Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

2019.04.24. 16:50
Ajánlom
A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.

Budapesten született művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az iskolai kórus zongorakísérője lett, és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott, ekkor születtek első szakrális kórusművei és népdalfeldolgozásai.

A kórust több alkalommal meglátogatta Kodály Zoltán, akivel személyesen is megismerkedett.

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott, énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt. Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, sőt hegedűtanulmányokat is folytatott, tanára volt Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, a zeneszerzőit 1947-ben szerezte meg.

szonyi_erzsebet_focuspoint_450x450-144128.jpg

Szőnyi Erzsébet (Fotó/Forrás: LFZE)

Évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig helyettesítette Kodályt annak felkérésére a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, és I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe.

Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze.

Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Több könyvét lefordították idegen, többek közt thai nyelvre is. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

KereszturyDezsone_SzonyiErzsebetSzokolaySandorKerekesKarolyFotoThaler-145947.jpg

Keresztúry Dezsőné, Szőnyi Erzsébet, Szokolay Sándor és Kerekes Károly (Fotó/Forrás: Thaler Tamás)

Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a tanítás és a zeneszerzés egyformán fontos számára, de az élete úgy alakult, hogy többnyire előnyben kellett részesítenie pedagógiai feladatait, zeneszerzéssel csak akkor foglalkozhatott, ha maradt kis ideje. Komponistaként egyéni stílust alakított ki, melynek két fő forrását a magyar népzenében, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatásokban, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogásában látja. Több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára. 

Számos verset is megzenésített, egyebek közt Dante szonettjeit, Ady Endre, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy Gáspár és Pilinszky János alkotásait. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a komponista olyan verset válasszon, amely harmóniában van saját egyéniségével, és hogy a költemény engedje magát zenébe foglalni. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg a szervezet tanácsadója. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el, és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként a többi közt Liszt Ferenc-díjjal (1947), Erkel Ferenc-díjjal (1959), Apáczai Csere János-díjjal (1994), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1995, 2004), Kodály Zoltán-díjjal (2001) tüntették ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1992), a kiváló művész címet (2000) és a Magyar Örökség Díjat (2004). 1994 óta Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét. 2006-ban díszdoktorrá avatták a Pittsburgh-i Duquesne Egyetemen, és átvehette a Kossuth-díjat fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 2011-ben Prima díjat nyert, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, a következő évben a Zeneakadémián rubindiplomát vehetett át. 2018 decemberében életműve elismeréseként megkapta a Nemzetközi Kodály Társaság Prix d'Honneur díját.

Az MTVA Sajtóadatbank portréja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.