Klasszikus

A komolyzene sztárjai

2003.10.28. 00:00
Ajánlom
Budapest vendége a világhírű argentin tenorista és karmester, José Cura, aki ma este, a kongresszusi központban - a Matáv Szimfonikus Zenekar közreműködésével - operaáriákat énekel és Dvorák Újvilág-szimfóniáját vezényli. A sármos énekművész példája jól mutatja: a klasszikus zenében is fontos a menedzselés és a marketing szerepe.

José Cura világkarrierjét tizenegy évvel ezelőtt egy rangos nemzetközi viadal, a Pavarotti-verseny megnyerése indította el, s az is sokat számított, hogy egy másik sztártenor, Plácido Domingo is mögé állt, saját utódjának kiáltotta ki. Cura pályája ettől kezdve villámgyorsan ívelt felfelé, amiben - vitathatatlan hangi adottságai mellett - nyilván az is döntő szerepet játszik, hogy "jól eladható” személyiség: egy egzotikus országból, a tangó őshazájából érkezett, tizenévesen testépítő bajnok volt, ma is jó megjelenésű, kedves, közvetlen. Ezek a zenén kívüli tulajdonságok, ha úgy tetszik, marketingszempontok pedig az elmúlt tizenöt-húsz évben hihetetlenül felértékelődtek. Ez a tendencia egyébként a magyar művészeknek nem kedvez; komolyzenei életünk szereplői - néhány kivételtől eltekintve - ugyanazzal a problémával küzdenek, mint a hazai borok: maga a "termék” kiváló, a hatékony marketing azonban hiányzik.

Itthon a zenei előadóművészek menedzselését évtizedeken át az állami tulajdonú, monopolhelyzetben lévő Interkoncert bonyolította, ez a vállalat azonban a rendszerváltás után magántulajdonba került, részvénytársasággá alakult, majd - néhány év vegetálás után - 1997-ben végelszámolással megszűnt. Sánta Zoltán kulturális menedzser, az Interkoncert utolsó igazgatója szerint hiba volt bezárni a céget, mert bár a zenészek körében nem örvendett nagy népszerűségnek, és sokan "belügyi fiókszervezetként” tartották számon, felhalmozódott egy olyan know how és nemzetközi kapcsolatrendszer, ami hat évvel ezelőtt a szó szoros értelmében szemétkukába került. Sánta Zoltán szerint az igazán piacképes magyar zenészek már régóta nyugati menedzsmenttel rendelkeznek, mert Budapestről nem lehet felépíteni egy sikeres nemzetközi karriert. Ehhez hiányzik a működőképes kapcsolatrendszer, a zenei intézményeknél, fesztivál- és koncertszervezőknél meglévő beépített emberek, akik évekre előre tudják, mikor milyen produkcióra, milyen életkorú és zsánerű művészre lesz szükség.

Egyik legsikeresebb zenei együttesünk, a Budapesti Fesztiválzenekar Európában saját magát menedzseli, ügynökségekkel csak a Távol-Keleten és Észak-Amerikában dolgozik együtt. Körner Tamás, a zenekar igazgatója szerint "nem arról van szó, hogy sajnáljuk azt a 10-15 százalékot, amit egy közvetítő elkér, hanem két évtizedes tapasztalatunk szerint sokkal eredményesebb a közvetlen kapcsolatfelvétel”. Körner úgy látja, az impresszáriók "konfekcióruhával” dolgoznak, ők viszont testre szabott ajánlatot tudnak adni, amit a koncert- és fesztiválszervezők általában nagyra értékelnek. Körner Tamás szerint az elmúlt időszakban megfigyelhető, hogy "a turnék egyre rövidülnek, az árverseny pedig egyre élesebb”.

Héja Domonkos karmester, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar vezetője az ország egyik legismertebb muzsikusa, pedig még nincs harmincéves. Pályájának nagy lendületet adott, hogy néhány éve megnyerte a Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenyét. Mégis szkeptikus, amikor a versenyekről kérdezem: jó néhány olyan esetről tud, amikor a zsűritagok vagy más érdekcsoportok előre leosztják a kártyákat. Tapasztalata szerint olyan versenyen nem is szabad elindulni, ahová nem engedik be a közönséget. "Nem szeretnék lobbicsoportokhoz csatlakozni, nem akarok beállni a sorba. Lehet, hogy még túl fiatal és naiv vagyok, de hiszek benne, hogy egyszer mindenki a méltó helyére kerül” - mondja.
Nem ilyen optimista a neves brit zenei szakíró, Norman Lebrecht, aki néhány éve, Művészek és menedzserek, avagy rekviem a komolyzenéért című könyvével nagy vihart kavart. "Szomorúsággal tölt el, hogy azok a jóslatok, amelyeket a könyvben megfogalmaztam, nemcsak be-, hanem alaposan túl is teljesültek.

Az elmúlt években gyakorlatilag összeomlott a hanglemezkiadás, de a koncertrendezés is súlyos válsággal küzd. Vétkesek a menedzserek, akik azt gondolták, hogy a klaszszikus zenét pontosan ugyanúgy lehet kezelni, mint a showbiznisz más üzletágait. Bizonyos mértékig a művészek is felelősek, akik az egzisztenciális szempontokat az összes többi fölé helyezik, s szép lassan feladják álmaikat, aztán már az erkölcsi tartásukat is” - mondja a brit szakember.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.