Klasszikus

A koncertteremből a jógaszőnyegre – interjú Bíró Csillával

2020.11.05. 10:50
Ajánlom
Vajon újjászülethet egy ember még életében? India ősi védikus kultúrája sokáig ismeretlen tartomány volt a nyugati ember számára, de a jóga ma már igen elterjedt Nyugaton. De értjük annak valódi mélységét és célját? Mit adhat egy muzsikusnak ez a több ezer éves világ- és létszemlélet? Ezeket a kérdéseket tette fel magának Bíró Csilla, a Bíró Music Management impresszáriója, aki egy huszárvágással a koncerttermek pódiumát a jógatermek szőnyegére cserélte.

Az általad vezetett Bíró Music Management (korábbi nevén: Starlet) koncertügynökség fészkéből olyan világhírű művészek repültek ki, mint Baráti Kristóf, Várdai István, Farkas Gábor vagy Fülei Balázs. Most te is szárnyakat bontottál. Mi történt?

Ha mondjuk tíz évvel ezelőtt valaki közli velem, hogy én 2020-ban napi szinten jógázni fogok, sőt tanítani is fogom mindezt, aligha hittem volna neki.

Akkoriban nagyon más világban léteztem, s a Nyugat szokásos teljesítménykényszere, az aktív szervezőmunka, az üzleti utak, koncertek határozták meg mindennapjaimat, és persze mindazon feszültség, amit mindez hozott magával.

A zene mindig is a szenvedélyem volt, de mint tudjuk a szenvedély egyszersmind láncokat is jelent. A mókuskerék pedig folyvást halad, s szó szerint fizikailag is felőröl. Szükség volt hát újratölteni magam.

A jóga gyakorlása megszünteti a test és az elme tisztátalanságait s ezt követően az értelem és a bölcsesség fénye beragyogja az ember lényét.

(Patanjali)

g-1500x1000-105509.jpg

Bíró Csilla (Fotó/Forrás: Balog Róbert)

Miért a jógára esett a választásod?

Egy olyan lehetőséget kerestem, ami egyszerre segít a fizikai állóképesség s így az egészség megőrzésében, de az állandóan zakatoló elmét is elcsitítja. Nem volt könnyű megtenni az első lépést, míg 2014-ben elmentem életem első Hatha jóga órájára.

Másfél órával később rájöttem, hogy hogyan is kell valóban lélegezni, s ami még fontosabb, hogy a maga természetességével egy olyan átfogó nyugalommal töltött el, amit már rég nem éreztem.

Innentől kezdődően visszajáró vendéggé váltam a stúdióban, s egyre jobban elmerültem a gyakorlásban. Az életszemléletem, a táplálkozásmódom, s úgy a fizikai mint a szellemi állapotom fokozatosan új mederbe terelődött. 

De hogyan kapcsolódott mindez a komolyzenéhez?

Egyrészt rájöttem, hogy a kettő között létezik egy különleges közös platform, amelynek köszönhetően ugyanarra a hármas egységre épül mindkettő:

a belső fizikai harmóniára - amelyet a zenében a helyes testtartás és hangszerkezelés, s a jógában is a megfelelő testhelyzetek, vagyis ászanák jelentenek;

a megfelelő légzésre, ami nélkül sem hangszeres, sem pedig vokális zene nem létezik – gondoljunk csak a helyes dallamformálásra és metrumra, a  légzésszabályozás pedig belső energetikai okokból a jógában is alapvető fontosságú; s a tökéletes fókuszáltságra, hiszen egy zenész ugyanazon egyhegyű figyelemmel merül el az előadandó darabban, mint egy jógázó a meditációjában, amellyel egyszersmind kizárja a külvilágot és átadja magát egy olyan természetes folyamatnak, amely elvezeti egy olyan állapothoz, amelyet a belső béke és egy megelégedett derű nyugalma jellemez. Másrészt pedig pontosan ez a mélységeiben átélt azonosság – amelynek természetét talán éppen korábbi gyakorló muzsikus életem kapcsán  érthettem meg – vezetett el ahhoz a belső igényhez, hogy mindezeket az eredményeket másokkal, elsősorban – ám természetesen nem kizárólag – muzsikustársaimmal is megosszam. Ugyanis a gyakorló muzsikus életviteléből adódó izmokat, csontrendszert, ízületeket, s a stressz kapcsán az ideg és bélrendszert érintő problémákat nagyon is jól ismertem saját tapasztalatból is.

