Klasszikus

„A kamarazenében a legjobbakra van szükség”

Interjú Kelemen Barnabással
2018.06.05. 09:15
Ajánlom
A kamarazene és a zeneoktatás ünnepe az idén harmadik alkalommal megrendezett, július 23-án induló Fesztiválakadémia. Kelemen Barnabással, aki feleségével, Kokas Katalinnal alapította a fesztivált, hegedűművész „ősökről”, az együttzenélés erejéről beszélgettünk.

Fellegi Melinda költeményeire utal az idei Fesztiválakadémia címe: Versek és vonzások. De mi a vonzalomnak az az aspektusa, amely zenészként érdekel titeket?

Fellegi Melinda írásaiban az emberi kapcsolatok által kiváltott érzelmek jelennek meg, de ha elolvassuk például azt a verset, amely Schönberg Megdicsőült éj című művét ihlette, ugyanezt tapasztaljuk. Az emberi létezés alapja a vágyakozás, és ezt érezzük akkor is, ha zenét játsszunk.

Vonzalom az is, amit a kamarazenélés során egymás játéka iránt érez egy muzsikus?

Így van. Mint az elektromosság, úgy cikázik a művészek között egy jó produkció alkalmával. Ezt az elektromosságot a színpadon és tanítás közben is, az akadémia szellemében igyekszünk átadni.

Egy Mahler-idézet a mottótok, amely így szól: „Kezdetben minden kamarazene volt.” Hadd fordítsam meg: úgy tűnik, ma egyre inkább elveszíti a zene a kamarazenei jellegét?

A jegy- és lemezeladás szempontjai miatt a kamarazene egyértelműen háttérbe szorult a klasszikus műfajban. Mahler valószínűleg pár évszázados visszatekintésre gondolt a fenti mondatában, de mehetünk előrébb is az időben. A kisgyermekem nem mond még szavakat, de magyarul gügyög. Hallom a hanglejtésén, a beszéd dallamán. Mielőtt az ősember egyértelmű szavakat mondott volna, a hanglejtéssel kommunikált, és a közös tánc, illetve az együtténeklés volt az első zenei gesztus. A kamarazenélés egy őszinte dolog, magas szinten a legnagyobb öröm forrása, és a legjobbakra van benne szükség – emberileg és zeneileg is.

kk-093256.jpg

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás (Fotó/Forrás: Emmer László)

Különlegesség, hogy a Fesztiválakadémián amatőr felnőttek, civilek is jelentkezhetnek kurzusra. Úgy láttátok, van erre érdeklődés?

Igen, még akkor is, ha a felnőttek létszáma töredék a gyerekekéhez, fiatalokéhoz képest. Nagy örömmel végezzük ezt a missziót, hogy az emberek rájöjjenek, attól, hogy nem lettek professzionális zenészek, nem kell abbahagyniuk a zenélést. Nem csak századokkal ezelőtt, ma is vannak jogászok, orvosok, mérnökök, akik alkalmanként leülnek a hangszerükhöz. Érdekes velük játszani, mert kiderül, hogy a bennük látensen „megérő” zenei időérzék a hangszerük aktív művelése nélkül is, mint a jó bor, alakult, formálódott. A zenei idővel való bánás pedig a stílus, a karakter és a személyes hang kialakításának alapvető eleme.

A Fesztiválakadémián hangsúlyt kap a zenepedagógusok szerepe. Hogy segítitek a munkájukat?

Nyilvános mesterkurzusok akkreditált továbbképzési lehetőségek a magyarországi zeneiskolai tanároknak, és mondani sem kell, hasznosabbak lehetnek, mint egy szóbeli előadás. A Fesztiválakadémia hegedűversenyének zsűritagjai kurzust tartanak a versenyzőknek, és kiválasztanak diákokat, akikkel egyénileg is foglalkozni tudnak. Életre szóló lehet, ha a fiatalok akár csak vonófogásban vagy hegedűtartásban új dolgot tanulnak, főleg, ha későbbi tanárukra találnak. A legfontosabb élmény pedig az, amikor a fesztivál művészei együtt játszanak a diákokkal a matinékoncerteken, amelyekre napokon keresztül próbálnak egy-egy mesterművet.

