Klasszikus

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

2023.01.30. 16:25
Ajánlom
Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.

Szokták mondani, hogy Francis Poulenc a 20. század azon zeneszerzői közé tartozik, akiket méltatlanul kevesen játszanak, még ha az idei évforduló valamelyest javít is a statisztikán, a nagy operaházak sorra mutatják be a komponista operáit. Ám a múlt század első kétharmadát végigélő alkotó nem tartozik azok közé, akiknek egy-két műve alapján képet alkothatunk munkásságáról, fiatal korában a sziporkázóan szellemes, könnyed hangulatú műveivel vívott ki sikert, utolsó évtizedeit viszont páratlanul emelkedett, vallásos tartalmú műveknek szentelte. Ám ezen a két fő kategórián belül is megannyi szín, stílus, kifejezésmód jelenik meg zenéjében, hogy amikor azt hisszük, már jól kiismertük magunkat Poulenc művészetében, akkor is tartogathat nekünk meglepetéseket.

Concert champêtre

Francis Poulenc elismert zongoraművész is volt, aki a kiváló spanyol muzsikusnál, Ricardo Viñesnél tanult. Ezt a művét azonban mégsem a saját hangszerére, hanem a billentyűs hangszercsalád egy másik tagjára írta.

A csembalóról a legtöbben a barokk zenére asszociálnak, meglepőnek tűnhet, hogy mennyire különböző stílusok, effektek megszólaltatására is alkalmas.

Poulenc darabjával még azoknak is érdemes tenniük egy kísérletet, akik amúgy idegenkednek a hangszertől annak kissé száraz hangzása miatt. A mű dedikáltja és első előadója, a lengyel Wanda Landowska azt nyilatkozta róla: imádja játszani, mert mindig gondtalan és vidám lesz tőle.

Babar, a kiselefánt története

1940-ben Poulenc a rokonainál vendégeskedett, ám zongorajátéka nem nyerte el a körükben tartózkodó kisgyerekek tetszését. Egyik unokahúga azt kérte tőle, adjon elő valami érdekesebbet, és

a zeneszerző kezébe nyomta Jean de Brunhoff népszerű mesekönyvét, amelyben egy kiselefánt megismeri az emberek világát.

Poulenc improvizálni kezdett a meséhez a zongorán, és ezekből a kis ötletekből aztán narrációval kísért zongoradarabja született. A szellemes kis alkotás, amelyben előfordul bölcsődal, nászinduló, polka és noktürn is, hamar népszerű lett, és ahogy első ihletői is gyermekek voltak (az ajánlásban végül tizenegy ifjú rokon és barát neve szerepel), ma is gyakran szolgál arra, hogy a legkisebbekhez közel hozza a zene világát.

Két Louis Aragon-vers

Ahogy zeneszerzőként egyre sikeresebb lett, Poulenc nem hagyott fel zongoristakarrierjével sem. A francia baritonnal, Pierre Bernackal mind a magánéletben, mind a művészetben egymásra találtak, az énekes számos Poulenc-dalt mutatott be, sőt a zeneszerző gyakran ki is kérte partnere tanácsát a komponálásban.

Előadóművészként számos más alkotó művét is megszólaltatták, hasonló legendás együttműködés volt az övék, mint Britten és Peter Pears kapcsolata.

A zeneszerző gyakran zenésítette meg francia költők verseit, akár kortársaiét is, így fordult a figyelme 1943-ban a szürrealista alkotó, Louis Aragon szövegei felé.

Stabat mater

Poulenc vallásos művészetének egyik legragyogóbb példája ez a szoprán szólistára, kórusra és zenekarra írt darab. Mindössze harminc perc, ám olyan különleges, misztikus hangzásokkal közvetíti a középkori himnuszt, a kereszt alatt álló Mária fájdalmát, hogy a műfajt jól ismerők számára is egészen meglepő lehet.

Ebben a Stabat materben van valami egészen régi, abból a korszakból, amikor az ember életében valóságos volt a hit transzcendenciája,

és közben valami csalhatatlanul mai is, mintha ablakon keresztül pillantanánk a középkor világába. A tizenkét tételből álló alkotás végére pedig a misztikus utazás a Paradicsom fényességéhez vezet.

A kármeliták dialógusai

Az, és mégsem az – mondhatnánk A kármeliták dialógusai című Poulenc-operára. Mert hát valóban opera, ha szigorúan vesszük, megfelel a műfaj minden szabályszerűségének, ám közben témája, cselekményvezetése és mély lelki-filozófiai tartalma tökéletesen egyedivé és utánozhatatlanná teszi. A francia forradalom alatt mártírhalált halt apácák története

egyén és közösség, hagyomány és egyéni utak kérdéseit veti fel, és azt, hogyan tud az ember önazonos maradni.

Az opera talán az egész műfaj legdrámaibb zárójelenetével rendelkezik, az apácák rendíthetetlenül imádkoznak, miközben a zenekarban halljuk, ahogy a guillotine sorra lesújt rájuk.

Fejléckép: Francis Poulenc (forrás: Académie Francis Poulenc)

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

Kapcsolódó

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

1822. december 10-én, Liège-ben született az a komponista, akit elsősorban nem nagy számú művéről, hanem néhány közkedvelt, mégis az emberi lélek mélyére hatoló alkotásáról ismerünk. Élete során volt zongoravirtuóz, orgonista, tanár, saját kora meg nem teljesen értett alkotója – César Franckra emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Klasszikus

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Jazz/World

KÉP-regény: Alice Cooper 77

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Alice Cooper születésnapján lepődött meg, és arról írt, hány tekerss filmet használt el a botrányhős előadó koncertjén.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.