A jó zenész: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív,  kiművelt kéz. Mind a négynek egyensúlyban/harmóniában kell lennie.

(Kodály Zoltán)

B99A6093-110103.jpeg

Bíró Csilla (Fotó/Forrás: Balog Róbert)

Ezek szerint elsősorban a muzsikusok problémáira akarsz gyógyírt találni a módszerrel?

Pontosan, hiszen a fent említett problémákból később akár komoly betegségek is kialakulhatnak, amelyek nem egy ígéretesen induló művészpályát törtek már ketté, s kényszerítettek egy művészt pályaelhagyásra. De hangsúlyozni szeretném azt is, hogy az út mindenki számára nyitva áll, kortól, súlytól, nemtől, és mesterségtől függetlenül,

így mindenkit szívesen tanítok, legyen akár az út elején álló, aki bevezetést szeretne nyerni a jógába, vagy korábbi gyakorló, aki már meglévő tudása elmélyítésére vágyik.

Miben látod azt a legfontosabb felismerést, ami érzésed szerint a legtöbbet adta számodra a jóga gyakorlása során?  

Az egyértelmű fizikai és szellemi harmonizáltságot már említettem, ahogy a mindennapi életünk belső feszültségeinek, viharainak lecsendesítését is. Ám talán a legnagyobb élményt az jelentette, hogy belső egységre leltem önmagammal, s ebből az élményből merítve boldogan és

büszkén vállalom azt a megvalósításra váró álmokkal és tervekkel telt 54 éves nőt, aki vagyok,

s ezen személyes belső megtapasztalás birtokában képessé váltam pontosan átérezni a velem egy cipőben járók érzéseit, akikkel a mai külsőségek és hamis látszatok zavaros ködeibe vesző világa megpróbálja elhitetni, hogy másmilyennek, jobbnak, szebbnek, fiatalabbnak kell lenniük. A lényeg azonban az, hogy fizikai valónkban is fogadjuk el önmagunkat, s ezt az élményt vállaljuk is fel. Ennek felismerésében is hatalmas segítség a jóga, mert harmóniába hoz nemcsak önmagunkkal, de a környezetünkkel és valamiféle abszolút igazsággal is, s segít felismernünk mindezek alapvető azonosságát, s az összetartozás valóban felemelő megtapasztalását.

A jóga gyakorlása egy alapvető mérték és arányérzéket teremt. Mivel testünkre mint elsődleges hangszerünkre kell hagyatkoznunk, megtanulunk játszani rajta, kinyervén belőle a legteljesebb zengést és harmóniát.

(Yehudi Menuhin)

 

4 jógapozíció, amely segít, ha muzsikus vagy

Kapcsolódó

4 jógapozíció, amely segít, ha muzsikus vagy

A muzsikusszakma egyaránt igénybe veszi a testet és a szellemet, a jóga viszont éppen a testi és a lelki egészséghez vezető út lehet. Nem véletlenül gyakorolta Yehudi Menuhin minden nap.

B99A6373-110103.jpeg

Bíró Csilla (Fotó/Forrás: Balog Róbert)

Van tehát újjászületés egy életen belül, hiszen a jelek szerint veled is éppen ez történt.

Ilyen értelemben biztosan van, de a legfontosabb úgy hiszem az, hogy higgyük és akarjuk, hogy lehetséges, mert a dolog csak akkor működik. Adjuk meg magunknak a lehetőséget a megújulásra, higgyünk benne és akkor sikerülni fog.

Mit tanácsolnál a többieknek, akik még mindig a mókuskerékben futnak?

Természetesen azt, hogy próbálják ki ezt az utat, és jógázzanak velem, mert a jóga ösvényén járva nincs hiábavalóan megtett lépés.

Ha pedig megtalálják a módját, hogy helyet találjanak számára életükben, és kitartóan gyakorolják, csak gazdagodhatnak általa, mert a szellemi és testi létet egyaránt új alapokra helyezi. Egy matracon, egy könnyű nadrágon és felsőn kívül csak az elhatározásukra van szükség, hogy ezen a csodálatos úton végül elinduljanak.   

Bíró Csilla honlapja: biroyoga.com

Kapcsolódó

"Életveszélyes foglalkozás" - Mi történik a zenészek testével?

Számtalan kutatás és cikk született már a komolyzene testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásairól. De mi a helyzet fordítva, a klasszikus hangszereken való játék hogyan befolyásolja az egészséget? Zenészbetegségek nyomába eredtünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Klasszikus ajánló

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.