Klasszikus

A hét portréja: Rácz Aladár

2008.03.25. 00:00
Ajánlom
Saint-Saëns a cimbalom Liszt Ferencének nevezte, Stravinsky érdeklődését ő keltette fel a hangszer iránt, Yehudi Menuhin a csodálói közé tartozott. Jászapátiban született a cimbalomjáték megújítója, aki autodidakta módon tanulta a francia nyelvet, a zenetörténetet, a kottaolvasást, a zeneelméletet, a szociológiát. Március 28-án lesz 50 éve, hogy elment közülünk.

Rácz Aladár 1886. február 28-án született Jászapátiban, és 1958. március 28-án hunyt el Budapesten. Cigányzenész családból származott. A cimbalmot saját maga választotta, és három és fél éves korától édesapjától hallás után tanult zenélni. Édesapja, Rácz Pál is neves zenész volt, Liszt Ferenc kedvenc muzsikusának nevezték. Rácz Aladár nyolc-kilenc éves korától már abban a zenekarban játszott, ahol édesapja. Első fellépése a jászberényi Lehel kávéházban volt, majd tizenhat éves korától Budapesten, az EMKE kávéházban játszott. 1910-ben Párizsba szegődött egy cigányzenekarral, bejárta Franciaországot, Spanyolországot, és Egyiptomba is eljutott. Hírneve gyorsan növekedett. 1914-től Svájcban, Genfben lépett fel különböző cigányzenekarokkal. Az "egzotikus" magyar zene vonzotta a közönséget.

Az I. világháború alatt a már virtuozitásáról közismert Rácz Aladár megismerkedett a zenei élet néhány kiemelkedő személyiségével, akik felfigyeltek játékára. Saint-Saens a cimbalom Liszt Ferencének nevezte. Találkozott Ernest Ansermet professzorral, Jacques Dalcroze-zal, és 1915 tavaszán Ansermet a genfi Maxim bárban összeismertette őt Igor Sztravinszkijjal. E találkozó eredményeként Sztravinszkij vásárolt egy cimbalmot, maga is megtanult játszani rajta, és fontos szólamot írt a hangszer számára a Renard (Róka) és a Ragtime című műveiben.

A nagy zeneszerzőkkel való megismerkedés sorsdöntő volt Rácz Aladár életében. Autodidakta módon francia nyelvet, zenetörténetet, kottaolvasást, zeneelméletet, szociológiát tanult. Megismerkedett Couperin, Bach, Scarlatti csembalóműveivel, melyeket átírt cimbalomra. Átalakította hangszerét is, újfajta cimbalomverőt készített, más verőtartást kísérletezett ki, pedált épített, valódi koncerthangszerré nemesítette a cimbalmot. A népies darabokból összeállított kávéházi repertoárt fokozatosan barokk és preklasszikus művekre cserélte le, bizonyítván, hogy e hangszer avatott kezekben a komolyzene remekműveinek előadására is alkalmas. Első önálló cimbalomkoncertjét 1926-ban Lausanne-ban adta. 1927 és 1935 között Franciaországban élt, ahol második feleségével, Yvonne Barblan hegedű- és zongoraművésszel adtak közös koncerteket.

1935-ben Rácz Aladár hazatért Magyarországra. Néhány alkalommal szerepelt a rádióban, majd bemutatkozó koncertet adott a Zeneakadémián. 1937-től, letelepedésétől haláláig itthon tanított, először a Nemzeti Zenedében, majd 1938-tól a Zeneművészeti Főiskolán. Újításait nem fogadta egyöntetű helyeslés, többen értetlenül álltak egyedi útkeresése előtt. Bartók és felesége, Pásztory Ditta biztatására tartotta meg állását az Akadémián. A kezdeti nehézségek után számos kitűnő tanítványa volt, például Gerencsér Ferenc, Szalai József és Tóth Elek. Ők folytatták és továbbfejlesztették mesterük hagyományait. (A Gerencsér-Szalai duó például a homogénebb hangzás kedvéért nem zongorakísérettel, hanem két cimbalmon adta elő a kompozíciókat.) Azóta kiváló cimbalmosok több generációja nőtt fel, akiknek technikai tudása és nyitottsága ihlető hatást gyakorolt a kortárs magyar zeneszerzésre is.

Rácz Aladár élete utolsó éveiben súlyos beteg volt, tanítványait és a világ minden tájáról érkezett csodálóit is farkasréti házában fogadta. (Ezek közé tartozott többek között Yehudi Menuhin is.) Művészetéért 1948-ban Kossuth-díjban, 1952-ben Érdemes Művész, 1953-ban Kiváló Művész kitüntetésben részesült.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.