Klasszikus

A hipnózis jótékony hatásai

2009.10.06. 14:33
Ajánlom
Mozart huszonhét zongoraversenyt írt, Beethoven és Saint-Säens ötöt-ötöt, Bartók hármat, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a komponisták közül.

Valahogyan mégis egyikőjüket sem e műfajjal szoktuk összekapcsolni elsősorban. Rahmanyinov nevének hallatán viszont a legtöbbünknek a zongorára és zenekarra írott öt mű egyike ugrik be először.

Szergej Vasziljevics Rahmanyinov (1873-1943) korának egyik legkiválóbb zongoraművésze volt, legendák keringtek bámulatos memóriájáról, technikájáról, muzikalitásáról. Érthető tehát, hogy számos művét hangszere ihlette, a zongoraverseny műfaja pedig mindig is gyerekkortól dédelgetett álmokat, hatalmas kihívást jelentett valamennyi pianistának.

Ezek után nem csoda, hogy a kis Szergej már konzervatóriumi évei alatt nekilátott egy zongoraverseny megírásának. Tizenhat évesen fogott bele a munkába, de végül félbeszakította azt és csak néhány vázlat maradt fenn. Nem telt el azonban sok idő az újbóli próbálkozásig, 1890 tavaszán kezdte el a komponálást, 1891 nyarára pedig el is készült első, fisz-moll zongoraversenye. A zeneszerzés osztály hallgatóinak gyakori feladata volt, hogy egy már ismert sémát, szerkezetet kövessenek komponáláskor, így Rahmanyinov is hasonlóképpen tett e művénél: Grieg híres a-moll zongoraversenye lett a követendő minta, a végeredmény pedig olyan jól sikerült, hogy szerzője op. 1-ként vállalta a bemutatón. Rahmanyinov ismert erényei már itt szembeötlők: szélesen ívelő melódiák és virtuóz zongorakezelés. A norvég komponista hatása különösen a szélső tételekben mutatkozik meg. Néhány évvel később, amikor Rahmanyinov londoni debütálására készült, már nem vállalta fel "iskolai fércművét", úgy gondolta, át kellene dolgoznia a darabot, ám a revízióra csak 1917-ben került sor. A zongoraszólamot kicsit "dúsította", az első tétel kidolgozási részét bővítette új ötletekkel, valamint a hangszerelésen is javítgatott. A versenyművet ma ebben a formájában ismerjük.

Első szimfóniájának (1897) bemutatója hatalmas bukás volt, a kritikusok támadták, s Rahmanyinov mély depresszióba esett, amely háromévi zeneszerzői hallgatással járt. A gyógyulás érdekében egy Nyikolaj Dahl nevű pszichiáterhez járt, akinek a hipnózis volt a szakterülete, s megpróbálta Rahmanyinovot meggyőzni arról, hogy nagyon jól meg fogja írni új versenyművét. A kezelés sikeresnek bizonyult, hiszen Rahmanyinov rászánta magát, hogy megírja második, c-moll zongoraversenyét (op. 18). A művet már az 1899-es londoni bemutatkozásán is el szerette volna játszani, de akkor még csak a második és a harmadik tétel állt készen. 1901-ben sikerült teljesen befejeznie az opuszt, s hálája jeléül a darabot Dahlnak ajánlotta. Éneklő melódiái, virtuóz passzázsai számos zongoristát késztetnek a darab megtanulására. Rahmanyinov legnépszerűbb kompozíciója a versenymű, több dallama is sláger lett: második tételének főtémája egy popzenei szám alapjául szolgált (Eric Carmen: All by myself, 1976), valamint Frank Sinatránál és David Bowie-nál is találkozunk a darab néhány témájával.

Rahmanyinov neve 1909-ben komponált harmadik, d-moll zongoraversenyével (op. 30) vált igazán ismertté a laikusok között is, amelyet sokan a David Helfgott, ausztrál zongoraművész tragédiáját feldolgozó Ragyogj (Shine, 1996) című játékfilmből ismerhetnek. Scott Hicks filmjében Helfgott a szinte emberfeletti technikát igénylő "Harmadik" extatikus eljátszása után idegösszeomlást kap, miután az orvosok eltiltják őt a zongorázástól, s csak évek múlva tud majd újra hangszeréhez nyúlni. A d-moll versenymű valóban a zongoraverseny-irodalom egyik legfélelmetesebb monstruma, s zeneileg is sokkal izgalmasabb megoldásokat kínál, mint a szerző eddigi darabjai, szélesebb dallamok, összetettebb szerkezet jellemzi a kompozíciót. Rahmanyinov 1909-es amerikai turnéjára írta művét, a második, New Yorkban tartott előadást pedig Gustav Mahler vezényelte. A darab ajánlottja a kor másik ünnepelt zongoraművésze volt, a lengyel Józef Hofmann, aki nyilvánosan soha nem játszotta el a művet, mondván, hogy "nem neki való".

