Talán nem is vagyunk tudatában annak, hogy a Kodály-módszer, amelyen a hazai ének-zene oktatás alapjai nyugszanak, milyen nemzetközi utat járt be a hetvenes évektől kezdve a világon. A Kodály Intézet és a Zeneakadémia együttműködésében elkészült új dokumentumfilm, a Kodály mindenkié másfél órában kísérli meg bemutatni, hogy miként talált célt a módszer az Egyesült Államoktól Hollandián át Kínáig. A dokumentumfilm azt a rossz sztereotípiát is cáfolja, miszerint a Kodály-módszer csakis a fegyelemről szólna: a képsorokból kiderül, hogy a 21. század pedagógiájába is jól illeszthető, örömteli oktatási metódusról van szó. A diákok tánccal, mozgással, mondókákkal, körjátékokkal sajátítják el az alapvető ismereteket és a tiszta éneklést.

Kapcsolódó

Itt nézheti meg a Kodály-módszerről szóló dokumentumfilmet

A YouTube-on is megtekinthető a Kodály mindenkié c. dokumentumfilm, amely azt mutatja be, hogyan alkalmazzák a módszert világszerte.

A dokumentumfilm nem vállalkozik arra, hogy a Kodály-módszer részleteiben elmerüljön, Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója inkább felkereste azokat az intézményeket, amelyekkel az ő kecskeméti intézménye kapcsolatban áll, hogy személyesen is meggyőződjön a kodályi elvek külföldi alkalmazásáról. Hazánkon túl Edinburghba, Oklahoma Citybe, Hágába, Londonba, Pekingbe, Tokióba és Lisszabonba is elvisz minket a két filmkészítő, Kékesi Attila, Papp Gábor Zsigmond.

Kodály Zoltán és második felesége, Péczely Sarolta. Kodály jobbján Szabó Ferenc és Farkas Ferenc zeneszerzők. (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / FORTEPAN)

„Szőnyi tanárnő volt a tanszékvezetőm, és megkért bennünket, hogy öt mondatban foglaljuk össze a Kodály-koncepció lényegét. És mindenki mást írt; egészen mást. (…) De azt hiszem, hogy a legnagyobb érték pont ebben van. Nem elég tíz tételt követni, és akkor megvan a koncepció” – hangzik el Kiss Katalin zenepedagógustól. A film ezután megmutatja, hogy hányféleképpen használják a módszert a világban. Az Egyesült Államokban természetesen a Kodály-módszer szerint is oktatnak bluest és jazzt, Edinburghben pedig a skót népzenéve fonódik össze. Hágában kiderült, hogy az ország legmagasabb szintű zenei egyetemének oktatóiból egyhamar tanítvány lehet, és a módszer elsajátítása nekik is hasznos.

Noha nem hangzik el kifejezetten a filmben, de szembeötlő, hogy mekkora szerepük volt a Kodály-módszer terjesztésében a zeneszerző női tanítványainak, akiknek a munkája nyomán gyakran zeneoktató központok létesültek más országokban. A férfiak mellett Szőnyi Erzsébet, Forrai Katalin, Kokas Klára, Nemesszeghy Lajosné és Szabó Helga munkájának hatása ma is kézzel fogható.

Ahogy Szirányi Borbáló zenepedagógus megfogalmazza,

Ez a módszer több mint filozófia: egy olyan eszme, amely a gyakorlatban is helyt állt.

Kodály gyermekkart vezényel

„Nem elég jópofának lenni az énekórán, hanem komolyan, mélyen és az érzelmekre hatóan is meg kell tudni közelíteni a zeneművet. Szakmai oldalról, tehát a zene mibenlétét tekintve, a zene elemzését tekintve, de az emberi életre való hatását. A kodályi zenei nevelés egyik legfontosabb célja, hogy a zenét mint eszközt használjuk arra, hogy a létünk kiteljesedjen, hogy jobb emberek lehessünk általa” – foglalja össze Erdei Péter karnagy a film egy pontján, és

Üdítő látni, hogy a Kodály-központ az utóbbi évtizedekben, és főleg a nyugati országokban az élményközpontúság felé mozdult, nem veszítve az alaposságából.

A Kodály-módszer sokkal szélesebb körben használható, mint a gyerekek nevelése, szögezi le Thész Gabriella karnagy, pedagógus. „Nem a ti-ti-tá és a szó-mi a Kodály-filozófia, hanem abból a szó-miből nagyon jól meg lehet tanítani Luciano Beriót vagy Karlheinz Stockhausent (…).” James Cuskelly ausztrál karnagy pedig arról számol be, hogy az idősebb generációnál micsoda eredményekkel büszkélkedhetnek. El is hangzik az egyik megszólaló szájából, hogy ha egy akadémiát végzett pedagógus vagy zenész képességeit ilyen jelentős mértékben befolyásolja a módszer elsajátítása, akkor milyen csodát tehet a gyerekeknél. Ma, fél évszázaddal Kodály halála után már erre is van válaszunk: a magyar zeneművészet, előadóművészet világszerte különös megbecsültségnek örvend.

Kodály születésének 136. évfordulója alkalmával egy könyv is megjelent Ötven év üzenete – Kodály Zoltán zenepedagógiai öröksége Magyarországon és a nagyvilágban címmel. Ebben a kötetben benne van minden, amit az egyszeri néző a filmből hiányolhat: összefoglalja a Kodály-módszert, a zeneszerző pedagógusi tevékenységét, és kitér arra, hogy hazánkban hogyan fejlődött a zenepedagógia az elmúlt fél évszázadban.

Kodály mindenkié (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A dokumentumfilmet december 19-én a Zeneakadémia Solti-termében vetítik először. A belépés ingyenes, a díjtalan belépők a Zeneakadémia pénztárában igényelhetők.