Klasszikus

„A két világ mindig is párhuzamosan volt jelen az életemben” – interjú Vashegyi Györggyel

2023.04.27. 11:20
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György három évtizede kulcsfigurája a magyarországi régizenejátszásnak: karmester, kórusvezető, hangszeres előadó, kutató, pedagógus, a Haydneum művészeti vezetője. A zenekar századik születésnapja alkalmából új feladatköre sajátosságairól és terveiről nyilatkozott.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Mennyiben jelent új fejezetet az Ön pályáján egy modern hangszereken játszó, nagy szimfonikus zenekar irányítása?

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus mellett közel harminc éve rendszeresen dirigálok „modern” együtteseket is, többszáz opera-előadást vezényeltem a Magyar Állami Operaházban. Ugyanakkor napról napra dolgozni egy olyan nagyszerű zenekarral, mint a Nemzeti Filharmonikusok, óriási öröm: náluk egyébként vendégkarmesterként 2000-ben mutatkoztam be, tehát a mi közös történetünk is már közel negyedszázada tart. Teljesen új nekem azonban a főzeneigazgatói munkakör, egy főállású modern szimfonikus zenekar és oratóriumkórus teljes művészeti vezetésének ellátása: olyan kihívás, amely minden korábbitól eltér.

VashegyiGyorgyMNF_fotoCsibiSzilvia9-104823.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Milyen az Ön próbamódszere? Kocsis Zoltán tudós muzsikus volt, Ön is az. Szívesen szól-e a próbákon a művek történeti, esztétikai hátteréről?

Pragmatikus vagyok: a próbamódszert mindig az adott műsorhoz kell igazítani. Ha nyitány, versenymű és szimfónia a program, másfajta időbeosztás optimális, mint ha operát szólaltatunk meg koncertszerűen. A próbarend összeállításán majdnem annyi múlik, mint magukon a próbákon. Ami a magyarázatokat illeti:

az emberek nem gépek, a muzsikus szerintem akkor végzi jól a dolgát, ha tudja és érti is, miért kell úgy játszania valamit, ahogy kérik tőle.

Fontosak az egyszerű és világos instrukciók, ugyanakkor a kultúrtörténeti és zenetörténeti háttér megvilágítása sokszor létfontosságú segítséget nyújthat a helyes előadásmódhoz.

Mit szeretne megtartani a Nemzeti Filharmonikusok műsorpolitikájából, és min módosítana?

Az én jelenlegi karmesteri repertoárom talán fele „vihető át” a hatalmas repertoárt birtokló Nemzeti Filharmonikusokhoz, sok olyan mű lesz, amelyet eddig nem, vagy csak ritkán vezényeltem. Ezenkívül akadnak majd bőven olyan darabok is, amelyek mind a zenekarnak, mind számomra újak lesznek: törekedni fogunk kevéssé ismert, ám jelentős alkotások bemutatására.

Fontos, hogy rendszeresen játsszunk Beethoven előtti bécsi klasszikus zenét, olyan létszámmal, amely nagyjából a megszokott szimfonikus zenekari méret felének felel meg.

Amikor a felkérést megkaptam, a 2022/23-as évadterv készen volt, 2023/24 kialakításakor már elkezdtünk új irányokat is kijelölni – ilyen például az operabérletünk. Most 2024/2025-ön dolgozunk: az az évad fog legtöbbet megmutatni az én elképzeléseimből.

Készül-e barokk zenét vezényelni az NFZ élén?

A 2023/24-es évadban játszunk Bach-kantátákat, későbbre Rameau-terveim is vannak, de úgy vélem, a modern szimfonikus zenekarok és a 18. századi zene legszerencsésebb találkozási pontja Haydn és Mozart – ők kínálják a zenekarépítés legjobb terepét, az a két zeneszerző, akiknek keze alatt a mai értelemben vett szimfonikus zenekar megszületett. Mindazonáltal úgy érzem, az NFZ repertoárjának törzsét továbbra is a 19. századi romantikus műveknek, valamint a 20-21. század időtálló értékeinek kell alkotniuk.

VashegyiGyorgyMNF_fotoCsibiSzilvia-104826.jpg

Vashegyi György (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Már Kocsis munkájában is fontos célkitűzés volt az opera – elég, ha a Richard Strauss-produkciókra utalunk.

Sajnos nem volt alkalmam Kocsis Zoltánnal operákról beszélgetni, de úgy hiszem, van hasonlóság az ő gondolkodásmódja és az enyém között.

