Klasszikus

„A két világ mindig is párhuzamosan volt jelen az életemben” – interjú Vashegyi Györggyel

2023.04.27. 11:20
Megosztom
A Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György három évtizede kulcsfigurája a magyarországi régizenejátszásnak: karmester, kórusvezető, hangszeres előadó, kutató, pedagógus, a Haydneum művészeti vezetője. A zenekar századik születésnapja alkalmából új feladatköre sajátosságairól és terveiről nyilatkozott.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Mennyiben jelent új fejezetet az Ön pályáján egy modern hangszereken játszó, nagy szimfonikus zenekar irányítása?

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus mellett közel harminc éve rendszeresen dirigálok „modern” együtteseket is, többszáz opera-előadást vezényeltem a Magyar Állami Operaházban. Ugyanakkor napról napra dolgozni egy olyan nagyszerű zenekarral, mint a Nemzeti Filharmonikusok, óriási öröm: náluk egyébként vendégkarmesterként 2000-ben mutatkoztam be, tehát a mi közös történetünk is már közel negyedszázada tart. Teljesen új nekem azonban a főzeneigazgatói munkakör, egy főállású modern szimfonikus zenekar és oratóriumkórus teljes művészeti vezetésének ellátása: olyan kihívás, amely minden korábbitól eltér.

VashegyiGyorgyMNF_fotoCsibiSzilvia9-104823.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Milyen az Ön próbamódszere? Kocsis Zoltán tudós muzsikus volt, Ön is az. Szívesen szól-e a próbákon a művek történeti, esztétikai hátteréről?

Pragmatikus vagyok: a próbamódszert mindig az adott műsorhoz kell igazítani. Ha nyitány, versenymű és szimfónia a program, másfajta időbeosztás optimális, mint ha operát szólaltatunk meg koncertszerűen. A próbarend összeállításán majdnem annyi múlik, mint magukon a próbákon. Ami a magyarázatokat illeti:

az emberek nem gépek, a muzsikus szerintem akkor végzi jól a dolgát, ha tudja és érti is, miért kell úgy játszania valamit, ahogy kérik tőle.

Fontosak az egyszerű és világos instrukciók, ugyanakkor a kultúrtörténeti és zenetörténeti háttér megvilágítása sokszor létfontosságú segítséget nyújthat a helyes előadásmódhoz.

Mit szeretne megtartani a Nemzeti Filharmonikusok műsorpolitikájából, és min módosítana?

Az én jelenlegi karmesteri repertoárom talán fele „vihető át” a hatalmas repertoárt birtokló Nemzeti Filharmonikusokhoz, sok olyan mű lesz, amelyet eddig nem, vagy csak ritkán vezényeltem. Ezenkívül akadnak majd bőven olyan darabok is, amelyek mind a zenekarnak, mind számomra újak lesznek: törekedni fogunk kevéssé ismert, ám jelentős alkotások bemutatására.

Fontos, hogy rendszeresen játsszunk Beethoven előtti bécsi klasszikus zenét, olyan létszámmal, amely nagyjából a megszokott szimfonikus zenekari méret felének felel meg.

Amikor a felkérést megkaptam, a 2022/23-as évadterv készen volt, 2023/24 kialakításakor már elkezdtünk új irányokat is kijelölni – ilyen például az operabérletünk. Most 2024/2025-ön dolgozunk: az az évad fog legtöbbet megmutatni az én elképzeléseimből.

Készül-e barokk zenét vezényelni az NFZ élén?

A 2023/24-es évadban játszunk Bach-kantátákat, későbbre Rameau-terveim is vannak, de úgy vélem, a modern szimfonikus zenekarok és a 18. századi zene legszerencsésebb találkozási pontja Haydn és Mozart – ők kínálják a zenekarépítés legjobb terepét, az a két zeneszerző, akiknek keze alatt a mai értelemben vett szimfonikus zenekar megszületett. Mindazonáltal úgy érzem, az NFZ repertoárjának törzsét továbbra is a 19. századi romantikus műveknek, valamint a 20-21. század időtálló értékeinek kell alkotniuk.

VashegyiGyorgyMNF_fotoCsibiSzilvia-104826.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Már Kocsis munkájában is fontos célkitűzés volt az opera – elég, ha a Richard Strauss-produkciókra utalunk.

Sajnos nem volt alkalmam Kocsis Zoltánnal operákról beszélgetni, de úgy hiszem, van hasonlóság az ő gondolkodásmódja és az enyém között.

