Hogyan lettél zeneszerző?

Kiskorom óta érdekelt a zeneszerzés, bár inkább csak afféle játéknak tekintettem a dolgot. Általános iskola hatodik osztályban kezdett el komolyabban érdekelni a komponálás. Az első jelentősebb siker számomra a 2013-as Sugár Rezső Zeneszerzőverseny volt ahol 1. helyezést értem el. Akkor fogant meg bennem a határozottan, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Azóta több kisebb-nagyobb hullámvölgyön vagyok túl, eddig mindig sikerült valamilyen örömöt találni a szakmában, amiért érdemes folytatni.

Milyen stílusok, zeneszerzők hatottak a zeneszerzői hangodra?

Bartók és Ligeti zenéje mellett az északi és angol zeneszerzők zenei világa hatott rám legjelentősebben, mások mellett Thomas Adès, Mark Simpson, Anders Hillborg.

Hogyan törhet be egy fiatal kortárs zeneszerző a nyilvánosságba?

Ma ez úgy gondolom egy különösen nehéz feladat, mivel szinte bármit ír le az ember, rögtön hasonlítgatni próbálják már meglévő zenékhez, korábbi szerzőkhöz. Az ember már csak így működik, próbál mindent bekategorizálni. Ha valaki napjainkban szeretne a kánon részévé válni, fontos, hogy megtalálja a jó arányt a kortárs hangzás és az érthetőség között, legyen figyelemmel a közönség igényeire, de közben ne váljék szolgájává a mai zenei divatoknak. És nem utolsósorban nagyon sok munka és jókora adag szerencse is kell hozzá.

Milyen terveid vannak? Van-e olyan téma, zenei probléma, amivel mindenképpen szeretnél foglalkozni zeneszerzőként?

Nagyon érdekel a Kárpát-medencei népek népzenéje, ez elsődleges ihletforrás is számomra. Jó volna meghonosítani kifejezetten népi hangszereket a mai 21. századi szóló- és kamarairodalomban. Ezek mellett a magyar egyházzene, a valódi, szakrális tartalommal bíró egyházzene kibontakoztatása és újragondolása az amit célul tűztem ki magamnak az elkövetkező tíz-húsz évre.

Kapcsolódó

Magyar zeneszerző nyerte az idei Bartók Világversenyt

Dobos Dániel Drumul Dracului című műve érdemelte ki az I. helyezést a Bartók Világverseny és Fesztivál zeneszerzői fordulójában