Az operajátszás által olyan zenekari erényeket lehet elsajátítani, mint az éneklő játékmódot és a rugalmas alkalmazkodást,

talán emiatt is érzem a Bécsi Filharmonikusokat a világ egyik legjobbjának. Különösen kedves számomra a francia romantikus operarepertoár, ezt mindenképpen szeretném közel hozni az együtteshez: többek közt David, Massenet, Lalo és Thomas műveinek műsorra tűzésével.

Milyen intenzitású kapcsolatot tart ideálisnak zenekar és főzeneigazgató között?

Sokfajta modell működik a világban: a nemzetközi sztár-karmesterek például kevés időt töltenek „saját” zenekarukkal. Én más vagyok: munkámat főként Magyarországon végzem, némi nemzetközi ismertséget jórészt lemezfelvételeimnek köszönhetek. 2023/24-től – amikor véget ér MMA-elnöki megbízatásom – a jelenleginél sokkal aktívabb leszek az NFZ-vel, 2024/25-től már a nemzetközi turnékon is elsősorban én fogom vezényelni az együttest.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vashegyi György (fotó/forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Ezt a viccet bizony mi értettük félre – kritika a Joker második részéről

Látszólag az egész világ gyűlöli Todd Philips kultikus filmjének folytatását. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a rendező elképzelései és a rajongók várakozásai ennyire elmentek egymás mellett?
Vizuál

Japán lampiontól a fonott vécéülőkéig – megnyílt a Néprajzi Múzeum gyűjteményi állandó kiállítása

Több évnyi előkészítő munka után október 10-én megnyílt a Néprajzi Múzeum 3600 műtárgyat felvonultató, új gyűjteményi állandó kiállítása az Ötvenhatosok terén. Ennek létrejöttéről kérdeztük Szarvas Zsuzsanna főkurátort.
Színház

Duplapremierre készül a Katona József Színház

Október 11-én este debütál a Kamrában az Itt élet című előadás Máté Gábor rendezésében, míg október 12-én Tarnóczi Jakab Radical Relax című produkcióját mutatják be a nagyszínpadon.
Könyv

Kemény Lili nyerte a Margó-díjat

Nem című regényével Kemény Lili nyerte el 2024-ben a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Fesztivál megnyitóján adtak át október 10-én, immáron tizedik alkalommal. A különdíjat Kovács Dominik és Kovács Viktor vehette át a Lesz majd minden című kötetéért.
Színház

A Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel nyílik meg a Vígszínház negyedik játszóhelye

Október 12-én nyitja meg kapuit a Víg Szalon. Az első időszakban a Szalon Nyitány előadásai mellett Filmklubbal, a Víg Társalgó beszélgetéseivel, a Szívlapát című versszínházi produkcióval és a Vígkorúak Klubjával várja az érdeklődőket.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Várjon Dénes albumát az év kamarazenei lemezének választották a Német Zenekritikusok

Miután a neves elismerés negyedéves fordulóin a kiváló zongoraművész és Antje Weithaas hegedűművész Beethoven-szonátákat felvonultató lemezsorozatának két albumát is díjazták, a sorozat egésze a kategória nagydíját is elnyerte.
Klasszikus ajánló

Világsztárok sorakoznak fel a magyar muzsikusnövendékek továbbképzése mögött – újra Concerto Mesteriskola

Szűcs Máté és Takács-Nagy Gábor, a kamarazenei élet két kiválósága október 15-én és 16-án ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Budapest Páva utcai székházában.
Klasszikus ajánló

Maxim Rysanovval koncertezik a Budapesti Vonósok

A neves brácsaművész Schubert Arpeggione szonátáját adja elő a Zeneakadémián. A műsor második felében egy Mendelssohn-átirat hangzik el.
Klasszikus hír

Kínai és dél-koreai győzelemmel zárult a IV. Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny

A döntőt a New York-i Carnegie Hall nagytermében tartották. A szervezők szerint a verseny idén újabb mérföldkőhöz ért el, és minden korábbinál nagyobb közönségnek sikerült átadni Liszt Ferenc zenéjét.
Klasszikus magazin

Öt nem operai mű Vajda János születésnapjára

Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző 1949. október 8-án született Miskolcon. A kerek évforduló alkalmából az operáival nagy népszerűségre szert tevő komponista további művei közül ajánlunk néhány különösen szépet.