Az operajátszás által olyan zenekari erényeket lehet elsajátítani, mint az éneklő játékmódot és a rugalmas alkalmazkodást,

talán emiatt is érzem a Bécsi Filharmonikusokat a világ egyik legjobbjának. Különösen kedves számomra a francia romantikus operarepertoár, ezt mindenképpen szeretném közel hozni az együtteshez: többek közt David, Massenet, Lalo és Thomas műveinek műsorra tűzésével.

Milyen intenzitású kapcsolatot tart ideálisnak zenekar és főzeneigazgató között?

Sokfajta modell működik a világban: a nemzetközi sztár-karmesterek például kevés időt töltenek „saját” zenekarukkal. Én más vagyok: munkámat főként Magyarországon végzem, némi nemzetközi ismertséget jórészt lemezfelvételeimnek köszönhetek. 2023/24-től – amikor véget ér MMA-elnöki megbízatásom – a jelenleginél sokkal aktívabb leszek az NFZ-vel, 2024/25-től már a nemzetközi turnékon is elsősorban én fogom vezényelni az együttest.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vashegyi György (fotó/forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A SzíDoSz szerint a Magyar Teátrumi Társaságnak saját tagszervezeteinél kellene bizonyítania az abúzus elleni fellépést

A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) a közösségi médiában jelezte: üdvözli a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) legújabb kezdeményezését, ugyanakkor szerintük az MTT eddigi működése nem támasztja alá a most megfogalmazott elveket.
Vizuál

CineFest: francia film nyerte a fődíjat, Reisz Gábort a zsűri nagydíjával ismerték el

Szeptember 12-én átadták a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A francia Sarah Arnold első nagyjátékfilmje, a Túl sok vadállat nyerte a fesztivál fődíját.
Színház

A Néma lakodalom nyerte a NEXUS Fesztivál fődíját

Négy ország alkotói, kilenc előadás, hat versenyprodukció, egy ősbemutató, teltházak és erős közönségérdeklődés jellemezte az első NEXUS Fesztivált. A háromnapos találkozó végén adták át a szemle elismeréseit. Mutatjuk a nyerteseket!
Vizuál

Összművészeti kiállítással mutatkozik be Londonban az Essentia Artis

Első alkalommal mutatkozik be Angliában az Essentia Artis, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasainak kiállítása szeptember 1. és október 16. között.
Vizuál

Elhunyt Kardos Sándor

A Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja szeptember 12-én, szombaton hunyt el. Kardos Sándor 82 éves volt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Liszt, a világutazó

Az utazás lehet kötelesség, kikapcsolódás vagy szükséges rossz, de az ember valamiképpen mindig azért utazik, hogy aztán hazatérjen. Liszt Ferenc számára az utazás nem csupán egy tevékenység volt, hanem identitásának meghatározó eleme.
Klasszikus ajánló

Meghittség és rivaldafény – közeleg a Herbstgold Fesztivál

Szeptember 16. és 26. között a Herbstgold Fesztivál nagyzenekari pillanatokat és kamarazenei ritkaságokat ötvöző zenei utazásra hívja hallgatóságát. A program Haydn derűs klasszikájától Brahms szenvedélyes romantikáján át Mozart megrendítő Requiemjéig ível.
Klasszikus ajánló

A harangok csodája – Fazekas Gergely zenetörténész koncertajánlója

Rahmanyinov Harangok című kantátáját szólaltatják meg szeptember 30-án a Magyar Rádió Művészeti Együttesei a Müpában. A koncert kapcsán Fazekas Gergely zenetörténész, az MRME művészeti vezetője írt ismertetőt.
Klasszikus ajánló

Mennyei zongoramuzsika és az ősz zenéje – íme a kismartoni Esterházy-kastély jövő évi fesztiváljainak programja

A komolyzenével ismerkedő, fiatal közönséget megszólító, a zenei műfajokat és társművészeteket ötvöző Keys To Heaven zongorafesztivál, valamint a Julian Rachlin nevével fémjelzett őszi, Herbstgold Fesztivál is várja a muzsika szerelmeseit.
Klasszikus ajánló

Elmaradt találkozások jegyében – Kolonits Klára áriaestje az Eiffel Műhelyházban

Verdi és Donizetti hősnői, valamint Erkel Bánk bánjának Melindája idézik fel Kolonits Klára pályájának meghatározó állomásait 2026. szeptember 20-i áriaestjén az Eiffel Műhelyházban.