Klasszikus

A kastély neszei

2004.07.24. 00:00
Ajánlom
Ahogy tetszik - Czoma László igazgatóval a keszthelyi helikon kastélymúzeumban Folytatódó sorozatunkban kifürkésztük a Puskás stadion, a fővárosi Operaház, az azóta már bezárt Ügető, a Vidám Park, a Gellért Szálló titkait. Ezúttal a keszthelyi Festetics-kastélyban jártunk.

– Minden kastélynak megvannak a különös neszei. Régebben, amikor még nem volt őrség, és időnként én ellenőriztem a termeket, sokat sétáltam esténként a Festeticsek egykori szobáiban – kezdi Czoma László, a kastély igazgatója. Egy idő után nyomasztóvá vált a jelenlét. A különös zajok felerősödtek, pattant egyet a parketta, a huzat becsapott hirtelen egy másik ajtót, a parkban lévő hatalmas fák koronáinak árnyai bevetődtek a kastélyba, érdekes alakzatokat formálva. A 90-es évek elején egy nálunk vendégeskedő brit diplomata megkérdezte tőlem, hogy vannak-e kísértetek a kastélyban. Tréfásan visszakérdeztem: milyet óhajt, szocialistát vagy kapitalistát? Mindenesetre még ma is különös érzés kerít hatalmába, ha ezekre az árnyakra és zajokra gondolok.

A kastélyok különös titkainak tudói még a falakba ágyazott tapétaajtók. Visszaemlékezések, naplók bizonyítják, hogy ezeket az ajtókat akkor használták, ha "titkos útra" indult valamelyik kastélylakó. Sokszor a családtagok számára is ellenőrizhetetlenné vált a hozzátartozó útja, ha ezeket az ajtókat használta. Ezeken keresztül el lehetett tűnni, és feltehetőleg a személyzet is ezeket használta, ha például a főurak beszélgetését ki akarta hallgatni. A kastély lelkének számító százezer kötetes könyvtár 1799–1801 között Festetics György megrendelésére épült. A karzatra a Kerbl János helyi asztalosmester által tervezett és épített különleges "fadobozba rejtett" csigalépcsőn megyünk fel. A kastélyban 1745-ben is volt már könyvesház, melynek gyűjteménye főleg ökonómiai, politikai és teológiai munkákat tartalmazott. Alkalmi idegenvezetőnk Vörösmartyt idézi, miközben álmélkodunk a gazdag anyagon és berendezésen: ment-e előbbre a könyvek által a világ? És hamar meg is válaszolja a kérdést.

– Jól nyomon követhető, hogy igen. A könyvtárnak nagy szerepe van abban, hogy a kastély tulajdonosai folyamatosan növelni tudták birtokaikat. Segített abban is, hogy megalakítsák az ország és Európa első mezőgazdasági felsőoktatási intézményét, a Georgikont.

A többi uradalommal szemben is előnyt jelentett a korabeli könyvtár korszerű agrár szakirodalma. A páratlan gyűjteménynek nagy szerencséje volt a második világháborút követően, 1944-ben. Keszthely akkori városparancsnokát a Festetics-család által korábban alkalmazott tudós könyvtáros, Klempa Károly köszöntötte, aki egyébként később megyés püspök lett. A francia köszöntésre a városparancsnok franciául, a latinra latinul válaszolt, és később ő falaztatta el a könyvtárat, ami a gyűjtemény megmenekülését jelentette. Így maradt meg a kiskönyvtár, a nagykönyvtár és a hozzá csatlakozó három terem, ide zsúfolták be a bútorok egy részét és a porcelánokat is. Utóbb kiderült, hogy a parancsnok civilben történelem-francia-latin szakos tanár volt, és tudatában volt annak, hogy milyen kincset őrizhet meg az utókornak.

