Klasszikus

A komolyzene tudós punkja: 5 + 1 izgalmas tény Ligeti Györgyről

2023.03.16. 11:10
Ajánlom
100 éve született a magyar kortárs zene egyik legnagyobb hatású, innovatív mestere. Tudtad, hogy autódudákra is komponált, és Stanley Kubrick tette világhírűvé? Hoztunk pár érdekességet a Bartók Tavasz neki szentelt, áprilisi koncertje előtt.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Gyerekkori mesevilágából írt antioperát

Kezdjük egy gyermekkori infóval, ami rögtön képet ad Ligeti elképesztő fantáziájáról! Ötévesen elementáris hatást tett rá egy filmplakát: Egy anya kálváriája. A kálvária szó már önmagában is izgatottsággal töltötte el, és mivel imádta az y-t, kicserélte rá az á betűket.

Ekkor született meg képzeletében Kylwyria, az ország, amelyet egészen 13 éves koráig építgetett, saját nyelvet, történelmet, társadalmi szabályokat alkotott hozzá.

Barátja emlékére írt szövegében Kurtág György említi: Ligeti Aventures és Nouvelles Aventures című zeneműveibe emelte be ezt a mesés világot, melyeket egy operában egyesített volna Kylwyria címen. Ez végül nem jött létre, ám a gondolatból megszületett (anti-)operája, a Le Grand Macabre, mely autódudákra komponált nyitányával, részegséget imitáló énekesével hozta zavarba az 1978-as stockholmi bemutató nézőit.

Stopperórával nézte meg a 2001: Űrodüsszeiát

A 60-as években maga Stanley Kubrick szemelte ki Ligeti zenéit. 2001: Űrodüsszeia című mozijához meghívott ugyan egy hollywoodi zeneszerzőt, akitől azt kérte, hogy a magyar zsenit imitálja, a végeredménnyel azonban elégedetlen volt, és inkább lopott egy kis valódi Ligetit. A mester döbbenten nézte a bécsi premiert. Másodszorra is beült a filmre, ez alkalommal viszont már stopperórával a kezében. Kisebb részletek kölcsönzése ugyanis nem számított főbenjáró bűnnek – Ligeti azonban kicsivel több mint fél órát mért az eszközén, úgyhogy perelt.

A villódzó, színes fényes csillagkapu-jelenet teljesen hatástalan lett volna Ligeti káprázatos hangjai nélkül

– olvasni a The New Yorker hasábjain. A kéretlen kollaboráció Ligetit világhírű zeneszerzővé tette. Zenéjét, már engedéllyel, két másik Kubrick-filmben is meghallgathatod: a Ragyogásban és a Tágra zárt szemekben – utóbbi premierjére már Ligeti kísérte a rendező özvegyét.

Művészetére kagylókürt és antilopszarv is hatással volt

Zenei nyelvére sokféle impulzus hatott: 1956 előtt Bartók, ’57 után az elektronika. Erdélyi születésű, így közelről ismerkedhetett meg a román folklórral is. A hegyekben hallotta először a bucium elnevezésű fúvós hangszert, furcsa hangzását Concert Românesc című művébe is beemelte. Az Európán kívüli zenei kultúrákat is lelkesen kutatta. 1982-ben egy Puerto Ricó-i tanítványa mutatott neki egy lemezt: „Egy közép-afrikai köztársaságbeli törzs zenélt rajta antilopszarvakkal, kagylókürtökkel és fatörzsekkel. Nagy csodálattal hallgattam, megnyitotta számomra a bonyolult poliritmika világát.” 1985-től írt zongoraetűdjeiben az afrikai xilofon és lamellafon is felfedezhető. Úgy fogalmazott: Schumann és Chopin stílusát és az afrikai zene lüktetését egyesítette. A jazz is erősen hatott rá, ebben a spontaneitást kedvelte.

Zenéjét egy ponton a zakójához hasonlította

„Börtönben vagyok. Az egyik fal az avantgarde, a másik a múlt. Szabadulni akarok.” Halálakor a The New York Times idézte ezt a gondolatát. A lap a 20. század második felének egyik leginnovatívabb zeneszerzőjeként említi. Ligeti mindig új utakat keresett, nézeteit folyamatosan újragondolta. Művészetről és tudományról hasonlóan vélekedett: „Összefüggéseket keresnek, amelyeket mások még nem ismertek föl.”

Sajátos stílusjegyét – amelyet maga nevezett el mikropolifóniának ­– egy Krúdy-novella ihlette, amelyben egy öregasszony egy folyamatosan és összevissza ütő órákkal zsúfolt lakásban él.

