Klasszikus

A király énekesei - Az éneklés királyai

2014.11.05. 17:00
Ajánlom
Es War einmal ein König – szól a híres Bolhadal. Bizony, volt egyszer egy király. Ám a folytatásban esetünkben nincs szó semmiféle élősködő rovarról, sokkal inkább a fülnek kellemesebb dologról. A szálak VI. Henrik angol királyig vezetnek. MÜPA MAGAZIN

Ő alapította meg az angliai Cambridgeben azt a híres college-ot, amely nem egy Nobel-díjas tudóst adott a világnak, és amelynek kórusában gyerekként és fiatalemberként megannyi, később híressé lett muzsikus ismerte meg és élte át a közös éneklés örömét, már-már életformává téve azt. Ilyen volt a 16-17. századi zeneszerző, Orlando Gibbons, vagy ha csak a 20. századot nézzük, olyan neveket említhetünk, mint Andrew Davis karmester, Michael Chance, Gerald Finley, James Gilchrist, Mark Padmore énekesek, és az orgonista Simon Preston. A King's College Kórusa már önmagában is magasan jegyzett intézmény, de presztízsét és tekintélyét alighanem tovább növeli, hogy belőle vált ki a világ egyik - ha nem a - legjobb énekegyüttese, a King's Singers.

A hőskorról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a hat fiatalember már a megalakulás hivatalos dátuma előtt is együtt énekelt: 1965-ben felvételt készítettek, Schola Cantorum Pro Musica Profana in Cantabridgiense néven. Mit mondjunk, nem egy marketingdíjas név, de a felvételből eljutott egy példány az akkor már komoly tekintélynek számító Neville Marriner karmesterhez is. Ennek köszönhetően a következő év augusztusában már nagyszabású szabadtéri koncerten léptek fel, jól időzítve, két héttel az után, hogy Nagy-Britannia megnyerte a futball-világbajnokságot. Ezt követően a King's College Hat énekese néven koncerteztek, majd jött a sorsfordító esemény 1968. május 1-jén, a Queen Elizabeth Hallban, a bemutatkozó est. Erre már „rendes" névvel kellett kiállni, ekkor döntöttek a ma használatos elnevezés mellett, de a könnyűzenei feldolgozásokat King's Swingersként adták elő. Innentől kezdve nem volt megállás: néhány év múltán brit viszonylatban, másfél évtizeddel később pedig már a nemzetközi színtéren is az élvonalba kerültek, és azóta is ott trónolnak, az éneklés királyaiként.

És hogy mi a titkuk? Egyrészt az, ami a hatszáz éves angol gyepnek, vagyis a folytonosság, a fáradhatatlanul ápolt hagyomány, a közös iskola, a művészi egység a legapróbb részletekben is. A megalakulásuk óta eltelt majdnem fél évszázadban a tagok hosszú éveket, nemegyszer évtizedeket töltöttek az együttesben, a tagcserék mindig átfedésekkel történtek. A ma is érvényes művészi krédó már a King's College Kórusában kialakult, és nem kis szerepet játszott ebben az a karnagy, akinek keze alatt az első King's Singers-generáció nevelkedett - a kilencvenötödik életévében járó David Willcocks. Az ő munkássága nyomán, a tőle látottak-hallottak alapján kristályosodtak ki azok a jellegzetességek, amelyek ma is meghatározzák a King's Singers hasonlíthatatlan hangzáskultúráját. Ilyen például a makulátlan intonáció, a ritmikai pontosság, a vibrato csupán egy-egy színre, kifejezésmódra korlátozódó alkalmazása, a tökéletes homogeneitás, valamint az anyanyelvi szinten elsajátított stílusismeret, amelynek köszönhetően műfajtól és kortól függetlenül minden zenét - legyen szó reneszánsz egyházi muzsikáról vagy popfeldolgozásokról - úgy adnak elő, hogy a hallgató azt érzi: nem is lehetne másképp. Ezt a képességüket rendre kamatoztatják is, hiszen jó ideje úgy építik fel műsoraikat, hogy minél többféle zene szólaljon meg benne.

Rendszerint „komoly" darabokkal kezdenek, majd haladnak a könnyedebb stílusok felé, ami természetesen nem kisebb koncentrációt és ugyanolyan technikai perfekciót igényel. Budapesti koncertjükön is ezt az elvet követik: műsorukat két Erzsébet-korabeli neves szerző öt madrigálja nyitja, majd a tengerentúlon jó nevűnek számító amerikai zeneszerző hölgy, Libby Larsen négy tétele következik Shakespeare és Joyce szövegeire - ezt a művet a King's Singers 2000-ben rendelte. Ezután újabb négy tételt hallhatunk Camille Saint-Saëns, Eric Whitacre, Morten Lauridsen és Bob Chilcott szerzeményeiből, és ha mindez nem lenne elég, a szünet után színre lép a hatvanéves MR gyermekkórus is. A Matos László és Kabdebó Sándor vezette csapat rövid önálló műsora után, a koncert megkoronázásaként a King's Singers kifejezetten erre az alkalomra átírt slágerei szólalnak meg a két különleges együttes közös előadásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Zenés színház

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Vizuál

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.