Egy szerencsés könyvtár

A könyvtár gyűjteménye 33 szakcsoportba sorolható, ezt 1802-ben határozták meg a tudományok akkori ismeretei alapján. A kötetek számát a XVIII. századtól kezdve egészen 1944-ig folyamatosan bővítették. Könyvügynököket fogadtak, egyikük által került Magyarországra például a XVI. században készült híres Elzevir-sorozat, amely a világ addig ismert országait mutatja be. Belelapozunk egy 1739-ből származó, nagy reprezentatív albumba, amely az emberi test anatómiáját részletezi. Rábukkanunk egy másik ismeretterjesztő kötetre is, ez 1820-ban készült, és többek között virágokkal és lepkékkel foglalkozik. De van itt botanikai leírás szintén a XIX. század elejéről, és sorolhatnánk hosszasan a ritkaságokat. Egy ideig nem is tudunk szabadulni a könyvtárszobából, szinte fogva tartanak a kötetek. Egyébként a könyvtárat ma is használják, kutatási lehetőséget biztosítva az érdeklődő szakembereknek. Általában mielőtt az igazgató kiadja az engedélyt, személyesen kifaggatja a kérelmezőt. Megismerkedünk Hargitainé Vári Évával, a könyvtár megbízott vezetőjével, aki készségesen tájékoztat: az idén eddig 103 kutató dolgozott a kastélyban. Németországból, Franciaországból, Bostonból, Ausztriából is érkeztek hivatásos kíváncsiskodók. Hogyan takarítják a könyveket? – kérdezem. Kiderül: két munkatársnak kizárólag az a feladata, hogy portalanítsa a könyveket. Kétévente pedig pasztázzák a ritkaságokat, ami azt jelenti, hogy a kötetek bőrkötéseit egy különleges szerrel bekenik.

– Agrártörténetet tanítok a helyi egyetemen – jegyzi meg Czoma László –, és a könyvtárnak ebben a részében lévő, gazdálkodással, számításokkal foglalkozó köteteket mindig megmutatom a hallgatóknak. Van például egy nagyon érdekes könyv, ez a kedvencem: 1797-ben jelent meg, és a méhekről szól.
Sétánk alatt szinte állandóan zongoraszót hallunk. Éppen Szabó Orsolya tart mesterkurzust hét-nyolc külföldi és magyar tanítványának. A művésznő az eredetileg ebédlőnek használt elegáns koncertteremben, ahol rendszeresen tartanak hangversenyeket, szenvedélyesen, angolul instruálja egyik növendékét. Van idő az elmélyülésre, és valószínűleg a patinás környezet is inspirálja a munkát. Czoma László elmondása szerint évente mintegy tíz mesterkurzust rendeznek a kastélyban, és vannak rendszeresen visszatérő résztvevők is. A kurzus hallgatói aztán egy gálahangversenyen mutatják be tudásukat.

A keszthelyi kastélyt mindig szívesen látogatták politikusok. Czoma László felidézi, hogy a hetvenes, nyolcvanas években, ha arra jártak, akkor nem hagyták ki a kastélyvizitet az akkori politikai élet vezető személyiségei. De főúri, sőt királyi vendégek is gyakran megfordulnak Czoma László "birodalmában". Legutóbb a belga királyi pár járt a kastélyban, sőt a kifejezetten ilyen alkalmakra kialakított királyi lakosztályban éjszakáztak. Az igazgató kinyittatja a lakosztály ajtaját, ide a közönséges látogató nem léphet be. Kissé rideg, de elegáns szobabelsőbe jutunk. A szoba legfőbb éke a baldachinos ágy, a mellékhelyiségek egy európai patinás szállodáéra hasonlítanak, jellemző a drága anyagok használata, de az otthonosság és a kényelmesség nem a legfőbb ismertetőjegye a berendezésnek. A lakosztály része az őrségnek fenntartott kisebb szoba és az ahhoz kapcsolódó helyiségek. Hiába, egy királyi pár még itt sem alhat nyugodtan. Ha nincs vendége a lakosztálynak, akkor éjszakánként harmincezer forintért bárki bérbe veheti. Kedvet kapunk a "titkos területekre". Óriási kulcsok kerülnek elő. Nyílik a pinceajtó. A pince nagy része alkalmi raktárként funkcionál. Van itt minden a leselejtezett ablakkerettől a festékekig. A boltíves helyiségeket a mai arculattervezők is megirigyelnék, hiszen ezek a formák újra divatosak. Az igazgató sem szeretné, ha sokáig raktár maradna a pince, és merész terveiben hamarosan borokat mérnének a hűs falak között. A pincéből a padlásra igyekszünk. A teremőrök irigykedve tekingetnek felénk. – Mi a padláson még soha nem voltunk – mondják. Egyszer önöknek is szervezek egy hasonló túrát – nyugtat meg mindenkit Czoma László. A padláson, ellentétben a pincével, kifejezetten rendezett körülmények fogadnak bennünket. Az eredeti tető a XIX. század második felében elpusztult, ezért újra kellett építeni, később a nyolcvanas években rekonstrukción esett át. Ekkor a szerkezetét bekenték égéskésleltetőkkel, ezért ha tűz üt ki, pár perccel később fog lángot. Nem vetették el teljesen azt az ötletet sem, hogy a tetőtérben szobákat alakítanak ki, de egyelőre a szellőzést biztosító óriási csövek és pótpalák sora uralja a teret.

