Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

2019.04.24. 16:50
Ajánlom
A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.

Budapesten született művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az iskolai kórus zongorakísérője lett, és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott, ekkor születtek első szakrális kórusművei és népdalfeldolgozásai.

A kórust több alkalommal meglátogatta Kodály Zoltán, akivel személyesen is megismerkedett.

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott, énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt. Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, sőt hegedűtanulmányokat is folytatott, tanára volt Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, a zeneszerzőit 1947-ben szerezte meg.

szonyi_erzsebet_focuspoint_450x450-144128.jpg

Szőnyi Erzsébet (Fotó/Forrás: LFZE)

Évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig helyettesítette Kodályt annak felkérésére a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, és I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe.

Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze.

Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Több könyvét lefordították idegen, többek közt thai nyelvre is. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

KereszturyDezsone_SzonyiErzsebetSzokolaySandorKerekesKarolyFotoThaler-145947.jpg

Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet, Szokolay Sándor és Kerekes Károly (Fotó/Forrás: Thaler Tamás)

Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a tanítás és a zeneszerzés egyformán fontos számára, de az élete úgy alakult, hogy többnyire előnyben kellett részesítenie pedagógiai feladatait, zeneszerzéssel csak akkor foglalkozhatott, ha maradt kis ideje. Komponistaként egyéni stílust alakított ki, melynek két fő forrását a magyar népzenében, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatásokban, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogásában látja. Több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára. 

Számos verset is megzenésített, egyebek közt Dante szonettjeit, Ady Endre, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy Gáspár és Pilinszky János alkotásait. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a komponista olyan verset válasszon, amely harmóniában van saját egyéniségével, és hogy a költemény engedje magát zenébe foglalni. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg a szervezet tanácsadója. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el, és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként a többi közt Liszt Ferenc-díjjal (1947), Erkel Ferenc-díjjal (1959), Apáczai Csere János-díjjal (1994), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1995, 2004), Kodály Zoltán-díjjal (2001) tüntették ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1992), a kiváló művész címet (2000) és a Magyar Örökség Díjat (2004). 1994 óta Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét. 2006-ban díszdoktorrá avatták a Pittsburgh-i Duquesne Egyetemen, és átvehette a Kossuth-díjat fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 2011-ben Prima díjat nyert, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, a következő évben a Zeneakadémián rubindiplomát vehetett át. 2018 decemberében életműve elismeréseként megkapta a Nemzetközi Kodály Társaság Prix d'Honneur díját.

Az MTVA Sajtóadatbank portréja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.
Klasszikus hír

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus videó

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.