Klasszikus

„A kamarazenében a legjobbakra van szükség”

Interjú Kelemen Barnabással
2018.06.05. 09:15
Ajánlom
A kamarazene és a zeneoktatás ünnepe az idén harmadik alkalommal megrendezett, július 23-án induló Fesztiválakadémia. Kelemen Barnabással, aki feleségével, Kokas Katalinnal alapította a fesztivált, hegedűművész „ősökről”, az együttzenélés erejéről beszélgettünk.

Fellegi Melinda költeményeire utal az idei Fesztiválakadémia címe: Versek és vonzások. De mi a vonzalomnak az az aspektusa, amely zenészként érdekel titeket?

Fellegi Melinda írásaiban az emberi kapcsolatok által kiváltott érzelmek jelennek meg, de ha elolvassuk például azt a verset, amely Schönberg Megdicsőült éj című művét ihlette, ugyanezt tapasztaljuk. Az emberi létezés alapja a vágyakozás, és ezt érezzük akkor is, ha zenét játsszunk.

Vonzalom az is, amit a kamarazenélés során egymás játéka iránt érez egy muzsikus?

Így van. Mint az elektromosság, úgy cikázik a művészek között egy jó produkció alkalmával. Ezt az elektromosságot a színpadon és tanítás közben is, az akadémia szellemében igyekszünk átadni.

Egy Mahler-idézet a mottótok, amely így szól: „Kezdetben minden kamarazene volt.” Hadd fordítsam meg: úgy tűnik, ma egyre inkább elveszíti a zene a kamarazenei jellegét?

A jegy- és lemezeladás szempontjai miatt a kamarazene egyértelműen háttérbe szorult a klasszikus műfajban. Mahler valószínűleg pár évszázados visszatekintésre gondolt a fenti mondatában, de mehetünk előrébb is az időben. A kisgyermekem nem mond még szavakat, de magyarul gügyög. Hallom a hanglejtésén, a beszéd dallamán. Mielőtt az ősember egyértelmű szavakat mondott volna, a hanglejtéssel kommunikált, és a közös tánc, illetve az együtténeklés volt az első zenei gesztus. A kamarazenélés egy őszinte dolog, magas szinten a legnagyobb öröm forrása, és a legjobbakra van benne szükség – emberileg és zeneileg is.

kk-093256.jpg

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás (Fotó/Forrás: Emmer László)

Különlegesség, hogy a Fesztiválakadémián amatőr felnőttek, civilek is jelentkezhetnek kurzusra. Úgy láttátok, van erre érdeklődés?

Igen, még akkor is, ha a felnőttek létszáma töredék a gyerekekéhez, fiatalokéhoz képest. Nagy örömmel végezzük ezt a missziót, hogy az emberek rájöjjenek, attól, hogy nem lettek professzionális zenészek, nem kell abbahagyniuk a zenélést. Nem csak századokkal ezelőtt, ma is vannak jogászok, orvosok, mérnökök, akik alkalmanként leülnek a hangszerükhöz. Érdekes velük játszani, mert kiderül, hogy a bennük látensen „megérő” zenei időérzék a hangszerük aktív művelése nélkül is, mint a jó bor, alakult, formálódott. A zenei idővel való bánás pedig a stílus, a karakter és a személyes hang kialakításának alapvető eleme.

A Fesztiválakadémián hangsúlyt kap a zenepedagógusok szerepe. Hogy segítitek a munkájukat?

Nyilvános mesterkurzusok akkreditált továbbképzési lehetőségek a magyarországi zeneiskolai tanároknak, és mondani sem kell, hasznosabbak lehetnek, mint egy szóbeli előadás. A Fesztiválakadémia hegedűversenyének zsűritagjai kurzust tartanak a versenyzőknek, és kiválasztanak diákokat, akikkel egyénileg is foglalkozni tudnak. Életre szóló lehet, ha a fiatalok akár csak vonófogásban vagy hegedűtartásban új dolgot tanulnak, főleg, ha későbbi tanárukra találnak. A legfontosabb élmény pedig az, amikor a fesztivál művészei együtt játszanak a diákokkal a matinékoncerteken, amelyekre napokon keresztül próbálnak egy-egy mesterművet.

Egy-egy gesztust akkor megérezni, mikor együtt játszol egy világhírű, tapasztalt művésszel, mérföldkő lehet. Egy hegedű- vagy zongoraóra nem tud akkora ösztönzőerővé válni, mint egy ilyen fellépés, amely viszont visszahat rá. Az óráról órára való készülés nélkül pedig elvesznek ezek a nagy élmények.

A te pályádon kik voltak azok a művészek, akik ilyen erővel hatottak?