Ligeti 1962-ben száz metronómra komponálta Poéme symphonique című művét, melyben a metronómok először együtt – de nem egy ütemre – zakatolnak, ahogy azonban közeledik a darab vége, és folyamatosan állnak le, egyre inkább meg lehet különböztetni az egyes metronómok hangját. Ligeti részletes instrukciókat adott a mű előadásához. Bár a bemutató botrányba fulladt, a nézők pedig polgárpukkasztást kiáltottak, ő korát megelőző módon kísérletezett a mechanikus zenével. A The Guardiannek a saját zakóját hozta példaként a mikropolifóniára: „Egy sűrű hálót szerettem volna kreálni, amelyben képtelenség hallani az egyedi hangokat. Ebben a zakóban is találsz zöld, kék, sárga cérnaszálakat – de a felület egységes.” A 60-as évek közepétől aztán újból a melodika és a ritmika lett nála az uralkodó.

Kedvenc költője Weöres Sándor volt

Először 1946-ban komponált a verseire, majd nagy örömére személyesen is megismerkedett vele. Kurtág így emlékszik vissza az első Weöres-kompozíciókra:

Én majdhogynem innen számítom az igazi Ligeti indulását. (...) robbanásszerű, bátor, szürrealista-bolond magára találás és egyben ígéret a jövőre.

1956-os emigrációja után is ő az egyetlen magyar költő, akinek műveit megzenésíti. Utolsó befejezett műve, az Amadinda Ütőegyüttes számára 2000-ben írt dalciklus, a Síppal, dobbal, nádihegedűvel is Weöres ihletésére született. Ismét Kurtágot idézzük: „Sámánian mesterinek nevezem magamban, ahogyan néhány vonással hegyeket mozgat, ordas farkasokat rémít-fenyeget mindjárt az első dalban.”

+ 1: Mesterek barátsága

Nem véletlenül említettük végig a cikkben Kurtág Györgyöt, a korszak másik nagy hatású zeneszerzőjével ugyanis hat évtizeden át voltak ugyanis barátok. 1945 szeptemberében mindketten a Zeneakadémia folyosóján várták felvételi vizsgájukat, itt indult a történetük. Kurtág 1993-ban, Ligeti 70. születésnapjára ezt írta barátjáról: „Mit jelent nekem Ligeti? Annak a sejtelmét, hogy van valami magasabb rendű, valami tökéletesebb, mint amit én egyáltalán el bírok képzelni, hogy vannak összefüggések a művészetben, a tudományban és a világegyetemben, melyekről ő számot tud adni, és itt félbeszakad a mondat.”

KurtagesLigeti-110538.jpg

Kurtág György és Ligeti György (Fotó/Forrás: BMC / Bartók Tavasz)

Eötvös Péter és a Klangforum Wien – Ligeti 100
április 6. 19:30, Müpa

Ligeti: Kamarakoncert
Ligeti: Hegedűverseny
Ligeti: Csellóverseny
Ligeti: Zongoraverseny

Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű, Fenyő László – cselló, Fejérvári Zoltán – zongora, Klangforum Wien
Vezényel: Eötvös Péter

A koncertről további információ és jegyvásárlás itt érhető el.

A Bartók Tavasz előadásairól további érdekességek olvashatók az eseménysorozat blogján.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Ligeti György (fotó/forrás: metmuseum.org / Bartók Tavasz)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Keresztes Tamás és Sodró Eliza is beugrik a nagybőgőbe – rendhagyó operettgála készül Veresegyházon!

Milyen bonviván Nagy Ervin? Vajon Sodró Elizának is délibábos a Hortobágy? A szokatlan kérdésekre a Mézesvölgyi Nyár ad majd válaszokat augusztus 13-án, érkezik ugyanis Peller Károly rendhagyó operettgálája.
Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Vizuál

Attól még egy mese sem válik igazsággá, hogy nincs benne hazug állítás – kritika a Bodkin című sorozatról

A Netflix hétrészes minisorozata épp úgy játszik az igazsággal, ahogy mi játszunk a valóság illúziójával. Jez Scharf alkotása egyszerre okos médiareflexió, groteszk ír népmese és csípős humorú bűnügyi történet. Bodkin kritika.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„A klasszikus zene által jobb hellyé válhat a világ” – 50 kistelepülésen ad koncertet a Concerto Budapest

A Concerto Budapest idén év végéig összesen ötven településre viszi el a klasszikus zene élményét a Petőfi Kulturális Program részeként, a Mozart Planet címet viselő koncertsorozat keretében.
Klasszikus hír

Ismeretlen Satie-műveket rögzítettek lemezre

Az éppen száz éve elhunyt francia zeneszerző huszonhét sosem hallott alkotása került elő könyvtárakból és magángyűjteményekből. A műveket most bárki meghallgathatja Alexandre Tharaud zongorista és Nemanja Radulović hegedűművész lemezén.
Klasszikus hír

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Klasszikus hír

Indul a 3. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Három kontinens 26 országából összesen 110 jelentkezés érkezett a debreceni Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre, melynek keretében ezúttal a fiatal kürt-, trombita- és harsonaművészek mérhetik össze tudásukat.
Klasszikus ajánló

Elérhetőek a jegyek az MRME koncertjeire

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei a különleges, tiszta hangzás mellett a hazai, valamint nemzetközi karmesterek és szólisták legjobbjait hozza el, továbbá az ígéretét annak, hogy minden koncert a zene varázsát nyújtja majd a közönségnek.