Klasszikus

A karmester nem lehet zsarnok

Interjú Leonidasz Kavakosszal
2019.05.30. 14:15
Ajánlom
Virtuóz hegedűsként ismeri a világ, akinek a skálázását is érdemes elhallgatni, de majd' húsz éve vezényel is Leonidasz Kavakosz, aki a következő napokban három alkalommal áll a Budapesti Fesztiválzenekar élére.

„Zenész vagyok” – szögezi le rögtön a görög művész, aki - habár több mint harmincöt éve hegedül, karmesteri karrierje viszont jóval később kezdődött - nem tesz különbséget a két szerepkör között. „Azért éreztem úgy, hogy vezényelnem kell, mert a zenekari repertoár jóval hatalmasabb, mint a hegedűé. Vonz a zenekarban, hogy emberekkel kell közösen dolgozni a hangzás kialakításában.”

Leonidasz Kavakosz másodszor áll karmesteri pulpitusra hazánkban, május 31-én és június 1-2-án a Budapesti Fesztiválzenekar meghívására dirigálja az együttest. Mendelssohn Hebridák-nyitánya, Schumann Csellóversenye és Csajkovszkij VI. (Patetikus) szimfóniája kerül műsorra.

A zenekar csodálatos hangszer, és olyan színekre képes, amikről egy hangszeres művész egyedül nem is álmodhat.

Az interjú előtt meghallgatom a Fesztiválzenekar egyik délutáni próbáját, a szimfónián és a nyitányon dolgoznak. Amikor Leonidasz Kavakosz kezébe veszi a hegedűt – nem a sajátját, Major Tamás koncertmesterét kéri kölcsön –, hogy megmutasson egy-egy frázist, a zenekar lábdobogással, tapssal jelzi lelkesedését. A tisztelet kölcsönös, Kavakosz nem a zsarnoki karmester fajtájából való.

LeonidasKavakos_creditMarcoBorggreve8-141117.jpg

Leonidasz Kavakosz (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

„Minden zenésszel emberként, tisztelettel kell bánni egy karmesternek. A kreatív folyamat csak így lehet teljes. Sok olyan karmester van, akik azt mondják: én utasítok, te játszol. Részemről az ilyen attitűdöt szörnyűnek tartom. Nem csak szörnyűnek – olcsónak. A színpad a fényesség helye, ahol évszázadokat túlélt, ma is érvényes zene hangzik el. Olyan zene, ami az embereket mély érzésekre, mély szeretetre ösztönzi.

Hogyan mutathatná meg egy karmester máshogy a tekintélyét, mint a zene ismerete által?”

Kavakosz szerint a tekintélyelvű zsarnoki karmesterek egy pillanat alatt elszégyellnék magukat, ha a zeneszerző belépne az ajtón próba közben. „Mindig a zenét szeretném magam elé helyezni, és akkor nincsen szükség az én tekintélyemre. A zene megváltoztatja az életünket, spirituális élményként felemeli a lelkünket. A klasszikus zenében pedig ott van a múlt és a jövő is: vegyük csak a Patetikus-szimfóniát. Csajkovszkij zenéje több mint százhúsz éve keletkezett, de százhúsz év múlva is velünk lesz.”

LeonidasKavakos_creditMarcoBorggreve15-130643.jpg

Leonidasz Kavakosz (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

„A szakma egyik nagy problémája, hogy praktikusak akarunk lenni. De hadd kérdezzem meg, Csajkovszkij szimfóniája praktikus? Akkor miért akarnék róla így beszélni? A zene költészet szavak nélkül, miért ne beszéljek a próbákon költőien róla? Arra tanítanak az iskolákban, hogy ne beszéljünk költőien, ne gondolkodjunk költőien. Nincsen időnk rá. Arra van időnk, hogy munkába menjünk, vásároljunk, a mindennapi feladatainkat végezzük. Mi, zenészek, szerencsések vagyunk, mert a munkánk több ennél.”

Kavakosz hegedűsként többek között Paganini műveit játszva ismertette meg magát a világgal, mégis gyakran felszólal az üres virtuozitás ellen. Ugyan keveset tanít – mesterkurzusokat tart, többre nem lenne ideje –, mégis határozottan állítja, hogy sok diák nem a zenét akarja megközelíteni, hanem a zenét akarja közelebb rántani magához. „De nem húzhatod magadhoz a zenét, ahogy a csillagot sem veheti le az égről a csillagász. Neked kell közel menni hozzá!” Úgy véli, technikás zenészből rengeteg van, de a muzsika spirituális aspektusára nem tanítja meg őket senki. A zeneipar tizennégy-tizenhat évesen felkarol tehetségeket, aztán eldobja őket, mint a rongyot.

Ez egy kannibál rendszer.

Leonidasz Kavakosz most ötvenegy éves. „Az a csodálatos, hogy minél többet tanul az ember, minél több tapasztalatot szed össze, annál nagyobb kérdésekbe botlik.” Őt ezek a kérdések tartják fiatalon. „A csillagok is megszületnek és kihunynak, ahogy mi is. Amikor elérkezik az ember az élet végére, bele kell nyugodnunk, hogy mennyi mindent nem tudunk.” És mi van a fiatalokkal? „Ők még azt hiszik, hogy egészben megehetik a világot. És ez így van rendjén.”

Számos alkalommal játszott szólistaként a Budapesti Fesztiválzenekarral, Kavakosz az együttest régi ismerősként üdvözli.

„A Fesztiválzenekar az egyik legélénkebb, legvarázslatosabb zenekar, akiket ismerek.

Sugárzik belőlük a zene szeretete, így jönnek a próbára, így jönnek a koncertre.” És természetesen a városban is jól érzi magát. „Budapest különleges hely az életemben.”

LeonidasKavakos_creditMarcoBorggreve28-130644.jpg

Leonidasz Kavakosz (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Kavakosz különösen lelkes, amikor Rados Ferenc zongoraművész kerül szóba. „Évekig játszottam vele. Hogy fejezhetném ki az ő szerepét az életemben? Utálná, ha hallaná, hogy ezt mondom, de ő az ideálom, ha ő nem lenne, talán a pálcát sem vettem volna kezembe.” Elmeséli, hogy a kilencvenes években kéthetente járt Budapestre. „Tőle tanultam meg, mit jelent a zene iránti elköteleződés. Sose felejtem el, Bartók II. szonátáját játszottuk, és volt egy rész, amivel nem jutott dűlőre. Minden reggel másfél órával korábban ott volt a próbán, és ezt a szakaszt gyakorolta. Ki csinál még ilyet nyolcvan évesen?”

Leonidasz Kavakosz május 31-én és június 1-2-án lép fel a Zeneakadémián a Budapesti Fesztiválzenekarral. A koncertek szólistája Gautier Capuçon (cselló). A jegyek már elfogytak, de a június 1-i koncertet élőben követheti ITT.

Belgiumtól Olaszországig mindenütt imádták a Fesztiválzenekar humorát

Kapcsolódó

Belgiumtól Olaszországig mindenütt imádták a Fesztiválzenekar humorát

Európia turnéjuk során a közönség és a kritika is lelkesen fogadta Fischerék formabontó koncertjeit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.