Klasszikus

A Jolly Joker hangszer

2007.06.14. 00:00
Ajánlom
"Amikor azt mondtam Stein úrnak, hogy nagyon szeretnék játszani az orgonáján, mivel az orgona a szenvedélyem, csodálkozva nézett rám. – Maga, a neves Clavierist szeretne egy olyan hangszeren játszani, amelyben nincs semmi finomság, semmi kifejezés, amelyen nem játszható se piano, se forte, amely mindig ugyanúgy szól? – kérdezte. – Számomra ennek semmi jelentősége – feleltem. – A szemem és a fülem számára az orgona lesz mindig is a hangszerek királya."

Talán kevesen vannak, akik azonnal rávágnák, hogy a fenti idézet Wolfgang Amadeus Mozart egyik leveléből származik (1777. október 18.), különösen, hogy Mozarttól egyetlen szóló orgonadarab sem maradt fenn, s feltehetőleg egyet sem írt. Ám a hangszer népszerűségét és jelentőségét mutatja, hogy még egy Mozarthoz hasonlóan kevéssé "orgonás" szerző is így rajonghat érte. Az orgona iránti lelkesedés persze érthető, hiszen nincs még egy hangszer, amely ilyen méretű hangtömeg, ilyen mennyiségű hangszín összpontosítását teszi lehetővé egy kézben. Pontosabban két kézben és két lábban. Hiszen az orgona egyik legfontosabb jellegzetessége, amely ugyancsak egyedülállóvá teszi a hangszerek között, hogy nemcsak lélekben, de testben is egész embert kíván: a játékos valamennyi végtagjának összehangolását.

S talán éppen test és lélek efféle egysége teszi, hogy a klasszikus zenei előadók között mára szinte kizárólag az orgonisták privilégiuma lett az improvizáció, s megfordítva: ritkaságszámba megy az az orgonista, aki a koncertjén nem mutat be rögtönzést. Pedig az orgonarepertoár rendkívül gazdag, vagyis igazán van miből válogatni – a 17. századtól Bachon át, a francia romantika és századforduló orgonazenéin át számos hallatlanul izgalmas 20. századi műig és tovább –, de azt is mondhatnánk, hogy az orgonairodalom végtelen, amennyiben a hangszer szinte bármelyik korszak, bármilyen zenei műfaj, tetszőleges apparátusra írott mű megszólaltatására képes. Szimfonikus zenekari anyag éppoly hitelesen játszható el rajta, mint egy kamaramű, lehet kísérőhangszer egy nagyobb apparátus részeként, vagy állhat szólistaként egy zenekar élén.

És ahogyan Mozart fogalmazott: az orgona nemcsak a fül, hanem a szem számára is a hangszerek királya, hiszen kevés impozánsabb látvány képzelhető el a hatalmas sípok csillogó soránál, díszítse az egy katedrális főhajóját vagy a művészetvallás szakralitását megjelenítő valamely hangversenyterem belsőjét. A Művészetek Palotája új orgonája, amely jellemző módon csak addig kavart vitákat, amíg meg nem szólalt – a puding kiállta az evés próbáját –, már méreteivel is lenyűgözi az embert, s persze ettől nem függetlenül a hangzása is egyedülálló Magyarországon. A 6804 sípból – amelyek közül a legkisebb néhány centiméter, a legnagyobb majdnem tíz méter hosszú – egy egyszerű halandó „csupán” a 92 homlokzati sípot csodálhatja meg a szemével, füllel azonban minden hallható.

Feltéve persze, hogy olyan orgonisták ülnek a játszóasztalhoz, akikben megvan a kreativitás és a bátorság e különleges hangszer felfedezésére és a benne rejlő lehetőségek kiaknázására. Májusban és júniusban a legfiatalabb magyar orgonistageneráció két tagja mutatkozik be a Művészetek Palotájában, mindketten számos versenygyőzelemmel büszkélkedhetnek, s mindketten külföldön élnek és dolgoznak. Kovács Róbert, aki május 7-én ad hangversenyt, a bécsi Zeneakadémián végzett és jelenleg az ausztriai St. Florian-i apátság orgonistája, Karosi Bálint pedig, aki a budapesti Zeneakadémiát nemcsak orgona, hanem klarinét szakon is elvégezte, és mindkét hangszeren különleges virtuozitással játszik, jelenleg az Egyesült Államokban folytatja tanulmányait, június 28-án hallható.

Hogy e sokszínű hangszert méltóképpen vehessék birtokba, mindketten sokszínű műsort állítottak össze számos különlegességgel. Kovács Róbert koncertjének műsorából Franz Schmidt C-dúr toccatája érdemel külön említést, nemcsak azért, mert Kovács már-már Schmidt-specialistának számít, hanem mert az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelesebb, mégis alig ismert szerzőjének nagyságát manapság kezdi felfedezni magának a zenetörténet. Karosi Bálint hangversenyének egyik érdekessége pedig túl egy saját, nagyzenekarra és orgonára írott mű ősbemutatóján Horatio Parker – Charles Ives tanára – 1902-ben írott orgonaversenye lesz (Esz-dúr, op. 55). Egy másik századfordulós és Magyarországon alig ismert szerző művének előadása tehát: egy több mint száz éves mű hiánypótló bemutatója.

(2007. május 7. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest); Kovács Róbert (orgona) koncertje; Schmidt: C-dúr toccata; Franck: Cantabile; Schumann: h-moll kánon; Bach: Kommst du nun, Jesu, vom Himmel herunter, BWV 650; Christ lag in Todesbaden, BWV 4,3; 4,4; Kovács Róbert: Improvizáció; Alain: Litánia; R. Strauss: A johannita rend lovagjainak ünnepi bevonulása; Bruckner: Vonósötös - Adagio; Karg-Elert: Három korál, op. 65; km.: a kibővített Ewald Rézfúvós Kvintett (műv. vez.: Bakó Levente); 2007. június 28. csütörtök, 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest); Karosi Bálint (orgona) koncertje; Bach: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550; Böhm: Freu dich sehr, o meine Seele - korálpartita; Reger: II. d-moll orgonaszonáta, op. 60 - I. tétel (improvizáció); Thalben-Ball: Variációk egy Paganini-témára; Karosi Bálint: Consonances - esszé zenekarra és orgonára (ősbemutató); Parker: Esz-dúr concerto orgonára és zenekarra, op. 55 (magyarországi bemutató); km.: Miskolci Szimfonikus Zenekar; vez.: Kovács László)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény. A hagyományos szombat esti zenés gyertyaúsztatás mellett számtalan, a Duna köré szerveződő játék, táncház, koncert - többek között a Muzsikás, Vujicsics Együttes, Zuboly, Guca Partyzans, Dalabai, Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet - várja a Szentendrére látogatókat.
Klasszikus vicces

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus vagyim holodenko

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.