Klasszikus

A Kodály-módszer ezer arca mögött egyetlen lényeg rejlik: az ember

2018.12.17. 17:00
Ajánlom
A világ számos országában alkalmazott Kodály-módszer nemzetközi útjáról, megbecsültségéről és eredményességéről szól a Kodály mindenkié című dokumentumfilm.

Talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy a Kodály-módszer, amelyen a hazai ének-zene oktatás alapjai nyugszanak, milyen nemzetközi utat járt be a hetvenes évektől kezdve a világon. A Kodály Intézet és a Zeneakadémia együttműködésében elkészült új dokumentumfilm, a Kodály mindenkié másfél órában kísérli meg bemutatni, hogy miként talált célt a módszer az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig. A dokumentumfilm azt a rossz sztereotípiát is cáfolja, miszerint a Kodály-módszer csakis a fegyelemről szólna: a képsorokból kiderül, hogy a 21. század pedagógiájába is jól illeszthető, örömteli oktatási metódusról van szó. A diákok tánccal, mozgással, mondókákkal, körjátékokkal sajátítják el az alapvető ismereteket és a tiszta éneklést.

Itt nézheti meg a Kodály-módszerről szóló dokumentumfilmet

Kapcsolódó

Itt nézheti meg a Kodály-módszerről szóló dokumentumfilmet

A YouTube-on is megtekinthető a Kodály mindenkié c. dokumentumfilm, amely azt mutatja be, hogyan alkalmazzák a módszert világszerte.

A dokumentumfilm nem vállalkozik arra, hogy a Kodály-módszer részleteiben elmerüljön, Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója inkább felkereste azokat az intézményeket, amelyekkel az ő kecskeméti intézménye kapcsolatban áll, hogy személyesen is meggyőződjön a kodályi elvek külföldi alkalmazásáról. Hazánkon túl Edinburghba, Oklahoma Citybe, Hágába, Londonba, Pekingbe, Tokióba és Lisszabonba is elvisz minket a két filmkészítő, Kékesi Attila, Papp Gábor Zsigmond.

Talált képek Kodály Zoltánról

Kodály Zoltán és második felesége, Péczely Sarolta. Kodály jobbján Szabó Ferenc és Farkas Ferenc zeneszerzők. (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / FORTEPAN)

„Szőnyi tanárnő volt a tanszékvezetőm, és megkért bennünket, hogy öt mondatban foglaljuk össze a Kodály-koncepció lényegét. És mindenki mást írt; egészen mást. (…) De azt hiszem, hogy a legnagyobb érték pont ebben van. Nem elég tíz tételt követni, és akkor megvan a koncepció” – hangzik el Kiss Katalin zenepedagógustól. A film ezután megmutatja, hogy hányféleképpen használják a módszert a világban. Az Egyesült Államokban természetesen a Kodály-módszer szerint is oktatnak bluest és jazzt, Edinburghben pedig a skót népzenéve fonódik össze. Hágában kiderült, hogy az ország legmagasabb szintű zenei egyetemének oktatóiból egyhamar tanítvány lehet, és a módszer elsajátítása nekik is hasznos.

Noha nem hangzik el kifejezetten a filmben, de szembeötlő, hogy mekkora szerepük volt a Kodály-módszer terjesztésében a zeneszerző női tanítványainak, akiknek a munkája nyomán gyakran zeneoktató központok létesültek más országokban. A férfiak mellett Szőnyi Erzsébet, Forrai Katalin, Kokas Klára, Nemesszeghy Lajosné és Szabó Helga munkájának hatása ma is kézzel fogható.

Ahogy Szirányi Borbáló zenepedagógus megfogalmazza,

a Kodály módszer értéke az, hogy az ember egészét neveli, a teljes személyiséget formálja.

Ez a módszer több mint filozófia: egy olyan eszme, amely a gyakorlatban is helyt állt.

kodaly-unnep-koszegen-normalbig1560

Kodály gyermekkart vezényel

„Nem elég jópofának lenni az énekórán, hanem komolyan, mélyen és az érzelmekre hatóan is meg kell tudni közelíteni a zeneművet. Szakmai oldalról, tehát a zene mibenlétét tekintve, a zene elemzését tekintve, de az emberi életre való hatását. A kodályi zenei nevelés egyik legfontosabb célja, hogy a zenét mint eszközt használjuk arra, hogy a létünk kiteljesedjen, hogy jobb emberek lehessünk általa” – foglalja össze Erdei Péter karnagy a film egy pontján, és

ez a nemesítő hatás és a zene öröme határozottan sugárzik a kecskeméti, lisszaboni, edinburgi képsorokból.

Üdítő látni, hogy a Kodály-központ az utóbbi évtizedekben, és főleg a nyugati országokban az élményközpontúság felé mozdult, nem veszítve az alaposságából.

A Kodály-módszer sokkal szélesebb körben használható, mint a gyerekek nevelése, szögezi le Thész Gabriella karnagy, pedagógus. „Nem a ti-ti-tá és a szó-mi a Kodály-filozófia, hanem abból a szó-miből nagyon jól meg lehet tanítani Luciano Beriót vagy Karlheinz Stockhausent (…).” James Cuskelly ausztrál karnagy pedig arról számol be, hogy az idősebb generációnál micsoda eredményekkel büszkélkedhetnek. El is hangzik az egyik megszólaló szájából, hogy ha egy akadémiát végzett pedagógus vagy zenész képességeit ilyen jelentős mértékben befolyásolja a módszer elsajátítása, akkor milyen csodát tehet a gyerekeknél. Ma, fél évszázaddal Kodály halála után már erre is van válaszunk: a magyar zeneművészet, előadóművészet világszerte különös megbecsültségnek örvend.

Kodály születésének 136. évfordulója alkalmával egy könyv is megjelent Ötven év üzenete – Kodály Zoltán zenepedagógiai öröksége Magyarországon és a nagyvilágban címmel. Ebben a kötetben benne van minden, amit az egyszeri néző a filmből hiányolhat: összefoglalja a Kodály-módszert, a zeneszerző pedagógusi tevékenységét, és kitér arra, hogy hazánkban hogyan fejlődött a zenepedagógia az elmúlt fél évszázadban.

IMG_20181215_204545-171015.jpg

Kodály mindenkié (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A dokumentumfilmet december 19-én a Zeneakadémia Solti-termében vetítik először. A belépés ingyenes, a díjtalan belépők a Zeneakadémia pénztárában igényelhetők.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.
Klasszikus hír

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus videó

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.