsára és zongorára (1928)
Op. 4, Prélude, Adagio et Choral varié sur le theme du "Veni Creator" orgonára és bariton kórusra (1930)
Op. 5, Suite (1933)
Op. 6, Trois Danses (1937)
Op. 7, Prélude et Fugue sur le nom d'Alain (1940)/(1942)?
Op. 8, Andante et scherzo (1940)
Op. 9, Requiem (1947) (további két változatban is létezik: kamarazenekarra orgonával, illetve szóló orgonára)
Op. 10, Quatre Motets sur des themes grégoriens a capella kórusra, (1960)
Op. 11, Messe "Cum Jubilo" baritonszólóra, baritonkórusra, zenekarra és orgonára (1966)
Op. 12, Fugue sur le carillon des heures de la cathedral de Soissons (1962)
Op. 13, Prelude sur l'introit de l'epiphanie (1960)
Op. 14, Notre Pere a cappella kórusra (1976) (unisono kórusra és orgonára írott változatban is létezik)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?