Klasszikus

A kolindálás a szellemi világörökség része

2013.12.07. 15:23
Ajánlom
Felvették a szellemi örökség listájára az úgynevezett kolindálást, egy román karácsonyi népszokást az UNESCO illetékes bizottságának Bakuban zajló ülésszakán. A házról házra járó, elsősorban fiúkból, fiatal férfiakból álló csoportok karácsonyi kántálását Románia és a Moldovai Köztársaság közösen terjesztette fel a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.

A kolindálás egyike annak a három előterjesztésnek, amellyel a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium tavaly márciusban fordult az UNESCO-hoz. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a majszini (románul: Moisei, Máramaros megye) Nagyboldogasszony-napi zarándoklat idén végül nem került napirendre, mert az UNESCO illetékes bizottsága ezek esetében még kiegészítéseket kért a bukaresti kulturális tárcától - tájékoztatta az MTI-t Hegedüs Csilla, az RMDSZ főtitkárhelyettese, a szövetség kulturális főosztályának vezetője.

A kolindálás a téli napforduló ünnepéhez kötődő népszokás, amely részben idomult ugyan az idők során a keresztény tematikához, pogány vonásait azonban mindvégig megőrizte. A folklórgyűjtő Bartók első találkozása ezzel a néphagyománnyal roppant jelentős állomás volt azon az úton, amelyen haladva a zeneszerző népdalkutatóból a kulturális antropológia autodidakta, de annál nagyobb tudású szakértőéjévé vált.

Mintegy négyszázötven kolindaszöveget rendszerező gyűjtményében tartalmi alapon többféle csoportba sorolta az egyes szövegtípusokat, lelkesen számolva be azok különös témáiról: "Karácsonyi énekeken azonban ne értsünk semmi olyat - írta, - ami megfelelne az ájtatos nyugat-európai karácsonyi énekeknek. A szövegek legfontosabb része - talán egyharmada - semmi kapcsolatban nincs a keresztény karácsonnyal: a betlehemi történet helyett csodálatos, győzelmes harcokról szól a még soha le nem győzött oroszlánnal (vagy szarvassal); egy legenda kilenc fiútestvérről tud, kik addig vadásztak a rengetegben, míg szarvasokká nem váltak; vagy csodálatos történetet regél arról, hogyan vette nőül nővérét, a holdat a nap... stb. Tehát csupa pogány kori szövegemlék! A pogány népek egyik legfőbb ünnepe volt a téli napforduló. Valahogy úgy adódott - véletlenül vagy szándékosan -, hogy a keresztények karácsonyünnepe pontosan a téli napforduló idejére került. Nem csoda hát, hogy a megkeresztelkedett pogány népek a két ünnepet tudattalanul azonosították. Legfeljebb azt csodálhatjuk, hogy a pogány szövegek annyi évszázad után ilyen frissen tovább élnek!"

Bartók két, zongorára írt kolinda-sorozata mellett e szokás inspiráló hatása fedezhető fel az eredetileg román nyelvre komponált Cantata profana kilenc csodaszarvasról szóló szövegében is.

A kolindálás énekes hagyományát alakoskodó szokás is kísérte, a turkajáték tradíciója. Ennek jellegzetességeit Bartók így foglalta össze: "A turkatánc a karácsonykor előadott román napfordulós ceremóniák kiegészítője. A következő szereplők vesznek benne részt: a) a kolindák énekesei (colindatori); b) a zene megszólaltatója (-i); c) a turka megszemélyesítője. A kolindák eléneklése után a turka eljárja táncát. Testét - feje tetjétől körülbelül térdig - köpeny borítja, amelynek felső részéhez (fa?) állatfej csatlakozik, hosszú csőrrel. A csőr alsó részét mozgatni lehet a köpeny alatt elrejtett drót segítségével. Ezt a turka arra használja, hogy a csőr két felének összecsapásával bizonyos ritmusban zörgő hangokat hallasson."

A táncos egyébként igen vad, kimerítő táncot járt, de feladata nem csak ezért volt veszélyes: úgy tartották, hogy egyfajta átalakuláson, átlényegülésen megy keresztül a megszemélyesítés során, és ezért "kerüli a védangyala", ennek következtében pedig a tisztulási idő letelte előtt, ami egyes helyeken hat hét, máshol akár hat hónap is lehetett, a turkatáncos nem mehetett templomba, és ha meghalt, lelke pogányként szállt sírba.

Ami a szintén az UNESCO elé terjesztett csíksomlyói búcsút illeti, ez a világ szellemi kulturális örökségéhez tartozva fokozottabb védelmet kaphatna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. "Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán" - indokolta az előterjesztést 2012 márciusában az akkori kulturális miniszter, Kelemen Hunor.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat, szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.