Klasszikus

A kolindálás a szellemi világörökség része

2013.12.07. 15:23
Ajánlom
Felvették a szellemi örökség listájára az úgynevezett kolindálást, egy román karácsonyi népszokást az UNESCO illetékes bizottságának Bakuban zajló ülésszakán. A házról házra járó, elsősorban fiúkból, fiatal férfiakból álló csoportok karácsonyi kántálását Románia és a Moldovai Köztársaság közösen terjesztette fel a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.

A kolindálás egyike annak a három előterjesztésnek, amellyel a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium tavaly márciusban fordult az UNESCO-hoz. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a majszini (románul: Moisei, Máramaros megye) Nagyboldogasszony-napi zarándoklat idén végül nem került napirendre, mert az UNESCO illetékes bizottsága ezek esetében még kiegészítéseket kért a bukaresti kulturális tárcától - tájékoztatta az MTI-t Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese, a szövetség kulturális főosztályának vezetője.

A kolindálás a téli napforduló ünnepéhez kötődő népszokás, amely részben idomult ugyan az idők során a keresztény tematikához, pogány vonásait azonban mindvégig megőrizte. A folklórgyűjtő Bartók első találkozása ezzel a néphagyománnyal roppant jelentős állomás volt azon az úton, amelyen haladva a zeneszerző népdalkutatóból a kulturális antropológia autodidakta, de annál nagyobb tudású szakértőéjévé vált.

Mintegy négyszázötven kolindaszöveget rendszerező gyűjtményében tartalmi alapon többféle csoportba sorolta az egyes szövegtípusokat, lelkesen számolva be azok különös témáiról: "Karácsonyi énekeken azonban ne értsünk semmi olyat - írta, - ami megfelelne az ájtatos nyugat-európai karácsonyi énekeknek. A szövegek legfontosabb része - talán egyharmada - semmi kapcsolatban nincs a keresztény karácsonnyal: a betlehemi történet helyett csodálatos, győzelmes harcokról szól a még soha le nem győzött oroszlánnal (vagy szarvassal); egy legenda kilenc fiútestvérről tud, kik addig vadásztak a rengetegben, míg szarvasokká nem váltak; vagy csodálatos történetet regél arról, hogyan vette nőül nővérét, a holdat a nap... stb. Tehát csupa pogány kori szövegemlék! A pogány népek egyik legfőbb ünnepe volt a téli napforduló. Valahogy úgy adódott - véletlenül vagy szándékosan -, hogy a keresztények karácsonyünnepe pontosan a téli napforduló idejére került. Nem csoda hát, hogy a megkeresztelkedett pogány népek a két ünnepet tudattalanul azonosították. Legfeljebb azt csodálhatjuk, hogy a pogány szövegek annyi évszázad után ilyen frissen tovább élnek!"

Bartók két, zongorára írt kolinda-sorozata mellett e szokás inspiráló hatása fedezhető fel az eredetileg román nyelvre komponált Cantata profana kilenc csodaszarvasról szóló szövegében is.

A kolindálás énekes hagyományát alakoskodó szokás is kísérte, a turkajáték tradíciója. Ennek jellegzetességeit Bartók így foglalta össze: "A turkatánc a karácsonykor előadott román napfordulós ceremóniák kiegészítője. A következő szereplők vesznek benne részt: a) a kolindák énekesei (colindatori); b) a zene megszólaltatója (-i); c) a turka megszemélyesítője. A kolindák eléneklése után a turka eljárja táncát. Testét - feje tetjétől körülbelül térdig - köpeny borítja, amelynek felső részéhez (fa?) állatfej csatlakozik, hosszú csőrrel. A csőr alsó részét mozgatni lehet a köpeny alatt elrejtett drót segítségével. Ezt a turka arra használja, hogy a csőr két felének összecsapásával bizonyos ritmusban zörgő hangokat hallasson."

A táncos egyébként igen vad, kimerítő táncot járt, de feladata nem csak ezért volt veszélyes: úgy tartották, hogy egyfajta átalakuláson, átlényegülésen megy keresztül a megszemélyesítés során, és ezért "kerüli a védangyala", ennek következtében pedig a tisztulási idő letelte előtt, ami egyes helyeken hat hét, máshol akár hat hónap is lehetett, a turkatáncos nem mehetett templomba, és ha meghalt, lelke pogányként szállt sírba.

Ami a szintén az UNESCO elé terjesztett csíksomlyói búcsút illeti, ez a világ szellemi kulturális örökségéhez tartozva fokozottabb védelmet kaphatna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. "Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán" - indokolta az előterjesztést 2012 márciusában az akkori kulturális miniszter, Kelemen Hunor.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„És tudod, ő Tóbiás” - mozikban a Tobi színei 

Bakony Alexa személyes, őszinte és rendkívül érzékeny dokumentumfilmje a család megtartó erejéről mesél. Középpontjában a 16 éves transznemű Tobi és támogató édesanyja, Éva kapcsolata áll, de a történet messze túlfeszíti a ráhúzott LMBTQ-perspektívát. Lebilincselő felnövéstörténetet látunk.
Könyv

Nem a kutya a hibás - Esterházy Miklós és Kovács Dóra a Lírástudók vendégei

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Esterházy Miklós és Kovács Dóra, akik Az új kutyád című kötetükről mesélnek.
Klasszikus

„Minél kevesebb szó hangzik el egy próbán, az annál eredményesebb”

Két fiatal zongoraművész, Balog Alexandra és Berecz Mihály lép fel a dörgicsei Landhausban, a Klassz a pARTon fesztiválon. A július 22-i koncert előtt arról kérdeztük őket, milyen együtt játszani, számít-e, hogy egy generációból valók, a közös iskola, és van-e missziója a klasszikus zenének.
Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Klasszikus hír

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Klasszikus videó

Itt a titokzatos, első dal iamyank új lemezéről

A titokzatos Sarah megszületése vezeti fel az iamyank Live Ensemble új, július 28-án érkező stúdióalbumát és annak lemezbemutatóját. Ehhez a dalhoz készült a most megjelent videó. Mutatjuk.