Klasszikus

A hét portréja: Witold Lutoslawski

2008.01.21. 00:00
Ajánlom
A lengyel zeneszerző a kelet-európai avantgarde jeles képviselője. Volt bárzongorista, olykor zeneakadémiai tanár, számos díjjal jutalmazták, de az ötvenes években mégis választania kellett. Witold Lutoslawskit Chopin és Szymanowski mellett a legnagyobb lengyel zeneszerzőnek tartják.

Witold Lutoslawski lengyel zeneszerző 1913. január 25-én született Varsóban, és ugyanitt halt meg 1994. február 7-én. Lutoslawski családja 1915-ben Moszkvába költözött, és csak 1918-ban tértek vissza Varsóba a bolsevik forradalom elől, melynek édesapja és nagybátyja is áldozatul esett.

Lutoslawski hat éves korban kezdett zenét tanulni, először zongorázni, Helena Hoffmann-nál, Jozef Smidowicznál és Artur Taube-nál. Később hegedült is, tanára Lidia Kmitowa volt. Ezalatt az idő alatt a varsói Báthory Gimnázium matematika-természettudomány szakos hallgatója volt. Négy évig zeneelmélet és zeneszerzés tanulmányokat folytatott Witold Maliszewskinél, ekkor kezdett komolyabban komponálni. Lutoslawski 1933-1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban. 1936-ban diplomázott zongorából, és 1937-ben zeneszerzésből, Requiem című művével. Ezt szoprán hangra, zenekarra és vegyeskarra írta. 1931 és 1933 között a varsói egyetemen matematikát is hallgatott.

A Szonáta című művén kívül minden 1937 előtti szerzeménye elveszett a második világháborúban. 1938-ban ugyan bemutatták "Wariacje symfoniczne" (Szimfónikus variációk) című művét, de ígéretesen induló karrierjét a világháború kettészakította. A megszállást Varsóban élte át, a lengyel földalatti mozgalom tagja volt, és az ellenállóknak katonadalokat is komponált. Megélhetését bárzongoristaként biztosította, Andrzej Panufnikkal együtt. Ebből a korszakból egyetlen műve maradt fenn: Variációk egy Paganini-témára, amit két zongorára komponált.

A háború után aktívabban alkothatott, mint zeneszerző, és szervezőtevékenységet is vállalt. A Lengyel Zeneszerzők Egyesületének is tagja volt, és részt vett a "Varsói Ösz" Nemzetközi Kortárszenei Fesztivál szervezőbizottságának munkájában. Állandó állása egyetlen zeneakadémián sem volt. Rengeteg kurzust ás alkotóműhelyt vezetett Angliától Svédországon keresztül az USA-ig. Karmesterként is sokat turnézott, a legkiválóbb zenekarok élén. Tevékenységét díjak garmadával jutalmazták, több lengyel kitüntetést kapott, elnyerte az UNESCO Karmesteri díját, a Jean Sibelius-díjat, a Maurice Ravel-díjat, a Royal Philharmonic Society aranyérmét, többek között. Akadémiák nevezték ki tiszteletbeli professzorrá, például a londoni, a svéd, a New York-i, a hamburgi.

Zeneszerzői tevékenységét több szakaszra osztják. Korai művei neoklasszikus hatást tükröznek. Az ötvenes évek Lengyelországában választhatott: az elnyomó rendszert szolgálja, vagy szinte elhallgat. Lutoslawski az utóbbi mellett döntött, és többnyire gyermekeknek és fiataloknak komponált, főként lengyel népzenei ihletésű zenét.

1957-ben kezdődött dodekafón periódusa (Öt dal, Temetési Zene – ez utóbbit Bartók Béla emlékére komponálta). Következő ciklusára az "irányított/vezérelt aleatorizmus" volt jellemző. Ez nagy ritmikai szabadságot jelentett az előadónak, míg a hangmagasság és a harmónia adott volt. Ebben a korszakában legfontosabb művei a Vonósnégyes, a Második szimfónia, a Csellóverseny, Preludium és fúga tizenhárom vonóshangszerre, "Mi-Parti", "Novelette".

A harmadik trend Lutoslawski kísérletező művészetében a "lánctechnika", mely önálló zenei "cselekmények" sorozatát jelentette: "Chain 1" (zenekarra), "Chain 2" (hegedű és zenekar párbeszéde), "Chain 3" (zenekarra). Lutoslawski legszívesebben vokális és szimfonikus műveket komponált. A zene számára az abszolút művészet volt. Alkotói stílusa tökéletesen független és egyéni, egyszerű, fegyelmezett, az "intellektuális érzelem" jellemzi. Új zenei nyelvet fejlesztett ki, ami egyszerre költői, kifinomult és képzeletgazdag.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Jazz/World

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Zenés színház

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Plusz

85 éves lett Buddha földi alakja, a dalai láma

A tibeti buddhisták Nobel-békedíjas szellemi vezetője immár hatvanegy éve él száműzetésben.
Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.
Klasszikus hír

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.
Klasszikus hír

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.