Parklesen a toronyban

Egyre követelődzőbbek leszünk. Irány a kastély tornya! Egy biztonsági őr is velünk tart. A kastélyt a nyolcvanas évek közepétől védi hivatásos őrség. Szűk csigalépcső vezet a toronyba. Először számolom a lépcsőket, aztán felhagyok vele, és már csak az egyensúly megtartására törekszem. – Nekünk sokszor fel kell ide jönnünk, már megszoktuk a járást – mondja kísérőnk. Kalauzunk a fentről jól tanulmányozható kastélyparkot mutatja.

– A park eredetileg harmincöt hektáros volt, aztán húsz hektárra betelepült a honvédség, ott felhúztak ötvenkét épületet. Néhány éve visszakaptuk az egész területet. Az említett épületekből ötvenet mára lebontottak. Ma tízhektárnyi látogatható a kertből. Úgy néz ki, mint egy angol vagy francia park. Eredetileg egy angol kerttervező, Henry Ernest Millner álmodta meg 1885-ben, mi az ő tervei alapján állítottuk helyre. A maradék 25 hektárnyi terület felújítására jelenleg különböző uniós forrásokra pályázunk. A tervekben mesterséges tavak, sövénylabirintus, patakok, hidak, szobrok és szökőkutak kialakítása szerepel.

Lovardából hintómúzeum

A parkban mutatóban már meglévő mesterséges tavat és vízesést érintve érkezünk meg az igazgató legújabb büszkeségéhez, az idén januárban átadott, felújított lovardához. A Festetics Tasziló által építtetett, sokáig leromlott állapotban lévő lovardát a kastély 1883-tól 1887-ig tartó bővítésével hozták létre, eredetileg a kastély istálló és kocsiháza volt. A felújítás csaknem tíz évvel ezelőtt kezdődött, kivásárolták a lovarda épületében és közelében lévő szükséglakásokat, az utóbbiakat el is bontották. A felújítás költsége elérte a félmilliárd forintot, felét a Kincstári Vagyoni Igazgatóság fedezte, a többit a kastély a saját bevételeiből állta. Az igazgató gondolt egy merészet; legyen a lovardából hintómúzeum…

– Felhívott egy úr Ausztriából, és azt mondta: előtte van egy bécsi újság, abban egy nagyon romos épület fotója és az én portrém. A hozzá kapcsolódó cikkben olvasta, hogy hintómúzeumot szeretnék kialakítani. Megkérdezte, hogy hintóm van-e egyáltalán? Meglepetésemben beismertem, hogy az bizony nincs. Neki meg van, és éppen eladó – vágta rá azonnal. Később kiderült, hogy az úr Werner Guster, akinek a nagyapja a bécsi lovasiskola utolsó parancsnoka volt, és ő kezdte el gyűjteni többek között a Habsburg-ház tagjainak az egykori hintóit. Szerencsére jelentősen engedett az eredeti árból, és sikerült megegyeznünk. Jelenleg a hintómúzeumban harminc lóvontatású eszköz látható, ebből négy szánkó, de szeretnénk a tárlat anyagát ötvenre növelni. Parádon, a Budapesti Közlekedési Múzeumban és a nyírségi kocsimúzeumban van ugyan néhány hintó, de hasonló gyűjtemény, mint ez, Magyarországon jelenleg nincs. Kiállítottuk többek közt Ferenc Ferdinánd trónörökös sétakocsiját, Rudolf trónörökös és Mária Valéria eredeti hintóját. A gyűjtemény értéke megközelíti a 400-500 millió forintot. A kedvencem egy Habsburg-házból való főhercegi hintó – mutat rá az egyik elegáns kocsira. A hátulján annak idején a hercegi kocsi személyzete számára is kialakítottak két állóhelyet. – Ha legközelebb jönnek, már készen lesznek a legszebb darabokról készült másolatok. És ezekkel kocsikázunk ki a parkba – osztja meg velünk legújabb álmait.

