Klasszikus

A hét portréja: Witold Lutoslawski

2008.01.21. 00:00
Ajánlom
A lengyel zeneszerző a kelet-európai avantgarde jeles képviselője. Volt bárzongorista, olykor zeneakadémiai tanár, számos díjjal jutalmazták, de az ötvenes években mégis választania kellett. Witold Lutoslawskit Chopin és Szymanowski mellett a legnagyobb lengyel zeneszerzőnek tartják.

Witold Lutoslawski lengyel zeneszerző 1913. január 25-én született Varsóban, és ugyanitt halt meg 1994. február 7-én. Lutoslawski családja 1915-ben Moszkvába költözött, és csak 1918-ban tértek vissza Varsóba a bolsevik forradalom elől, melynek édesapja és nagybátyja is áldozatul esett.

Lutoslawski hat éves korban kezdett zenét tanulni, először zongorázni, Helena Hoffmann-nál, Jozef Smidowicznál és Artur Taube-nál. Később hegedült is, tanára Lidia Kmitowa volt. Ezalatt az idő alatt a varsói Báthory Gimnázium matematika-természettudomány szakos hallgatója volt. Négy évig zeneelmélet és zeneszerzés tanulmányokat folytatott Witold Maliszewskinél, ekkor kezdett komolyabban komponálni. Lutoslawski 1933-1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban. 1936-ban diplomázott zongorából, és 1937-ben zeneszerzésből, Requiem című művével. Ezt szoprán hangra, zenekarra és vegyeskarra írta. 1931 és 1933 között a varsói egyetemen matematikát is hallgatott.

A Szonáta című művén kívül minden 1937 előtti szerzeménye elveszett a második világháborúban. 1938-ban ugyan bemutatták "Wariacje symfoniczne" (Szimfónikus variációk) című művét, de ígéretesen induló karrierjét a világháború kettészakította. A megszállást Varsóban élte át, a lengyel földalatti mozgalom tagja volt, és az ellenállóknak katonadalokat is komponált. Megélhetését bárzongoristaként biztosította, Andrzej Panufnikkal együtt. Ebből a korszakból egyetlen műve maradt fenn: Variációk egy Paganini-témára, amit két zongorára komponált.

A háború után aktívabban alkothatott, mint zeneszerző, és szervezőtevékenységet is vállalt. A Lengyel Zeneszerzők Egyesületének is tagja volt, és részt vett a "Varsói Ösz" Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál szervezőbizottságának munkájában. Állandó állása egyetlen zeneakadémián sem volt. Rengeteg kurzust ás alkotóműhelyt vezetett Angliától Svédországon keresztül az USA-ig. Karmesterként is sokat turnézott, a legkiválóbb zenekarok élén. Tevékenységét díjak garmadával jutalmazták, több lengyel kitüntetést kapott, elnyerte az UNESCO Karmesteri díját, a Jean Sibelius-díjat, a Maurice Ravel-díjat, a Royal Philharmonic Society aranyérmét, többek között. Akadémiák nevezték ki tiszteletbeli professzorrá, például a londoni, a svéd, a New York-i, a hamburgi.

Zeneszerzői tevékenységét több szakaszra osztják. Korai művei neoklasszikus hatást tükröznek. Az ötvenes évek Lengyelországában választhatott: az elnyomó rendszert szolgálja, vagy szinte elhallgat. Lutoslawski az utóbbi mellett döntött, és többnyire gyermekeknek és fiataloknak komponált, főként lengyel népzenei ihletésű zenét.

1957-ben kezdődött dodekafón periódusa (Öt dal, Temetési Zene – ez utóbbit Bartók Béla emlékére komponálta). Következő ciklusára az "irányított/vezérelt aleatorizmus" volt jellemző. Ez nagy ritmikai szabadságot jelentett az előadónak, míg a hangmagasság és a harmónia adott volt. Ebben a korszakában legfontosabb művei a Vonósnégyes, a Második szimfónia, a Csellóverseny, Preludium és fúga tizenhárom vonóshangszerre, "Mi-Parti", "Novelette".

A harmadik trend Lutoslawski kísérletező művészetében a "lánctechnika", mely önálló zenei "cselekmények" sorozatát jelentette: "Chain 1" (zenekarra), "Chain 2" (hegedű és zenekar párbeszéde), "Chain 3" (zenekarra). Lutoslawski legszívesebben vokális és szimfonikus műveket komponált. A zene számára az abszolút művészet volt. Alkotói stílusa tökéletesen független és egyéni, egyszerű, fegyelmezett, az "intellektuális érzelem" jellemzi. Új zenei nyelvet fejlesztett ki, ami egyszerre költői, kifinomult és képzeletgazdag.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.