Klasszikus

A király énekesei - Az éneklés királyai

2014.11.05. 17:00
Ajánlom
Es War einmal ein König – szól a híres Bolhadal. Bizony, volt egyszer egy király. Ám a folytatásban esetünkben nincs szó semmiféle élősködő rovarról, sokkal inkább a fülnek kellemesebb dologról. A szálak VI. Henrik angol királyig vezetnek. MÜPA MAGAZIN

Ő alapította meg az angliai Cambridgeben azt a híres college-ot, amely nem egy Nobel-díjas tudóst adott a világnak, és amelynek kórusában gyerekként és fiatalemberként megannyi, később híressé lett muzsikus ismerte meg és élte át a közös éneklés örömét, már-már életformává téve azt. Ilyen volt a 16-17. századi zeneszerző, Orlando Gibbons, vagy ha csak a 20. századot nézzük, olyan neveket említhetünk, mint Andrew Davis karmester, Michael Chance, Gerald Finley, James Gilchrist, Mark Padmore énekesek, és az orgonista Simon Preston. A King's College Kórusa már önmagában is magasan jegyzett intézmény, de presztízsét és tekintélyét alighanem tovább növeli, hogy belőle vált ki a világ egyik - ha nem a - legjobb énekegyüttese, a King's Singers.

A hőskorról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a hat fiatalember már a megalakulás hivatalos dátuma előtt is együtt énekelt: 1965-ben felvételt készítettek, Schola Cantorum Pro Musica Profana in Cantabridgiense néven. Mit mondjunk, nem egy marketingdíjas név, de a felvételből eljutott egy példány az akkor már komoly tekintélynek számító Neville Marriner karmesterhez is. Ennek köszönhetően a következő év augusztusában már nagyszabású szabadtéri koncerten léptek fel, jól időzítve, két héttel az után, hogy Nagy-Britannia megnyerte a futball-világbajnokságot. Ezt követően a King's College Hat énekese néven koncerteztek, majd jött a sorsfordító esemény 1968. május 1-jén, a Queen Elizabeth Hallban, a bemutatkozó est. Erre már „rendes" névvel kellett kiállni, ekkor döntöttek a ma használatos elnevezés mellett, de a könnyűzenei feldolgozásokat King's Swingersként adták elő. Innentől kezdve nem volt megállás: néhány év múltán brit viszonylatban, másfél évtizeddel később pedig már a nemzetközi színtéren is az élvonalba kerültek, és azóta is ott trónolnak, az éneklés királyaiként.

És hogy mi a titkuk? Egyrészt az, ami a hatszáz éves angol gyepnek, vagyis a folytonosság, a fáradhatatlanul ápolt hagyomány, a közös iskola, a művészi egység a legapróbb részletekben is. A megalakulásuk óta eltelt majdnem fél évszázadban a tagok hosszú éveket, nemegyszer évtizedeket töltöttek az együttesben, a tagcserék mindig átfedésekkel történtek. A ma is érvényes művészi krédó már a King's College Kórusában kialakult, és nem kis szerepet játszott ebben az a karnagy, akinek keze alatt az első King's Singers-generáció nevelkedett - a kilencvenötödik életévében járó David Willcocks. Az ő munkássága nyomán, a tőle látottak-hallottak alapján kristályosodtak ki azok a jellegzetességek, amelyek ma is meghatározzák a King's Singers hasonlíthatatlan hangzáskultúráját. Ilyen például a makulátlan intonáció, a ritmikai pontosság, a vibrato csupán egy-egy színre, kifejezésmódra korlátozódó alkalmazása, a tökéletes homogeneitás, valamint az anyanyelvi szinten elsajátított stílusismeret, amelynek köszönhetően műfajtól és kortól függetlenül minden zenét - legyen szó reneszánsz egyházi muzsikáról vagy popfeldolgozásokról - úgy adnak elő, hogy a hallgató azt érzi: nem is lehetne másképp. Ezt a képességüket rendre kamatoztatják is, hiszen jó ideje úgy építik fel műsoraikat, hogy minél többféle zene szólaljon meg benne.

Rendszerint „komoly" darabokkal kezdenek, majd haladnak a könnyedebb stílusok felé, ami természetesen nem kisebb koncentrációt és ugyanolyan technikai perfekciót igényel. Budapesti koncertjükön is ezt az elvet követik: műsorukat két Erzsébet-korabeli neves szerző öt madrigálja nyitja, majd a tengerentúlon jó nevűnek számító amerikai zeneszerző hölgy, Libby Larsen négy tétele következik Shakespeare és Joyce szövegeire - ezt a művet a King's Singers 2000-ben rendelte. Ezután újabb négy tételt hallhatunk Camille Saint-Saëns, Eric Whitacre, Morten Lauridsen és Bob Chilcott szerzeményeiből, és ha mindez nem lenne elég, a szünet után színre lép a hatvanéves MR gyermekkórus is. A Matos László és Kabdebó Sándor vezette csapat rövid önálló műsora után, a koncert megkoronázásaként a King's Singers kifejezetten erre az alkalomra átírt slágerei szólalnak meg a két különleges együttes közös előadásában.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.