Egy-egy gesztust akkor megérezni, mikor együtt játszol egy világhírű, tapasztalt művésszel, mérföldkő lehet. Egy hegedű- vagy zongoraóra nem tud akkora ösztönzőerővé válni, mint egy ilyen fellépés, amely viszont visszahat rá. Az óráról órára való készülés nélkül pedig elvesznek ezek a nagy élmények.

A te pályádon kik voltak azok a művészek, akik ilyen erővel hatottak?

Negyven körül ez már kikristályosodik. Az első az édesanyám, aki minden nap gyakorolt velem, és egyszer viccből a csembalóval kísért, kiderült, hogy tele vagyok zenei ötletekkel, fantáziával. Pedig csak „hülyéskedtem”. Anyukám azt mondta, hogy a koncert is ilyen, csak ott „koncentráltan kell hülyéskedni”. Nélküle nem lennék itt, ahol vagyok, a legmélyebb instrukciókat kaptam tőle Bach zenéjétől Bartókig. Nélkülözhetetlen volt az első hegedűtanárom, Baranyai Valéria. Volt, hogy potyogtak a könnyeim, de simogatással és mézes-mázos szavakkal nem lehet mindent elérni. Később Perényi Eszter és Isaac Stern volt a két legfontosabb mesterem. Érdekes, hogy nagyon sokszor hasonló dolgokat mondtak mindketten. Hálás vagyok, hogy jó helyre, jó időben születtem, és ilyen tanáraim lehettek.

Ha végigtekintünk a magyar zenepedagógia utóbbi 150 évén, rossz helyre aligha születhettél volna.

Azt szoktuk mondani a feleségemmel, Kokas Katalinnal, illetve a világ számos pontján kamaratársainkkal, hogy vannak a kamarazenészek, akik a Rados Ferenc-i nyelvezetet beszélik, és vannak akik nem. A legtöbben közvetve vagy közvetetlenül kapcsolatba kerültek az ő zenepedagógiájával, az ő iskolájával. De említhetem Weiner Leót is, aki Kurtág Györgyöt és Radost is tanította, ő már közel van Liszt Ferenchez, Liszt pedig Beethovenhez, Czernyhez, Haydnhoz. Szóval ez egy nagyszerű vonal. Böhm Józsefhez fűződik az első nagy hegedűiskola Magyarországon, akinek a növendékei között voltak Reményi Ede, Joachim József, Auer Lipót és Hubay Jenő. Hubay pedig Szigetit, Székelyt, Arányi Jelly-t, Geyer Stefit, Tarányi Editet, Martzy Johannát, Zathureckyt, Végh Sándort, Varga Tibort tanította. Ezeket a hegedűsöket nem igazán lehet egy kalap alá venni, nem hasonlítanak egymásra, mégis összeköti őket valami.

A Fesztiválakadémia több koncertjének főpróbája nyilvános lesz.

Szinte mindegyik koncerté, mivel a Zeneakadémia orgonájának felújítása miatt nem használhatjuk a Nagytermet. A Solti-terem kiváló a kamarázásra, de jóval kisebb. Egyébként részben a terem mérete inspirált minket arra, hogy ritkábban hallott műveket is előadjunk, köztük Schnittke, Hindemith, Enescu és Poulenc alkotásait.

Akik ismernek minket, tudják, hogy nem adunk elő akármit. Nagyon érdekes ezeknek a ritkán hallott remekműveknek a világa, akik nyitottak, tobzódni fognak.

Ismét fesztivállal várja hallgatóit Kokas Katalin és Kelemen Barnabás

Kapcsolódó

Ismét fesztivállal várja hallgatóit Kokas Katalin és Kelemen Barnabás

A Fesztiválakadémia július 23-29. között várja vendégeit, a programhoz kapcsolódó nemzetközi hegedűverseny pedig a 18 év alatti játékosok jelentkezését április 15-ig. A fesztivál középpontjában idén egy fiatal költőnő verseskötete áll majd.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Zenés színház

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Klasszikus interjú

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.