Klasszikus

A komolyzene nem spenót

2008.01.14. 00:00
Ajánlom
A Művészetek Palotája legújabb, négy koncertből álló hangversenysorozatának címadója August Rodin híres szobra, a Gondolkodó. A névadó műalkotás és a hangversenyek közötti rejtett összefüggések megfejtése, a többletjelentések számos lehetséges értelmezése legalább olyan izgalmas kaland, mint azok végigkövetése.

A sorozat első hangversenyén József Attila költészetének és Bartók Béla muzsikájának egymás mellé állításával a két alkotó közötti eddig még feltáratlan közös vonásokra csodálkozhattunk rá Korhecz Imola és Érdi Tamás kalauzolásával.

Fenyő Gábor, a sorozat szerkesztője beköszöntőjében megdöbbentő tényre hívta fel a figyelmet: egy tizenévesek körében nemrégiben elkészített felmérés szerint a megkérdezettek legtöbben a spenótot és a komolyzene hallgatását jelölték meg arra a kérdésre válaszolva, mit szeretnek a legkevésbé e világon. A spenót egyéni ízlés kérdése, mint ahogy az utóbbit is mindenkinek szíve joga szeretni vagy éppen elutasítani. A komolyzene azonban nem spenót, és ilyetén elutasítása mindenképpen elgondolkodtató és cselekvésre ösztönöz, hiszen többnyire a nem-ismeret és a tizenévesek körében uralkodó divatirányzatok szülik az ellenérzéseket.

A „Gondolkodó” koncertek bevallottan elsősorban a 14 és 21 év közötti ifjakat szólítják meg (természetesen nemcsak őket!), a már ismerttől eljutva a még ismeretlenig, azaz olyan társművészetekkel összekapcsolva a klasszikus zenét, amiket például az iskolából, vagy szabadidős tevékenységeiknek köszönhetően jól ismernek a fiatalok. Az első hangversenyen az irodalom órák „kötelező tananyaga”, József Attila munkássága kapcsolódott össze a 20. század egyik legnagyobb, de számtalanszor elutasított magyar muzsikusával, Bartók Bélával. A sorozat következő estjein a zene mellett helyet kap majd a tánc és a jazz is. Az utolsó alkalom pedig, ami kizárólag Brahms műveiből áll, azt hivatott bizonyítani, hogy a német mester zenéje egyáltalán nem komor, és nemcsak a „vájt fülűek” számára élvezhető.

József Attila és Bartók Béla kortársak voltak. Azonban nem csupán a közösen átélt történelmi események hatása rajzolódik ki alkotásaikban — mindketten tragédiaként élték meg az 1. világháború szörnyűségeit, Trianon fájdalmát vagy a világgazdasági válságot —, hanem érzelmeikben, a világhoz való viszonyulásukban is sok közös vonás fedezhető fel. „A mindenséggel mérd magad!/ Sziszegve se szolgálok aljas,/ nyomorító hatalmakat.” mindkettőjük ars poeticája volt. Mélyen szerették hazájukat, rendkívül szorosan kötődtek édesanyjukhoz és szerelmi csalódásaikat is hasonló módon, műveikben írták ki magukból. Mindketten tisztelettel nyúltak a magyar népi hagyományokhoz, és közös művészi magányosságuk, sok esetben önként vállalt számkivetettségük is.

A két művész kölcsönösen tisztelte és elismerte egymás munkásságát. Személyes találkozásukat Fejtő Ferenc őrizte meg az utókornak, akinek így számolt be József Attila: „Képzeld, Bartók Béla azt mondta nekem, hogy én az vagyok a magyar költészetben, ami ő a muzsikában. Ennél szebb és nagyobb dicséretet nem hallhattam volna.”

Szinte biztos, ha a legkézenfekvőbb József-Bartók párhuzamot kérdeznénk bárkitől is, gondolkodás nélkül a Medvetáncot említené. Korhecz Imola és Érdi Tamás műsorában azonban ez a mű nem is szerepelt, ők ennél sokkal mélyebbre ástak és úgy mutattak rá a két szerző közös világára, hogy a hallgatókat is együttgondolkodásra késztették. „A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog,” (Reménytelenül) számomra az „éjszaka zenék” egyik korai előfutárában, az Improvizációk 3. darabjában (Imhol kerekedik) jelent meg. Az Altató kis Balázsának gyermeki tisztasága a népi dallamokra komponált első rondóval találkozott, és az Allegro barbaro szilaj, motorikus zakatolásában „Az én nem fogom be pörös számat” (Ars poetica) indulata, szenvedélye izzott. Mindenki másképp értelmezhette a verssorokat és a zene hangjait, éppen ezért voltak izgalmasak és ezerarcúak az egymás mellett megszólaltatott versek és zongoradarabok.

Korhecz Imola Radnóti-díjas előadóművész avatott előadója József Attila verseinek. Minden külső eszköz nélkül, virtuóz módon váltott egyik vers után a másikra, a fájdalomról a bizakodásra, az elkeseredésből a remény hangjára, csupán hallatlanul érzékeny intonációját és mimikáját használva. Érdi Tamás játékát szintén a sokszínűség jellemezte. Már máskor is megfigyeltem játékában a dinamika rendkívül széles spektrumát, ahogy nem látó létére (vagy talán éppen ezért) mennyire tökéletesen érzi a teret. Pontosan tudja, melyik az a legalsó határ egy pianissimo hangnál, ami még nem vész el a térben, vagy éppen ellenkezőleg, meddig mehet el egy fortissimo akkord megszólaltatásában, hogy az ne legyen túlméretezett. Egyszerűen, természetesen, manírok nélkül zongorázott, méltón József Attila és Bartók Béla szellemiségéhez.

(2008. január 12. 18:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Érdi Tamás (zongora) és Korhecz Imola (próza) koncertje; Bartók Béla és József Attila alkotásainak párhuzamai)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.