Negyven körül ez már kikristályosodik. Az első az édesanyám, aki minden nap gyakorolt velem, és egyszer viccből a csembalóval kísért, kiderült, hogy tele vagyok zenei ötletekkel, fantáziával. Pedig csak „hülyéskedtem”. Anyukám azt mondta, hogy a koncert is ilyen, csak ott „koncentráltan kell hülyéskedni”. Nélküle nem lennék itt, ahol vagyok, a legmélyebb instrukciókat kaptam tőle Bach zenéjétől Bartókig. Nélkülözhetetlen volt az első hegedűtanárom, Baranyai Valéria. Volt, hogy potyogtak a könnyeim, de simogatással és mézes-mázos szavakkal nem lehet mindent elérni. Később Perényi Eszter és Isaac Stern volt a két legfontosabb mesterem. Érdekes, hogy nagyon sokszor hasonló dolgokat mondtak mindketten. Hálás vagyok, hogy jó helyre, jó időben születtem, és ilyen tanáraim lehettek.

Ha végigtekintünk a magyar zenepedagógia utóbbi 150 évén, rossz helyre aligha születhettél volna.

Azt szoktuk mondani a feleségemmel, Kokas Katalinnal, illetve a világ számos pontján kamaratársainkkal, hogy vannak a kamarazenészek, akik a Rados Ferenc-i nyelvezetet beszélik, és vannak akik nem. A legtöbben közvetve vagy közvetetlenül kapcsolatba kerültek az ő zenepedagógiájával, az ő iskolájával. De említhetem Weiner Leót is, aki Kurtág Györgyöt és Radost is tanította, ő már közel van Liszt Ferenchez, Liszt pedig Beethovenhez, Czernyhez, Haydnhoz. Szóval ez egy nagyszerű vonal. Böhm Józsefhez fűződik az első nagy hegedűiskola Magyarországon, akinek a növendékei között voltak Reményi Ede, Joachim József, Auer Lipót és Hubay Jenő. Hubay pedig Szigetit, Székelyt, Arányi Jelly-t, Geyer Stefit, Tarányi Editet, Martzy Johannát, Zathureckyt, Végh Sándort, Varga Tibort tanította. Ezeket a hegedűsöket nem igazán lehet egy kalap alá venni, nem hasonlítanak egymásra, mégis összeköti őket valami.

A Fesztiválakadémia több koncertjének főpróbája nyilvános lesz.

Szinte mindegyik koncerté, mivel a Zeneakadémia orgonájának felújítása miatt nem használhatjuk a Nagytermet. A Solti-terem kiváló a kamarázásra, de jóval kisebb. Egyébként részben a terem mérete inspirált minket arra, hogy ritkábban hallott műveket is előadjunk, köztük Schnittke, Hindemith, Enescu és Poulenc alkotásait.

Akik ismernek minket, tudják, hogy nem adunk elő akármit. Nagyon érdekes ezeknek a ritkán hallott remekműveknek a világa, akik nyitottak, tobzódni fognak.

Ismét fesztivállal várja hallgatóit Kokas Katalin és Kelemen Barnabás

Kapcsolódó

Ismét fesztivállal várja hallgatóit Kokas Katalin és Kelemen Barnabás

A Fesztiválakadémia július 23-29. között várja vendégeit, a programhoz kapcsolódó nemzetközi hegedűverseny pedig a 18 év alatti játékosok jelentkezését április 15-ig. A fesztivál középpontjában idén egy fiatal költőnő verseskötete áll majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Barátom nem volt a sötét nyomor napjaiban” – Izsó Miklós színházi szabadságharcai

Trianon után sok erdélyi magyar művész menekült a román üldöztetések elől az anyaországba. De arra is volt példa, hogy egy magyar állampolgárságú színész-rendező önként vállalta, hogy Kolozsvárott marad és a magyarság szellemi fennmaradásáért küzd. Izsó Miklós nevét mégsem őrzik sem szobrok, sem emléktáblák. Pedig színészpedagógusként olyan nagyságokat adott a magyar színháztörténetnek, mint Kiss Manyi vagy Tompa Pufi.
Színház

Jön az Üvegcipő, az Apák és fiúk, Spiró György Kádár-darabja - Évadot zárt a Katona

Kilenc bemutatóval készül a 2021/2022-es évadra a fővárosi Katona József Színház, amelynek társulata két új taggal bővül ősztől. Az idei szezon utolsó új online előadásaként a Mennyekbe vágtató prolibuszt mutatják be június 22-én.
Színház

Ian McKellen újra Hamletet játszik

A biztonságos távolságtartást figyelembe véve kezdik el játszani Sean Mathias rendezését június 21-én, melynek címszerepét Ian McKellen játssza.
Zenés színház

Figaro3 – Mozart, Rossini, Milhaud operái és a családállítás

Figaro3 címmel különleges színházi élményt ígérő produkciót mutat ben az Opera, Dömötör András rendezésében. A bemutatót június 26-án tartják az Eiffel Műhelyházban, és ezzel párhuzamosan élő közvetítés formájában az Opera Otthonra sorozatban.
Színház

Öt új bemutató lesz idén Gyulán

A Gyulai Várszínházban az elmúlt években láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a saját bemutató előadásokra, még ha többnyire, szükségszerűen, más színházakkal koprodukcióban is hozzák létre azokat. Ráadásul minden évben kortárs magyar szerzők műveiből készült ősbemutatót, sőt ősbemutatókat is tartanak. Idén öt új bemutatóval várják a nézőket, és közülük három lesz ősbemutató.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.