Klasszikus

A Kodály-módszer ezer arca mögött egyetlen lényeg rejlik: az ember

2018.12.17. 17:00
Ajánlom
A világ számos országában alkalmazott Kodály-módszer nemzetközi útjáról, megbecsültségéről és eredményességéről szól a Kodály mindenkié című dokumentumfilm.

Talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy a Kodály-módszer, amelyen a hazai ének-zene oktatás alapjai nyugszanak, milyen nemzetközi utat járt be a hetvenes évektől kezdve a világon. A Kodály Intézet és a Zeneakadémia együttműködésében elkészült új dokumentumfilm, a Kodály mindenkié másfél órában kísérli meg bemutatni, hogy miként talált célt a módszer az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig. A dokumentumfilm azt a rossz sztereotípiát is cáfolja, miszerint a Kodály-módszer csakis a fegyelemről szólna: a képsorokból kiderül, hogy a 21. század pedagógiájába is jól illeszthető, örömteli oktatási metódusról van szó. A diákok tánccal, mozgással, mondókákkal, körjátékokkal sajátítják el az alapvető ismereteket és a tiszta éneklést.

Itt nézheti meg a Kodály-módszerről szóló dokumentumfilmet

Kapcsolódó

Itt nézheti meg a Kodály-módszerről szóló dokumentumfilmet

A YouTube-on is megtekinthető a Kodály mindenkié c. dokumentumfilm, amely azt mutatja be, hogyan alkalmazzák a módszert világszerte.

A dokumentumfilm nem vállalkozik arra, hogy a Kodály-módszer részleteiben elmerüljön, Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója inkább felkereste azokat az intézményeket, amelyekkel az ő kecskeméti intézménye kapcsolatban áll, hogy személyesen is meggyőződjön a kodályi elvek külföldi alkalmazásáról. Hazánkon túl Edinburghba, Oklahoma Citybe, Hágába, Londonba, Pekingbe, Tokióba és Lisszabonba is elvisz minket a két filmkészítő, Kékesi Attila, Papp Gábor Zsigmond.

Talált képek Kodály Zoltánról

Kodály Zoltán és második felesége, Péczely Sarolta. Kodály jobbján Szabó Ferenc és Farkas Ferenc zeneszerzők. (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / FORTEPAN)

„Szőnyi tanárnő volt a tanszékvezetőm, és megkért bennünket, hogy öt mondatban foglaljuk össze a Kodály-koncepció lényegét. És mindenki mást írt; egészen mást. (…) De azt hiszem, hogy a legnagyobb érték pont ebben van. Nem elég tíz tételt követni, és akkor megvan a koncepció” – hangzik el Kiss Katalin zenepedagógustól. A film ezután megmutatja, hogy hányféleképpen használják a módszert a világban. Az Egyesült Államokban természetesen a Kodály-módszer szerint is oktatnak bluest és jazzt, Edinburghben pedig a skót népzenéve fonódik össze. Hágában kiderült, hogy az ország legmagasabb szintű zenei egyetemének oktatóiból egyhamar tanítvány lehet, és a módszer elsajátítása nekik is hasznos.

Noha nem hangzik el kifejezetten a filmben, de szembeötlő, hogy mekkora szerepük volt a Kodály-módszer terjesztésében a zeneszerző női tanítványainak, akiknek a munkája nyomán gyakran zeneoktató központok létesültek más országokban. A férfiak mellett Szőnyi Erzsébet, Forrai Katalin, Kokas Klára, Nemesszeghy Lajosné és Szabó Helga munkájának hatása ma is kézzel fogható.

Ahogy Szirányi Borbáló zenepedagógus megfogalmazza,

a Kodály módszer értéke az, hogy az ember egészét neveli, a teljes személyiséget formálja.

Ez a módszer több mint filozófia: egy olyan eszme, amely a gyakorlatban is helyt állt.

kodaly-unnep-koszegen-normalbig1560

Kodály gyermekkart vezényel

„Nem elég jópofának lenni az énekórán, hanem komolyan, mélyen és az érzelmekre hatóan is meg kell tudni közelíteni a zeneművet. Szakmai oldalról, tehát a zene mibenlétét tekintve, a zene elemzését tekintve, de az emberi életre való hatását. A kodályi zenei nevelés egyik legfontosabb célja, hogy a zenét mint eszközt használjuk arra, hogy a létünk kiteljesedjen, hogy jobb emberek lehessünk általa” – foglalja össze Erdei Péter karnagy a film egy pontján, és

ez a nemesítő hatás és a zene öröme határozottan sugárzik a kecskeméti, lisszaboni, edinburgi képsorokból.

Üdítő látni, hogy a Kodály-központ az utóbbi évtizedekben, és főleg a nyugati országokban az élményközpontúság felé mozdult, nem veszítve az alaposságából.

A Kodály-módszer sokkal szélesebb körben használható, mint a gyerekek nevelése, szögezi le Thész Gabriella karnagy, pedagógus. „Nem a ti-ti-tá és a szó-mi a Kodály-filozófia, hanem abból a szó-miből nagyon jól meg lehet tanítani Luciano Beriót vagy Karlheinz Stockhausent (…).” James Cuskelly ausztrál karnagy pedig arról számol be, hogy az idősebb generációnál micsoda eredményekkel büszkélkedhetnek. El is hangzik az egyik megszólaló szájából, hogy ha egy akadémiát végzett pedagógus vagy zenész képességeit ilyen jelentős mértékben befolyásolja a módszer elsajátítása, akkor milyen csodát tehet a gyerekeknél. Ma, fél évszázaddal Kodály halála után már erre is van válaszunk: a magyar zeneművészet, előadóművészet világszerte különös megbecsültségnek örvend.

Kodály születésének 136. évfordulója alkalmával egy könyv is megjelent Ötven év üzenete – Kodály Zoltán zenepedagógiai öröksége Magyarországon és a nagyvilágban címmel. Ebben a kötetben benne van minden, amit az egyszeri néző a filmből hiányolhat: összefoglalja a Kodály-módszert, a zeneszerző pedagógusi tevékenységét, és kitér arra, hogy hazánkban hogyan fejlődött a zenepedagógia az elmúlt fél évszázadban.

IMG_20181215_204545-171015.jpg

Kodály mindenkié (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A dokumentumfilmet december 19-én a Zeneakadémia Solti-termében vetítik először. A belépés ingyenes, a díjtalan belépők a Zeneakadémia pénztárában igényelhetők.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.
Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.