Klasszikus

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

2023.01.30. 16:25
Ajánlom
Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.

Szokták mondani, hogy Francis Poulenc a 20. század azon zeneszerzői közé tartozik, akiket méltatlanul kevesen játszanak, még ha az idei évforduló valamelyest javít is a statisztikán, a nagy operaházak sorra mutatják be a komponista operáit. Ám a múlt század első kétharmadát végigélő alkotó nem tartozik azok közé, akiknek egy-két műve alapján képet alkothatunk munkásságáról, fiatal korában a sziporkázóan szellemes, könnyed hangulatú műveivel vívott ki sikert, utolsó évtizedeit viszont páratlanul emelkedett, vallásos tartalmú műveknek szentelte. Ám ezen a két fő kategórián belül is megannyi szín, stílus, kifejezésmód jelenik meg zenéjében, hogy amikor azt hisszük, már jól kiismertük magunkat Poulenc művészetében, akkor is tartogathat nekünk meglepetéseket.

Concert champêtre

Francis Poulenc elismert zongoraművész is volt, aki a kiváló spanyol muzsikusnál, Ricardo Viñesnél tanult. Ezt a művét azonban mégsem a saját hangszerére, hanem a billentyűs hangszercsalád egy másik tagjára írta.

A csembalóról a legtöbben a barokk zenére asszociálnak, meglepőnek tűnhet, hogy mennyire különböző stílusok, effektek megszólaltatására is alkalmas.

Poulenc darabjával még azoknak is érdemes tenniük egy kísérletet, akik amúgy idegenkednek a hangszertől annak kissé száraz hangzása miatt. A mű dedikáltja és első előadója, a lengyel Wanda Landowska azt nyilatkozta róla: imádja játszani, mert mindig gondtalan és vidám lesz tőle.

Babar, a kiselefánt története

1940-ben Poulenc a rokonainál vendégeskedett, ám zongorajátéka nem nyerte el a körükben tartózkodó kisgyerekek tetszését. Egyik unokahúga azt kérte tőle, adjon elő valami érdekesebbet, és

a zeneszerző kezébe nyomta Jean de Brunhoff népszerű mesekönyvét, amelyben egy kiselefánt megismeri az emberek világát.

Poulenc improvizálni kezdett a meséhez a zongorán, és ezekből a kis ötletekből aztán narrációval kísért zongoradarabja született. A szellemes kis alkotás, amelyben előfordul bölcsődal, nászinduló, polka és noktürn is, hamar népszerű lett, és ahogy első ihletői is gyermekek voltak (az ajánlásban végül tizenegy ifjú rokon és barát neve szerepel), ma is gyakran szolgál arra, hogy a legkisebbekhez közel hozza a zene világát.

Két Louis Aragon-vers

Ahogy zeneszerzőként egyre sikeresebb lett, Poulenc nem hagyott fel zongoristakarrierjével sem. A francia baritonnal, Pierre Bernackal mind a magánéletben, mind a művészetben egymásra találtak, az énekes számos Poulenc-dalt mutatott be, sőt a zeneszerző gyakran ki is kérte partnere tanácsát a komponálásban.

Előadóművészként számos más alkotó művét is megszólaltatták, hasonló legendás együttműködés volt az övék, mint Britten és Peter Pears kapcsolata.

A zeneszerző gyakran zenésítette meg francia költők verseit, akár kortársaiét is, így fordult a figyelme 1943-ban a szürrealista alkotó, Louis Aragon szövegei felé.

Stabat mater

Poulenc vallásos művészetének egyik legragyogóbb példája ez a szoprán szólistára, kórusra és zenekarra írt darab. Mindössze harminc perc, ám olyan különleges, misztikus hangzásokkal közvetíti a középkori himnuszt, a kereszt alatt álló Mária fájdalmát, hogy a műfajt jól ismerők számára is egészen meglepő lehet.

Ebben a Stabat materben van valami egészen régi, abból a korszakból, amikor az ember életében valóságos volt a hit transzcendenciája,

és közben valami csalhatatlanul mai is, mintha ablakon keresztül pillantanánk a középkor világába. A tizenkét tételből álló alkotás végére pedig a misztikus utazás a Paradicsom fényességéhez vezet.

A kármeliták dialógusai

Az, és mégsem az – mondhatnánk A kármeliták dialógusai című Poulenc-operára. Mert hát valóban opera, ha szigorúan vesszük, megfelel a műfaj minden szabályszerűségének, ám közben témája, cselekményvezetése és mély lelki-filozófiai tartalma tökéletesen egyedivé és utánozhatatlanná teszi. A francia forradalom alatt mártírhalált halt apácák története

egyén és közösség, hagyomány és egyéni utak kérdéseit veti fel, és azt, hogyan tud az ember önazonos maradni.

Az opera talán az egész műfaj legdrámaibb zárójelenetével rendelkezik, az apácák rendíthetetlenül imádkoznak, miközben a zenekarban halljuk, ahogy a guillotine sorra lesújt rájuk.

Fejléckép: Francis Poulenc (forrás: Académie Francis Poulenc)

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

Kapcsolódó

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

1822. december 10-én, Liège-ben született az a komponista, akit elsősorban nem nagy számú művéről, hanem néhány közkedvelt, mégis az emberi lélek mélyére hatoló alkotásáról ismerünk. Élete során volt zongoravirtuóz, orgonista, tanár, saját kora meg nem teljesen értett alkotója – César Franckra emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.
Klasszikus

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Klasszikus hír

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Klasszikus ajánló

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.