A zeneszerző elmondta: „A kitűnő rendező és intendáns, Peter Jonas keresett meg a kétezres évek legelején azzal az ötlettel, hogy komponáljak a Müncheni Operafesztivál számára egy új művet, melyet a város egyik kisebb, ugyanakkor nagyon patinás, rokokó stílusban kialakított színházában, a Cuvilliés-Theaterben mutatnának be. Ez a körülmény már önmagában is nagy megtiszteltetés volt számomra, hiszen 1781-ben Mozart itt vezényelte az Idomeneo ősbemutatóját” – nyilatkozta.
Widmann hozzátette: „Peter Jonas – közelmúltbéli halála a német és a nemzetközi zenei élet óriási vesztesége – mindössze két dolgot kért tőlem. Az egyik az volt, hogy az új mű cselekménye a jelenben játszódjék, a másik pedig technikai jellegű volt: mivel a fesztivál egyik produkciója számára már lekötöttek egy kórust, az új darabban ne legyen rá szükség. Persze azonnal elkezdtek bennem kavarogni az ötletek, és – mondanom sem kell –
és bármennyire is igyekeztem, nem tudtam szabadulni a hangzásától. Szóval ki kellett egyeznünk abban, hogy egy fiúkórus mégis szerepeljen az előadásban. A premieren eszményi teljesítményt nyújtva énekelt a Tölzer Knabenchor. A későbbi produkciókhoz hasonlóan a bécsi és a budapesti előadásokon is nőikart hallunk majd” – fogalmazott.
A cikk folytatása a Liszt Ünnep blogján olvasható.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Jörg Widmann (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Liszt Ünnep)
hírlevél