Amerikai letelepedése után Rahmanyinovnak küzdenie kellett a megélhetésért, a komponálás helyett jövedelmezőbbnek bizonyultak fellépései zongoristaként és karmesterként. Az első "újvilági" mű, ami nagyobb szünet után napvilágot látott, az 1926-ban megírt negyedik, g-moll zongoraverseny (op. 40) volt. Ekkorra már jócskán érték őt kortárs és amerikai hatások, dallamai szikárabbak, élesebbek lettek, hallotta Gershwin Rhapsody in blue-jának bemutatóját, valamint egyéb jazz-zenék is tettek rá új benyomásokat. A darab azonban bukás lett, valószínűleg Rahmanyinovtól idegen nyelvezete miatt, a szerző pedig arról volt meggyőződve, hogy túl hosszú, ezért 1928-ban és 1941-ben is revideálta a művet. A g-moll zongoraverseny soha sem vált igazán a repertoár törzsanyagává.

Az 1930-as évek elején Svájcban telepedett le, s 1934-ben itt komponálta utolsó művét zongorára és zenekarra Rapszódia egy Paganini-témára címmel, s megmutatta, hogy még nem apadt el teljesen alkotói ereje. A darab 24 variáció Paganini közismert 24. caprice-ének témájára, amelyhez néhány variációban a gregorián halotti szekvencia, a Dies irae dallamát is hozzáveszi a komponista. Talán nem véletlen az ördög hegedűse kapcsán a választás, ám ezt azzal is gyakran összehozzák, hogy Rahmanyinovot érdekelte a halál tematikája, a Dies irae-t több darabjában is feldolgozta már korábban. A 24 variáció a háromtételes versenymű gyors-lassú-gyors felépítését követi. Egy variációt azonban kiragadhatunk a "lassú tételből", a hollywoodi filmekből ismert 18.-at, amelyről Rahmanyinov azt mondta: "ezt az ügynököm kedvéért írtam".

Egy 2002-es, Várkonyi Tamásnak adott interjújában Kocsis Zoltán a következőképpen nyilatkozott Rahmanyinov megítélése kapcsán: "[...] tragédiája, hogy az ő stílusából eredeztethető a szirupos hollywoodi filmzene, amihez neki pedig az égvilágon semmi köze nincsen! Az ő zenéjét a maga teljességében és komolyságában kellene újraértékelni, és nem olyan stílusú zenékkel állítani párhuzamba, amelyek még nem is léteztek akkor, amikor neki már a teljes életműve készen állt".

2009. október 19. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Szentpétervári Filharmonikus Zenekar hangversenye

Km.: George-Emmanuel Lazaridis (zongora)
Vez.: Jurij Tyemirkanov
Rahmanyinov: I. (fisz-moll) zongoraverseny, op. 1
Csajkovszkij: Hattyúk tava - részletek a balettzenéből

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Ritka fotók "Ventillátor kisasszonyról", aki Esterházy hercegné lett

Ottrubay Melinda volt az Operaház ünnepelt csillaga, a magazinok kedvence, egyedüli magyarként elnyerte a prima balerina assoluta címet, majd visszavonult a színpadtól és feleségül ment herceg Esterházy Pálhoz. 43 évnyi házasság után a herceg őt tette meg az óriási Esterházy-vagyon örökösének, hagyatéka ma is él.
Színház

A héten már személyesen próbálnak a Nemzeti Színház művészei – Évadot hirdetett Vidnyánszky Attila

A jövő évad kilenc bemutatója között szerepel az Ivanov Szász János rendezésében, Az ajtó a norvég Eirik Stubo színrevitelében, valamint a Rómeó és Júlia, amelyet Vidnyánszky Attila rendez.
Fidelio Tours

8 kirándulóhely a Balaton körül, ahová elmehetsz idén nyáron

A hazai turizmus idén késve ébredezik. Miközben a legnépszerűbb célpontokat ellepik a látogatók, érdemes a kevésbé ismert helyszíneket is felkeresni. Összegyűjtöttünk néhány balatoni kirándulóhelyet, hogy legyen miből válogatni.
Plusz

„Legyetek jók, ha egyáltalán tudtok” – Néri Fülöp, a humoros szent

Alakját itthon szobor őrzi, életéből népszerű olasz film készült. A 425 éve elhunyt Néri Szent Fülöp azt vallotta, hogy könnyebb a vidám embert Isten útjára téríteni, mint a szomorút.
Klasszikus

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.
Klasszikus Film

Milyen anya a zsenimama? Online nézhető lányának dokumentumfilmje Martha Argerichről

Az EuroArts Channel YouTube-csatornáján, angol nyelven látható a 'Bloody Daughter' című dokumentumfilm, amely Martha Argerich hétköznapi arcát mutatja meg.
Klasszikus fidelio matiné

Fidelio Matiné: Kakaókoncert a Fesztiválzenekarral

A legkisebbeket célzó vasárnapi sorozatunk mai részében a Budapesti Fesztiválzenekar Kakaókoncertjeinek tegnapi adását ajánljuk, amely most online elérhető.
Klasszikus közlemény

A koncertélet megsegítését sürgeti a Magyar Zenei Tanács

Az ősztől újrainduló programok lebonyolításához szükséges pályázatok mielőbbi kiírását és elbírálását kéri többek között a Magyar Zenei Tanács annak érdekében, hogy a zenei élet valamennyi területe talpon maradhasson.
Klasszikus évad

„Budapest jó hírének vivője” – Új évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Június 10-től már lehet vásárolni az új évadbérletekből. „Minden visszaváltható” – nyugtatott meg mindenkit Fischer Iván, aki pozitív abban a tekintetben, hogy szeptembertől a régi formában éledhet újjá a koncertélet.