Ahogyan mi is beszámoltunk róla, a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án írta ki a Zeneakadémia rektori pályázatát, ám az egyetem szenátusa már a következő napon tiltakozott a jelentkezés feltételei miatt, a kiírás ugyanis igen szűkre szabja a lehetséges pályázók körét. A jelöltnek hanglemezfelvételekkel, illetve klasszikus zenei versenyen elért eredményekkel, valamint zsűrizési tapasztalattal kell rendelkeznie.
Ez kizárja a zeneszerzés, zenetudomány és zenepedagógia területén működő jelentkezőket, valamint a jazz és a népzene művészeit.
A kiírás ellen már tiltakozott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, továbbá zeneszerzők nagy csoportja is.
Az Index birtokába jutott egy újabb levél, amelyben zeneszerzők emelik fel a hangjukat az őket ért diszkrimináció ellen, arra hivatkozva, hogy a Zeneakadémián önálló jazz tanszék is működik, az intézményben pedig számos, magas állami kitüntetéssel rendelkező művész oktat. „Mint bizonyára tudja,
a magyar jazzoktatást a Széchenyi-díjas Gonda János alapította meg 1965-ben, majd 1990 óta a magyar felsőoktatás része, rengeteg kiváló, nemzetközi szinten is jelentős művészt adva zenekultúránknak.
A magyar jazzművészet muzsikusai közül számosan magas állami kitüntetések birtokosaiként tevékenykedtek. Tavaly elhunyt ikonikus zongoristánk, Szakcsi Lakatos Béla a Nemzet Művésze volt, de sorolhatnánk a Kossuth-díjasokat (Pege Aladár, Vukán György, Szabados György, Dés László, Horváth Kornél, Dresch Mihály, Borbély Mihály...), akik e műfaj kiválóságai voltak, vagy ma is aktív alkotók, valamint a Liszt- és Erkel-díjasokat is, akik közül többen az egyetem oktatói gárdáját erősítik” – írják.
Szintén az Index közölte le, hogy a Zeneakadémián Európai Szövetsége (AEC) hírlevelében a budapesti Zeneakadémiára hivatkozik, mint azon intézmények egyikére, amelyeknek autonómiáját veszély fenyegeti az országuk kormánya részéről, és azt írják, figyelemmel követik a magyarországi fejleményeket.
Fejléckép: A Zeneakadémia épülete (fotó/forrás: Rudolf Klein / Zeneakadémia)
hírlevél
