Klasszikus

A költői lélek és az ősi erő

2013.02.06. 17:43
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusok Bartók-maraton keretében adott hangversenyét hallgatva a szerző is elégedett lehetett volna.

Nagy példakép, nagyhatású zeneszerző, igaz magyar szívű ember. Bartók Béla a XX. század egyik legkiválóbb zeneszerző-zsenije, de nekünk, honfitársainak, akik sajátságosan halljuk Bartók zenéjét, nem csupán zeneszerző, hanem a tiszta lelkű, européer hazafiság nagykövete. Éppen ezért a magyar előadóknak nagy művészi igényességgel kell felkészülniük egy-egy műve interpretálására, s a legnagyobb tisztelettel, alázattal kell eljátszaniuk, főleg - mint a Pannon Filharmonikusok koncertjén - ilyen monumentális, mélyreható művekről van szó. Ez a két alkotás, a III. zongoraverseny és A csodálatos mandarin-szvit egymástól igencsak eltér mind karakterben, mind mondanivalóban. Előadásuk igazi kihívás technikailag és művészileg egyaránt. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe lépve a zeneszerző felelősségre intő tekintete jelezte azt a felfokozott várakozást, mely a koncertre igyekvőket is eltöltötte.

A Várjon Dénes szólójával megszólaló III. zongoraverseny közben ráérezhettünk, hogy Bartók ridegnek tűnő tekintete csupán belső lágyságát leplezte. A Pannon Filharmonikusok előadását áthatotta az opálosan finom, de nagyon összefogott, fedett hangzás. A zenekar tökéletes egységben szólt, egyik hangszer sem kerekedett felül a másikon, mintha csupán két hangszer lett volna a pódiumon, a zongora és a zenekar. Ez az együttmuzsikálás jellemezte végig a művet, mely a zenekar összteljesítményének ugyan előnyére vált, de a hangzásvilág fortissimói nem tudtak mindig kellőképpen érvényesülni. A zongorista főleg akkor került előtérbe, amikor egyébként is szólószerepe volt, de akkor sem veszítette el egyéniségét, amikor nem volt különösebb feladata a darabban, nem játszotta "túl magát", az előadók egyik tagjaként beleolvadt a már remekül előkészített zenekari szövetbe.

Öröm volt hallgatni ezt a lágy és kiegyensúlyozott hangzást, de többször úgy tűnt, hogy az erőteljesebben előírt hangok nem kellőképpen érvényesültek. Néhány résznél hiányzott az a bizonyos szikra, aminek az ereje akár lángra is lobbanthatta volna az egész művet, helyette inkább óvatosságból átugrották a tüzet, nehogy megégessék magukat. A mű első tétele végig szabályosan hullámzott, egy percre sem lehetett törést érezni, ennek ellenére egyáltalán nem szólt vontatottan, vagy egyhangúan. A II. tétel, a szépséges ima, egészen földöntúli, már-már transzcendens, finom és leheletszerű volt, a maga rafinált egyszerűségével az ember lelkéig hatolt. Egyértelműen ez volt a koncert egyik legnagyszerűbb, legfelemelőbb pillanata. A III. tétel alatt lehetett hallani legjobban az előbb már emlegetett, visszafogott, lágyabb hangzásvilág visszaütését. Nem lehetett igazán érezni a kellő tüzet, az erőt, ezért sok résznél az az érzés alakulhatott ki a hallgatóságban, mintha fontos zenei események kimaradnának, vagy nem kapnának kellő hangsúlyt.

Az a tűz és szenvedély, ami a zongoraverseny néhány részénél mintha hiányzott volna, a második műsorszámban nemcsak visszatért, de szinte kétszeres erővel zúdult ránk. A Mandarin-szvit hallatán megtapasztalhattuk, mit is fejezhetett ki Bartók tekintetében az a rideg fénysugár. A darab egészének hallatán sötét, már-már nyomasztó érzés fogta el a hallgatóságot, amely alól szinte senki nem tudott szabadulni, úgy érezhette, hogy a zene kiváltotta lelki megpróbáltatást talán túl sem fogja élni. Nemcsak testi, lelki füllel is lehetett érezni azt a levegő után kapkodó, fullasztó érzést, mely a darabot annyira jellemezte. Ennek ellenére mégsem tudott úgy lekötni mindenkit, mint a zongoraverseny interpretációja. Hosszú percek teltek el úgy, hogy az önmagára eszmélő hallgatóság nem is tudta, mi történt valójában az elmúlt percekben.

A Mandarin-szvit hallgatása közben ezt az érzést nem lehetett ennyire erőteljesen megtapasztalni. A korábban hiányolt, kevésbé jelenlevő szikrák itt sokszor meg is égettek bennünket, néhány résznél, szinte fizikai szúrásként éreztük át a darab igencsak drámai és megrázó pillanatait. A nagy lendület mellett a mű közepén mégiscsak eltűnt az az erő, az a szenvedély, amit a darab elején megtapasztalhattunk. A nagy erőbedobás ellenére már-már a földre hullani látszó mű ismét önmagára talált, igazi sportemberhez hasonlatosan felállt, összeszedte magát és ismét futásnak eredt. Az utolsó percek hangulata olyan érzést keltett, mintha egy megvadult autós mellett ülnénk, aki tövig nyomja a gázpedált, mi pedig csak kapaszkodunk valamibe, már a szemünket is lehunyjuk, belesüppedünk a székünkbe, és attól rettegünk, mikor ütközünk neki valaminek. A darab vége talán ezért is tűnt annyira kellemes, megnyugtató érzésnek, hogy a nagy száguldás ellenére mégsem tört össze az autónk és a sofőrünk.

Mindent egybevetve, egy igazán kiegyensúlyozott koncertnek lehettünk fültanúi. Bár a darabon belül nem teljesen valósultak meg a kontrasztok, de a két darab összességében remekül kiegészítette egymást, valódi harmonikus összhatást alkottak. A hangverseny után Bartók fényképére nézve úgy tűnt, mintha ugyanazok az érzelmek tükröződnének rajta, mint a mi tekintetünkben.  

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.