Este még a kastély presszójának teraszán üldögélünk egy kicsit. Kezdődik az éjszakai tárlatlátogatás. Az egyik teremőr XIX. századi ruhába öltözötten üdvözöl bennünket. – Igazgató úr! Indul a hetente háromszor szokásos nyári éjszakai túra: fél tízkor a magyar nyelvű vezetés, tízkor a német, fél tizenegykor pedig az angol. Hiába, be kell hoznunk a látogatókat. Ha már az idén ilyen a nyár – fejezi be, és máris sarkon fordul.

Búcsúzáskor még visszanézünk a gyönyörűen kivilágított kastélyra. Vajon mit szólnak az éjszakai látogatók a ház neszeihez? – találgatjuk. Csak nehogy szembetalálkozzanak egy kísértettel.

A kalauz

„Egy jó kastélyban kell könyvtár, bútor, trófea, szőttes és fegyver” – vallja Czoma László (59), aki éppen húsz éve egy kastély ura, vagyis 1984-ben nevezték ki a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum élére. Magyar–történelem szakos diplomáját az ELTE-n szerezte. Mielőtt múzeumigazgató lett, dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztőként is. 1986-tól 1994-ig független színekben parlamenti képviselő volt. – Belefáradtam, mindent a pártok uralnak, én ebben nem akartam részt venni – jegyzi meg. Igazgatóként mániája, hogy egy működő kastélyt kíván vezetni. A ház minden zugát hasznosítani akarja. Szeret előre menekülni. A keszthelyi Helikon Kastélymúzeum volt az első múzeum, amely 1996-ban közhasznú társasággá alakult. Czoma szinte minden percét ma is a kastélyban tölti. Ezt szó szerint lehet venni, hiszen itt van a szolgálati lakása. Egy kastély ura és legfőbb szolgálója egyszerre.

Kastélytörténet

A keszthelyi Festetics-kastély alapjait egy, feltehetően a reneszánsz idején épült vadászkastély adta, melyet a török korban megerősítettek. 1745-ben épültek meg a mai múzeum fő funkcionális részei, aztán 1799 és 1801 között bővítették ki. 1883 és 1887 között nyerte el jelenlegi alakját. Az épületet hét generáció lakta. Közülük a leghíresebb a könyvtáralapító Festetics György volt, aki 1797-ben bocsátotta vízre a Balaton első vitorlását. Fia, László a magyar nagyüzemi juhtenyésztés elindítója. A földszinti részben lehetett a konyha és a személyzet szobái. Bár alapvetően nem építették át, mégis sok minden érte ezt a kastélyt, ami egy műemlék épületnek árthat. 1945 után volt benne kórház, a park egy részében pedig a honvédség. A nyolcvanas években könyvtár és a zeneiskola kapott itt helyet. Később ezek kiköltöztek. Tavaly csaknem kétszázezer fizető látogató járt az épületben.

Figaro házassága az ősfák alatt

Szombat este mutatják be a parkban Beaumarchais Figaro házasságát. A keszthelyi nyári színházat négy évvel ezelőtt indította el Puskás Tamás és Básti Juli. A park ősfái alatt állítják fel a mobil színpadot és az ötszáz fős nézőtéri lelátót. A produkciót a Vidám Színpad társulata játssza tíz alkalommal, Puskás Tamás és Méhes László rendezésében. A címszerepet Magyar Attila alakítja, partnerei: Gidró Kati, Létay Dóra és Varga Zoltán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hollywood

Gustavo Dudamel csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán

Ráadásul John Williams azt mondta rá, hogy egy géniusz.
Klasszikus galéria

Ismerd meg a fényképészt, aki utánozhatatlan fotókat készít klasszikus zenészekről

Vízben ázó cselló, fegyverként használt fagottok, a térben eltévedt vonósnégyes. Nikolaj Lund fotóművészete minden, csak nem unalmas.
Klasszikus hír

Ők kaptak KÓTA-díjat idén

Erdei Péter, Szabó Dénes és Fekete Gyula is KÓTA-díjat kapott. Mutatjuk a teljes listát!
Klasszikus hír

Lajtha-díjjal tüntették ki Balog József zongoraművészt

Balog József zongoraművész vehette át a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának díját a magyar kultúra napján Budapesten, a Bartók Rádió Lajtha-emlékkoncertjén.
Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.